PROFILPELAJAR.COM

	Nyitrabajna (Bojná)
	; Nyitrabajna zászlaja
	; Nyitrabajna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nagytapolcsányi
Rang	község
Első írásos említés	1424
Polgármester	Jozef Stankovský
Irányítószám	956 01
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	TO
	Népesség
Teljes népesség	1967 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	59 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	202 m
Terület	33,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′ 34″, k. h. 18° 03′ 24″48.576111°N 18.056667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 34″, k. h. 18° 03′ 24″48.576111°N 18.056667°E
	Nyitrabajna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrabajna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Nyitrabajnáról szól. Hasonló címmel lásd még: Bajna (egyértelműsítő lap).

Nyitrabajna (szlovákul Bojná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

Nagytapolcsánytól 8 km-re nyugatra, a Bojnianka-patak völgyében fekszik, Kisudvar tartozik hozzá.

Története

A régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a falu kataszterében a szláv Nyitrai Hercegség egyik igazgatási központja állt. A Valy nevű dűlőben számos nagymorva, illetve a kereszténységgel összefüggő lelet (harang, arany plakettek) került elő.

A mai települést 1424-ben Bayna néven említik először. Temetvény várának uradalmához tartozott. A 16. században a Báthori-család birtoka. 1638-ban a galgóci uradalom része. 1711-ben két céh működött a településen, a kalaposoké és a cipészeké. 1712-ben már csizmadia céhe is volt. 1715-ben 73 adózó háztartást számláltak a faluban. 1753-ban 141 család élt itt. 1787-ben 174 házában 1118 lakos élt. 1801 és 1848 között vásártartási joggal rendelkező mezőváros. Kőművesei a nagyobb bécsi és budapesti építkezéseken dolgoztak.

Vályi András szerint "BAJNA. Népes Mező Város Nyitra Vurmegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik kies halmon helyheztetve Bodóktól nem külömben Tapoltsántol is egy mértföldnyire. Lakosai inkább a’ gazdáskodási munkával, mint mesterségeknek űzésével foglalatoskodnak; határjában tűzi és épűletre való fája elég, szőlő kegyei nagyok, gyümöltsös kertyei szépek, legelőjők, ’s hasznok piatzok helyben, külömbféle kézi munkával is kereshetnek, meglehetős héti, és országos vásárjok lévén, vagyonnyaikat jól eladhattyák, termő földgyeik középszerűek, de réttyeik kiváltképen jók, első Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Bajna, (Bogna), tót m. város, Nyitra vgyében, Nyitrától északra 4 mfdnyire: 975 kath., 8 evang., 28 zsidó lak. Van itt egy kath. paroch. templom, synagóga; egy szép emeletes katonaispotály 45 beteg számára. Határa termékeny; bort termeszt; róla nevezett patakja több liszt- és egy deszka- vagy fűrészmalmot forgat. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. p. Nagy-Tapolcsány."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1663 lakosából 1507 szlovák, 90 magyar, 55 német és 11 egyéb anyanyelvű.

2001-ben 1969 lakosából 1944 szlovák volt.

2011-ben 2013 lakosából 1883 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született Harmat Artúr, 1903-ig Hubacsek, (1885-1962) katolikus egyházi zeneszerző, a Zeneakadémia tanára, karnagy.
Kisudvaron született 1823-ban Mennyey József pedagógiai író.
Itt szolgált Jantausch Pál (1870-1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó.
Itt szolgált Némethy Lajos (1840-1917) római katolikus plébános, könyvtáros, egyházi író.
Ásatott itt többek között Karol Pieta

Nevezetességei

Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban, a régi gótikus épület felhasználásával.
Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban. 1817-ben átépítették.
A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1741-ben épült.
A szőlőhegyen Szent Orbán kápolna található.
Mária-oszlopa 1850-ben készült.

Jegyzetek

↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0236542717
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Miriam Jakubčinová 2022: Nálezy výstroja jazdca, koňa a militárií z hradiska Valy v Bojnej a jeho blízkeho okolia (od vrcholného stredoveku do raného novoveku). Študijné zvesti 69/1
Miriam Jakubčinová 2016: Keramická fajka z hradiska Valy v Bojnej. Študijné zvesti 59.
Zbigniew Robak 2016: A comparative analysis of three fittings decorated with the Carolingian plant style coming from Mikulčice, Bojná and Zalavár. In: T. Csécs – M. Takács – Sz. Merva (eds.): Beatus homo qui invenit sapientiam: Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. 617-623.
Mechthild Schulze-Dörrlamm 2016: Zur Interpretation der vergoldeten Kupferblechreliefs aus dem grossmährischen Burgwall Bojná I (Slowakei). In: Bollók Ádám – Csiky Gergely – Vida Tivadar (Hrsg.): Zwischen Byzanz und der Steppe – Archäologische und historische Studien. Festschrift für Csanád Bálint zum 70. Geburtstag. Budapest, 519-536.
Pieta, K. 2015: Včasnostredoveké mocenské centrum Bojná – výskumy v rokoch 2007-2013. In: K. Pieta – Z. Robak (ed.): Bojná 2 – Nové výsledky výskumov včasnostredovekých hradísk. Nitra
Pavol Žigo 2014: Neznámy text na plakete z Bojnej. Historický časopis 62/1, 3-17.
Illáš, Martin 2012: Zvon z Bojnej – poznanie jeho pôvodu a datovania. Múzeum 2/2012, 43-44.
Jánošík, J. 2011: Bojniansky zázrak. Bratislava. ISBN 978-80-970042-4-8
Krajčík. J – Lukačka. J. 1990: Bojná. Partizánske
Pieta, K. 2007: Bojná – Nové nálezy k počiatkom slovenských dejín. Nitra
Pieta, K. – Ruttkay, A. – Ruttkay, M. 2007: Bojná – Hospodárske a politické centrum Nitrianskeho kniežatstva. Nitra
Vladimír Turčan 2003: Nálezy z doby sťahovania národov z Bojnej. Zborník Slovenského národného múzea – Archeológia 13, 143-148.