1113-ban a zoborhegyi apátság birtokainak leírásában említik először. 1366-ban Nagy Lajos megfeddte Kolon-i Peteu-t a csitári földek ügyében.[2] A per még 1367-ben is folyt.[3] 1428-ban Zsigmond király Saro-i László fia Cseh Péternek adományoz több várat és tartozékaikat, például Tholmacz, Chytaar és Wezeken településeket is.[4]
Vályi András szerint "Magyar Csitár. Magyar falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kolonhoz, és Űrmenyhez sem meszsze, Nyitrától egy mértföldnyire, piatzozása Bajnán, földgye első Osztálybéli, de mivel fája sem tűzre, sem pedig épűletre nintsen, és szőleje sintsen, legelője szoross, réttye pedig hibás, a’ harmadik Osztályba tétettetett."[5]
Fényes Elek szerint "Csitár, magyar falu, Nyitra vgyében, vármegyében, Nyitrához észak-keletre egy mértföldnyire, 347 kath., 9 zsidó lak., filial. templommal. Határa dombos, de termékeny; erdeje bőven; rétei jók. F. u. gr. Forgács, a religiói fundus, s m. k."[6]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Nyitra-Csitár, a Zsibricza-hegy alatt fekvő magyar község, 384 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. templomának építési ideje ismeretlen. Kegyura a nyitrai püspök. A községházán a helységnek 1769-ből származó urbáriumát őrzik. A lakosok nagy részét az 1866-iki kolerajárvány kipusztította. Földesurai a Zerdahelyiek voltak, jelenleg pedig gr. Zamojszky Tamásné szül. gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka."[7]
1938. november 6-7-én 5 falubelit fogtak perbe, akik aláírást gyűjtöttek a falu Magyarországhoz csatolásáért. Ők az év végi elnöki amnesztia hatálya alá estek, így elitélésükre szerencsére nem került sor.[9] Mindezek után a 88% körüli magyar ajkú falu a decemberi tartományi választáson állítólag 100%-ban támogatta a néppárti közös jelölőlistát (304 érvényes szavazat).[10]
Magyar általános iskoláját 1976-ban szüntették meg. 1975-ben Nyitrához csatolták, de 2003 januárja óta ismét önálló község.[11]
Kodály-emléktábla
A Kodály-emléktábla a községi hivatal falán (2017)
2005. augusztus 8-ánFrantišek Tóth akkori szlovák kulturális miniszter és magyar kollégája, Bozóki András leplezte le Kodály Zoltán zeneszerző emléktábláját, amely Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalának támogatásával készült. A magyar nyelvű tábla ellen már akkor tiltakozott a kerületi HZDS, később pedig a héttagú helyi képviselő-testület egyik tagja az 1995-ös szlovák nyelvtörvény megsértéséért feljelentést tett. A szlovák kormány arra kötelezte a falut, hogy teremtsék elő a szükséges pénzt, és a tábla fölé helyezzék el ugyancsak márványból készült szlovák nyelvű változatát.[12]
Az emléktábla magyar szövege a következő:
K O D Á L Y Z O L T Á N
1882 – 1967
NÉPDALGYŰJTŐ ÉS ZENESZERZŐ
A CSITÁRI HEGYEK ALATT
C.NÉPDAL KÖZSÉGÜNK
LAKÓI AJKÁN SZÜLETETT,
S A ZENESZERZŐ ZOBORALJI
GYŰJTÉSE TETTE VILÁGSZERTE
ISMERTTÉ.
KÖSZÖNETTEL EMLÉKEZÜNK!
2005. VIII. 28.
Népessége
1880-ban 339 lakosából 302 magyar, 27 szlovák, 1 német anyanyelvű és 9 csecsemő, ebből 329 római katolikus és 10 zsidó vallású.
1890-ben 384 lakosából 351 magyar és 32 szlovák anyanyelvű.
1900-ban 449 lakosából 424 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 447 lakosából 432 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
1919-ben 82 házában, 447 lakosából 17 csehszlovák, 428 magyar és 2 német.[13]
1921-ben 462 lakosából 423 magyar és 37 csehszlovák.
1930-ban 470 lakosából 414 magyar és 56 csehszlovák volt.
1970-ben 602 lakosából 386 magyar, 206 szlovák és 10 cseh volt.[14]
1975-2003 között nem volt önálló.
2011-ben 707 lakosából 487 szlovák, 191 magyar, 5 cseh és 23 ismeretlen nemzetiségű.[15]
2021-ben 1028 lakosából 834 szlovák, 146 (+25) magyar, 1 ruszin, 20 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű.[16]
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
↑Vrabec Mária írása a Vasárnap 2005. szeptember 9-i lapszámában.
↑MV SR - ŠA Nitra, Štátne zastupiteľstvo, šk. 221, No. 4101/1938.
↑Popély Árpád 2019: Két választás Csehszlovákiában. Dunajská Streda/ Bratislava, 99-100.
↑ abLacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010
Források
Michal Felcan – Susanne Stegmann-Rajtár 2015: Die spätbronze- und hallstattzeitliche befestigte Höhensiedlung Štitáre Žibrica – neue Forschungsergebnisse und Perspektiven. In: The Early Iron Age in Central Europe
Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95.
Pintérová et al. 2013: Štitáre v zrkadle 900-ročnej histórie. Krupina
