PROFILPELAJAR.COM

	Brunóc (Brunovce)
; Brunóc címere	; Brunóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Polgármester	Júlia Masárová
Irányítószám	916 25 (pošta Potvorice)
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	593 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Terület	5,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″48.672500°N 17.855556°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 21″, k. h. 17° 51′ 20″48.672500°N 17.855556°E
	Brunóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Brunóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Brunóc (szlovákul Brunovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Fekvése

Vágújhelytől 9 km-re délre, a Vág jobb partján található.

Története

A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A korai bronzkorból az úněticei kultúra csontvázas sírjai kerültek elő.

A települést 1374-ben "Barnoch" néven említik először. A temetvényi váruradalom része volt. Urai a Bercsényiek, Komorók, Sándorok, Mednyánszkyak és mások voltak.

A faluban a 17. században Bercsényi Miklós építtetett kastélyt. 1701. április 21-én Bercsényi innen menekült Rákóczi letartóztatásának hírére a temetvényi erdőkbe, s másnap a hegyekből még láthatta, hogy császári csapatok rohanják meg kastélyát. A gróf így szinte az utolsó pillanatban tudott Lengyelországba szökni. A Rákóczi-szabadságharc végén, a katasztrofális vereséggel végződő trencséni csata (1708. augusztus 3.) után végleg császári kézre került, s a temetvényi Bercsényi-uradalommal együtt tulajdonjoga hűtlenség miatt a koronára szállt. Előbb a német Lindenheim tábornok, majd 1723-tól a szlavnicai Sándor család volt a tulajdonosa. A 19. században a Mednyánszky család birtoka lett.

1715-ben a nemesi községek 8 háztartása volt. 1720-ban malom is állt itt. 1753-ban 21 család élt a településen. 1787-ben 30 házában 275 lakos élt. 1828-ban 46 házát 320-an lakták. Lakói mezőgazdasággal, a nők hímzéssel, csipkeveréssel foglalkoztak. A községben szeszfőzde is működött.

Fényes Elek szerint "Brunócz, tót falu, Nyitra vármegyében, a Vágh jobb partján, Vág-Ujhelytől délre egy mfdnyire. Számlál 318 kath., 5 zsidó lak. Határa termékeny, de az áradásoktól sokat szenved. – Nevezetes benne egy nagy kastély, melly hajdan gr. Bercsényié volt; de Rákóczyval kivándorolván, a temetvényi uradalmával együtt a fiskus foglalta el, s most Sándor család lakja. Egy órányira innen a Vághon tul láthatni épülve. Ezt hajdan Ujlaky Lőrincz birta V-ik László adományából (1453); későbben, a Thurzók kezére jött; de ezen család is kihalván, a XVII-ik század elején III-dik Ferdinánd 1638-ban mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat több nemzetségeknek ajándékozta. Ut. p. Galgócz."^[2]

Pallas nagylexikona szerint "Brunóc kisközség Nyitra vármegye vágujhelyi járásában 288 tót lakossal, szeszgyárral, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Kastélya előbb Bercsényié volt, később a Sándor család bírta, most özv. Ghiczyné birtokában van".

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben a falunak 315, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 558 lakosából 553 szlovák volt.^[3]

2011-ben 557 lakosából 551 szlovák volt.

Nevezetességei

A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt ott. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megtekintette a kastélyt. A szabadságharc után átalakították, védőfalait és vizesárkát a 18. században tüntették el. A 19. században lett a Mednyánszkyaké, akik gondját viselték.