A község területe ősidők óta lakott, a lausitzi kultúra temetőjének maradványait tárták itt fel.
A falut a 13. századbanLeszete néven említik először. Az 1332. évi pápai tizedjegyzésben is szerepel. Több birtokos után 1392-ben királyi adományként a Stíbor család birtoka lett. Temploma a 15. században épült, harangján nagy gótikus számjegyekkel az 1493-as évszám olvasható. Később a csejtei uradalom részeként az Országh, majd a Nádasdy család birtoka. 1695-ben az Erdődy család szerezte meg. 1715-ben 35 jobbágy és 13 zsellér háztartása volt. 1792. június 15-én Ján Kubán portáján tűz ütött ki, mely pillanatok alatt átterjedt az egész falura, a templomon és a plébánián kívül minden leégett. 1828-ban 174 házát 1217-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "PODOLLA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Besztertzéhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Koritnóé, második osztálybéli"[2]
Fényes Elek szerint "Podola, tót falu, Nyitra vmegyében, Csejtéhez délre 1 órányira: 1074 kath., 30 evang., 48 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei termékenyek, rétjei kétszer kaszálhatók. Vizimalma van a Dudvágh vizén. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. postája Galgócz."[3]