Felsőleszéte

Felsőleszéte (Podolie)
Felsőleszéte zászlaja
Felsőleszéte zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterAnna Čechvalová
Irányítószám916 22
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség1914 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
Terület17,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 20″, k. h. 17° 46′ 20″48.672222°N 17.772222°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 20″, k. h. 17° 46′ 20″48.672222°N 17.772222°E
Felsőleszéte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőleszéte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőleszéte (1898-ig Podola, szlovákul Podolie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 10 km-re délnyugatra fekszik, Alsóleszéte tartozik hozzá.

Története

A község területe ősidők óta lakott, a lausitzi kultúra temetőjének maradványait tárták itt fel.

A falut a 13. században Leszete néven említik először. Az 1332. évi pápai tizedjegyzésben is szerepel. Több birtokos után 1392-ben királyi adományként a Stíbor család birtoka lett. Temploma a 15. században épült, harangján nagy gótikus számjegyekkel az 1493-as évszám olvasható. Később a csejtei uradalom részeként az Országh, majd a Nádasdy család birtoka. 1695-ben az Erdődy család szerezte meg. 1715-ben 35 jobbágy és 13 zsellér háztartása volt. 1792. június 15-én Ján Kubán portáján tűz ütött ki, mely pillanatok alatt átterjedt az egész falura, a templomon és a plébánián kívül minden leégett. 1828-ban 174 házát 1217-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "PODOLLA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Besztertzéhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Koritnóé, második osztálybéli"[2]

Fényes Elek szerint "Podola, tót falu, Nyitra vmegyében, Csejtéhez délre 1 órányira: 1074 kath., 30 evang., 48 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei termékenyek, rétjei kétszer kaszálhatók. Vizimalma van a Dudvágh vizén. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. postája Galgócz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1423, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 2049 lakosából 1994 szlovák volt.

2011-ben 1952 lakosából 1827 szlovák volt.

Neves személyek

  • Itt született 1698-ban Földesi János bölcsészdoktor, jezsuita rendi pap, könyvtárnok.
  • Itt született 1800-ban Weiss József egri főrabbi.
  • Itt született 1850-ben Janda Ferenc igazgató-tanító.
  • Itt született 1919-ben Jozef Ščepko orvos.
  • Itt született 1950-ben Ľubomír Fogaš ügyvéd, oktató, parlamenti képviselő.
  • Itt nyugszik Ocskay Ignác Nyitra vármegye alispánja, majd országgyűlési követe, királyi tanácsos.
  • Itt szolgált Jozef Novák (1879-1917) szlovák nemzetébresztő, pap.
  • Itt szolgált Petrásek Ágoston (1879-1944) csehszlovákiai politikus, római katolikus szerzetes pap.

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások