PROFILPELAJAR.COM

A 12. század az 1101–1200 közötti éveket foglalja magába.

Események

Magyar Királyság

1105: Könyves Kálmán király dalmáciai hadjárata. Dalmácia a Magyar Királyság része lesz (területi autonómia, külön koronázás).
1116: Könyves Kálmán halála. II. István lesz a király.
1127: II. István magyar király – miután a császár nem szolgáltatta ki számára Álmos herceget – betör a Bizánci Birodalomba. (A magyar sereg beveszi Nándorfehérvárt, Nist, Szófiát. Feldúlja Trákiát és Macedóniát.)^[1]
- A bizánci sereg ellentámadása során a Dunán átkelve Haram váránál súlyos vereséget mér a magyarokra és elfoglalja a Szerémséget.
1131: II. Béla lesz a király (1141-ig)
1141: II. Géza lesz a király (1162-ig)
1162 - 1163: II. Géza halálával trónviszály. Három különböző királyt választanak meg.
1172: III. Béla lesz a király (1196-ig uralkodik)
1192 - 1197: A Pray-kódex összeállítása. Benne található a Halotti beszéd és könyörgés.

Európa és a Mediterránium

A Bizánci Birodalom I. Manuél uralkodása alatt

1108-1137: VI. Lajos az egyház támogatásával hozzáfog a francia királyi hatalom kiterjesztéséhez
1113-1125: II. Vlagyimir Monomah az utolsó kijevi nagyfejedelem, akinek akarata még Oroszország nagy részében érvényesül. Halála után a központi vezetés eltűnik, az ország önálló fejedelemségekre bomlik szét.
1118-1143: II. (Komnészosz) Ióannész bizánci császár. Kiterjeszti a birodalom határait Kis-Ázsiában és a Balkánon.
1122: a wormsi konkordátum: befejeződik a pápaság és a császárság 1075 óta tartó küzdelme
1125: V. Henrikkel kihal a Száli-dinasztia Németországban. A Staufok és Welfek háborúja az egész birodalmat két táborra szakítja.
- 1138: III. Konráddal a (Hohen)Stauf-dinasztia jut a német királyi székbe. A Welf-párttal folytatott háborút egyelőre a frankfurti béke (1142) zárja le: a Welfek (Oroszlán Henrik) megkapják a szász hercegséget, de Bajorországot elvesztik.
1127: II. Roger egyesíti a dél-itáliai normann államocskákat és megalapítja a Szicíliai Királyságot (1130)
1139-1185: I. (Hódító) Alfonz a leóni királyság vazallusa függetleníti magát hűbérurától, felveszi a Portugália királya címet, országát 1143-ban pápai hűbérnek nyilvánítja, és 1147-ben elfoglalja Lisszabont a móroktól.
1147: a Pireneusi-félsziget arab területei az észak-afrikai Almohád-dinasztia (1147-1269) uralma alá kerülnek
1152: I. (Barbarossa) Frigyest német királlyá választják
- 1155-ben császár és Itália királya, 1178-ban Burgundia királya; uralkodik 1190-ig.
1154-1189: II. Henrik angol király
- 1171: Dublin alapításával megkezdődik az angol terjeszkedés Írországban
1155: Rómában kivégzik Bresciai Arnoldot, aki a pápa világi hatalma ellen lép fel
1158: Oroszlán Henrik megalapítja Lübeck városát, amely rövidesen a Balti-tengerre irányuló német kereskedelem bázisává válik.
1161: az észak-német kereskedők érdekszövetségre lépnek, amelyből később a Hanza-szövetség fejlődik ki.
1171: az egyiptomi Fatimida-kalifátus bukása
1171: megkezdődik az angol terjeszkedés Írországban
1176: müriokephaloni csata az Ikóniumi Szultánság szeldzsuk törökjei és a Bizánci Birodalom hadai között
1180-1223: II. Fülöp Ágost francia király, a feudális Francia Királyság nagyságának megteremtője
1187: hattíni csata Guidó jeruzsálemi király vezette keresztény és a Szaladin egyiptomi szultán vezette muzulmán sereg között
1198: I. Přemysl Ottokár egyesíti Cseh- és Morvaországot, és felveszi a király címet
- A cseh királyság a 13. századtól a német-római birodalom legerősebb fejedelemsége
Az első, második, és harmadik nyugat-európai keresztes hadjárat a Szentföldre.

