PROFILPELAJAR.COM

	Kopcsány (Kopčany)
; Kopcsány címere	; Kopcsány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szakolcai
Rang	község
Első írásos említés	1392
Polgármester	Dušan Dubecký
Irányítószám	908 48
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	SI
	Népesség
Teljes népesség	2555 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	119 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	163 m
Terület	21,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 47′ 19″, k. h. 17° 06′ 56″48.788611°N 17.115556°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 19″, k. h. 17° 06′ 56″48.788611°N 17.115556°E
	Kopcsány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kopcsány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Kopcsányról szól. Hasonló címmel lásd még: Köpcsény.

Kopcsány (szlovákul Kopčany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése

Szakolcától 10 km-re délnyugatra, a cseh határ mellett fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2000 körüli időben is éltek itt emberek. A későbbi korokból, az i. e. 1000 körüli időből hamvasztásos sírok kerültek elő. Az i. e. 800 és 400 közötti időben a hallstatti kultúra népének települése állt itt. A Nagymorva Birodalom idején két korai szláv település állt a község területén.

A birtokot a 12. század végén III. Béla adománylevelében említik először, melyben a területet lányának, Konstancának adja. Faluként 1392-ben szerepel először, a holicsi vár tartozéka és így a Stíbor családé volt. A család kihalása után 1434-ben a tulajdon a királyra szállt. Luxemburgi Zsigmond halála után Albert király a birtokot Schlik Gáspár királyi kancellárnak adja, aki azonban hamarosan a Pongrácz családnak adja el. 1489-től a holicsi uradalom a Czobor család zálogbirtoka lett. A 15. században vámszedőhely volt. 1532-ben Czobor Gáspár 9 portát bír a községben, egy szegény, egy elpusztult és egy adómentességet élvező portával és egy majorral. 1554-től a 18. századig a Révay és Bakics családoké. A 16. században habánok telepednek le a községben. A 17. század elején Kopcsány közepes nagyságú település templommal. 1752-ben 140 család élt a településen. 1787-ben 1322-en lakták. 1828-ban 274 házában 1913 lakos élt.

Vályi András szerint "KOPCSÁN. Tót falu Nyires Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Holicshoz nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan, mint Kattónak."^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kopcsán, Nyitra vm. tót falu, Holicstól délre 1/2 órányira, szinte a Morva vizénél: 1430 kath., 256 evang., 81 zsidó lak. Dohánytermesztés; sok kertek; szép erdők. De legfőbb nevezetessége a cs. k. ménesben áll, hol az udvar számára igen erős, tartós kocsilovak neveltetnek. A csődörök vagy ménlovak nagyobb részt tiszta angol, azután arabs, nápolyi, török származásuak. Filialisa ezen ménesnek Gődingben Morvaországban van (ez is császári családjószág), s a csikók is ott tartatnak. Említésre méltó továbbá a vadkácsa-tó, a Morva vize mellett, egy fűzfáktól benőtt környékben. Ebben olly számos kacsák tanyáznak, hogy gyakran egy nap 100-150 darab is megfogatik (hálóval). A feleslegest az urasági erdőszségi hivatal kótyavetyén szokta eladni. F. u. ő cs. k. felsége." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 2167 lakosából 2032 szlovák, 63 német, 35 magyar és 37 egyéb nemzetiségű.

A település 1911-ben a következő nemzetiségi mutatókkal rendelkezett (az anyanyelvet figyelembe véve):

Összlakosság: 2167.
Anyanyelv: szlovák: 2032 (93,77%), magyar: 35 (1,61%), német: 63 (2,9%), egyéb: 37 (1,7%).

A település 2000-ben a következő nemzetiségi mutatókkal rendelkezett (az anyanyelvet figyelembe véve):

Összlakosság: 2536.
Anyanyelv: szlovák: 2440 (96,21%), cseh: 61 (2,4%), cigány 21(0,82%), magyar: 1 (0,03%), egyéb: 11 (0,43%), nem ismert 3 (0,11%).

2001-ben 2536 lakosából 2430 szlovák volt.

2011-ben 2592 lakosából 2366 szlovák.

Nevezetességei

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1862-63-ban épült neoklasszicista stílusban.
A falutól délnyugatra, a vízimalomtól nem messze áll a Czobor család 18. századi sörfőzdéje.
A Czobor család által építtetett műemlék lóistálló 1712-ben épült.
Nepomuki Szent János szobra 1769-ben épült.
Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt temploma az újabb dendrochronológiai vizsgálatok alapján a 10. század második felében épülhetett. Az egyik építőanyag maradványon állítólag glagolita írásjeleket fedeztek fel. A 18. századig ez volt a község plébániatemploma.^[3] A kápolna 2007 óta a világörökségi javaslati listán szerepel.^[4]
Itt volt az ún. kacsafogó^[5]

Gazdasága

Az 1980-as években mintegy 100 hektáron dohányt termesztettek.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Vladimír Bahýl - Peter Fleischer - Ľuboš Krišťák - Tibor Mészáros - Martin Pastierovič - Andrej Štafura 2013: Je kostolík v Kopčanoch skutočne z obdobia Veľkej Moravy a organ v Štítniku zo štrnásteho storočia? Čo o tom hovorí dendrochronológia. In: Zborník príspevkov konferencie CSTI 2013 Conservation Science, Technology and Industry. Bratislava, 151-162. Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-80-227-3991-7
↑ Sites of Great Moravia: Slavonic Fortified Settlement at Mikulčice – Church of St. Margaret at Kopčany. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2019. április 14.)
↑ Bacskády Károly: Erdészet és vadászat Nyitravármegyében.

Irodalom

Andrej Botek 2024: Ryté útvary na exteriérovom kamennom murive Kostola sv. Margity Antiochijskej pri Kopčanoch. Pamiatky a múzeá 4/2024
Robert Bača 2016: K patrocíniu Kostola sv. Margity Antiochijskej v Kopčanoch. Slovenská archeológia 2016/1.
Bibiana Pomfyová (ed.) 2015: Stredoveký kostol. Historické a funkčné premeny architektúry I. Bratislava.
Illáš, Martin 2013: K typu predrománskych okien v kaplnke sv. Margity Antiochijskej v Kopčanoch. ARS 46/1, 104-122.
Illáš, Martin 2002: Pokus o interpretáciu rytých symbolov na fasáde kaplnky sv. Margity Antiochijskej v Kopčanoch. ARS 55/2, 79-97.
Stanislav Šiška 1976: Výzkum sídliska kultury s kanelovanou keramikou v Kopčanoch roku 1974. Sborník prací Filozofické fakulty Břnenské univerzity E 20-21.
Ľ. Kraskovská 1965: Slovenské pohrebiská v Kopčanoch, Sborník Slovenského národného múzea LIX - História 5, 19-49.
Ľudmila Kraskovská 1962: Nálezy viedenských fenigov na Slovensku. Num. sborník 7, 143.
Kraskovská, Ľ. - Nohejlová-Prátová, E. 1958: Nález fenigov v Kopčanoch. Num. sborník V, 338.