Szebed

Szebed (Sebedražie)
A templom
A templom
Szebed zászlaja
Szebed zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1245
PolgármesterPeter Juríček
Irányítószám972 05
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1715 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
Terület8,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 18° 37′ 20″48.730556°N 18.622222°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 18° 37′ 20″48.730556°N 18.622222°E
Szebed weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szebed témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szebed (szlovákul Sebedražie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 4 km-re délre.

Története

1245-ben emíltik először „Scepreda”, „Scepredras” alakban. Királyi birtok volt, 1350-től az éleskői váruradalom része. 1388-ban „Zebedras” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1434-től a Majthényi család tulajdonában állt. 1553-ban 10 portája adózott és még 3 lakatlan háza is volt. 1675-ben 39 gazda és 15 zsellérháza létezett 199 lakossal. A 18. századtól a Berényi család birtoka. 1715-ben 19 jobbágytelekkel rendelkezett. 1778-ban 357 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZEBEDRÁZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Majthényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyéhez fél mértföldnyire; határja középszerű.”[2]

1828-ban 63 házában 439 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, napszámos munkákkal foglalkoztak. A faluban malom és fűrésztelep is működött. Sok volt a kézműves is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szebedrás, tót falu, Nyitra vmegyében, 439 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. b. Braunecker özvegye. Ut. p. Privigye.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Szebedrázs, a Nyitra-völgyben, Privigyétől délre fekvő tót község, 520 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Kath. temploma a mult század közepén épült. Kegyura a vallásalap. A község 1245-ben Kesselőkő várának tartozéka volt és azután is a Majthényiak voltak a földesurai.”[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 663, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1675 lakosából 1654 szlovák volt.

2011-ben 1720 lakosából 1651 szlovák volt.

Neves személyek

  • Itt született 1902-ben Ján Mjartan szlovák néprajzkutató.

Nevezetességei

  • Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 15. század második felében említik először. A 17. század első felében és 1874-ben átépítették.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 2.)

Külső hivatkozások