Ázsia többi része

A Szung-dinasztia elveszíti hatalmát Észak-Kína felett (→ Csin-dinasztia).
Japán: Taira–Minamoto-háború - két nagy japán szamurájdinasztia harca
1192-től: muszlim invázió Indiában
- Nálanda, a nagy buddhista oktatási központ elpusztul Indiában.

Találmányok, felfedezések, fejlődés

1100 körül: a hagyományos földművelés átalakulása Nyugat-Európában: elterjed a háromnyomásos gazdálkodás, a kerekes eke, borona, lóvontatás, vaseszközök használata; mindezek együtteseként megnő a terméshozam és a népesség. Nagyarányú belső telepítés (szűzföldek művelés alá vétele) és külső kolonizáció (nyugati, főleg német telepesek kirajzása Kelet-Európa felé).
Az iránytű megjelenése Európában
Terjed a nyílpuska használata a hadviselésben
Vízimalmok megjelenése Európában, érczúzók, fújtatók, kalló- és cserzőmalmok.
Mezőgazdasági forradalom: kerekes eke, borona, lóvontatás és vaseszközök elterjedése.

Kultúra

A román stílus fénykora az európai építészetben (Toulouse, Conques, Cluny, Arles, Vézelay, Durham, Pisa, Verona székesegyházai)
Az első egyetemek alapítása Nyugat-Európában: Párizs (teológia), Bologna (jogtudomány), Oxford
A lovagkor trubadúrköltészete Franciaországban
- IX. Vilmos aquitániai herceg az első olyan trubadúr, akinek egyes művei fennmaradtak. Unokája, Aquitániai Eleonóra angol királyné udvara szintén a trubadúr költészet egyik központja.
A legkorábbi lovagi eposz, az észak-francia Roland-ének keletkezése (1100 k.)
A magyar nyelv legrégebbi egybefüggő emléke, a Halotti beszéd (1192)
A Trisztán és Izolda megszületése

Vallás

1120: Norbert von Xanten megalapítja a premontrei szerzetesrendet.
Abélard, a párizsi teológiai iskola tanára, a skolasztika egyik legnagyobb alakja. Ellenfele clairvaux-i Szent Bernát, a keresztény misztika korai képviselője, a keresztes háborúk apostola.

Lásd még: A kereszténység kronológiája#12. század

Lásd még: Pápaság a középkorban#A pápaság felemelkedése, fénykora (kb. 900–1300)

Híres személyek

Uralkodók, hadvezérek

I. Manuél, bizánci császár
Könyves Kálmán, magyar király
I. (Oroszlánszívű) Richárd, angol király
I. Alfonz, Portugália első királya
Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója, aki ellenállt a keresztes hadjáratoknak.

Egyéb

Anselm canterburyi érsek, skolasztikus filozófus
Pierre Abélard, a legkorábbi skolasztikus filozófusok egyike
Clairvaux-i Szent Bernát francia apát, befolyásos egyházi politikus
Leoninus, francia zeneszerző
Perotinus, francia zeneszerző
Omar Hajjám, perzsa költő
Maimonidész, vezető zsidó filozófus
Becket Tamás, Canterbury érseke

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 12. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

1090-es évek	1090	1091	1092	1093	1094	1095	1096	1097	1098	1099
1100-as évek	1100	1101	1102	1103	1104	1105	1106	1107	1108	1109
1110-es évek	1110	1111	1112	1113	1114	1115	1116	1117	1118	1119
1120-as évek	1120	1121	1122	1123	1124	1125	1126	1127	1128	1129
1130-as évek	1130	1131	1132	1133	1134	1135	1136	1137	1138	1139
1140-es évek	1140	1141	1142	1143	1144	1145	1146	1147	1148	1149
1150-es évek	1150	1151	1152	1153	1154	1155	1156	1157	1158	1159
1160-as évek	1160	1161	1162	1163	1164	1165	1166	1167	1168	1169
1170-es évek	1170	1171	1172	1173	1174	1175	1176	1177	1178	1179
1180-as évek	1180	1181	1182	1183	1184	1185	1186	1187	1188	1189
1190-es évek	1190	1191	1192	1193	1194	1195	1196	1197	1198	1199
1200-as évek	1200	1201	1202	1203	1204	1205	1206	1207	1208	1209

Jegyzetek

↑ Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 20. oldal, ISBN 963 9063 45 2