Ez a szócikk az 1917. évről szól. Az 1917-es számról szóló cikket lásd itt: 1917 (szám).

1917 más naptárakban
Gergely-naptár	1917
Ab urbe condita	2670
Bahái naptár	73 – 74
Berber naptár	2867
Bizánci naptár	7425 – 7426
Buddhista naptár	2461
Burmai naptár	1279
Dzsucse-naptár	6
Etióp naptár	1909 – 1910
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1972 – 1973
Shaka Samvat	1839 – 1840
Holocén naptár	11917
Iráni naptár	1295 – 1296
Japán naptár	2577 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4613–4614
Kopt naptár	1633 – 1634
Koreai naptár	4250
Muszlim naptár	1335 – 1336
Szeleukida naptár	2228–2229
Örmény naptár	1366 ԹՎ ՌՅԿԶ
Thai szoláris naptár	2460
Zsidó naptár	5677 – 5678

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922

• január 4. – II. Miklós orosz cár felhatalmazza a cseh és szlovák tiszteket, hogy orosz zászló alatt harcoljanak nemzetükért.^[1]
• január 9. – A német koronatanács – engedve a politikai és katonai nyomásnak – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár ellenében ismét engedélyezi a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.^[2]
• január 12. – Az antant válasza a wilsoni felhívásra.
• január 13. – Ciureai vonatkatasztrófa
• január 17. – Önkéntes cseh katonai alakulat szerveződik Olaszországban.^[1]
• január 22. – Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról.
• január 31. – Németország és Ausztria-Magyarország bejelentik a korlátlan tengeralattjáró-háborút.

• február 1. – A Reichstag többsége megszavazza a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.^[2]
• február 3. – Az Amerikai Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Németországgal.
• február 11. – Zauditu etióp császárnőt Addisz Abebában Etiópia császárává koronázzák.

• március 5. – A központi hatalmak aláírják az előzetes békeszerződést Romániával.

• március 8. – Nők tüntetése Oroszországban kenyérért és a békéért.
• március 9. – A horvát sabor (parlament) kinyilvánítja lojalitását a Habsburg-ház iránt, de különálló, egységes délszláv államot kíván a Monarchián belül.^[3]
• március 10. – Oroszországban kitör a februári forradalom (a juliánus naptár szerint február 27-én).
• március 14. – A munkás- és katonaküldöttek petrográdi szovjetje nyilatkozatot tesz közzé a lengyel kérdésben, és „A lengyel nemzethez” c. deklarációban elismerik, hogy Lengyelországnak „joga van a teljes függetlenséghez”.^[4]
• március 15. – II. Miklós cár lemondása (a julianus-naptár szerint március 2-án).
• március 24. – Az ideiglenes orosz kormány jóváhagyja az oroszországi csehszlovák légiók szabályzatát.^[1]

• április 2. – Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök elmondja nagy hatású beszédét a kongresszusban. (Beszédében hangsúlyozza, hogy „az igazság sokkal fontosabb, mint a béke”, és hogy világszerte biztonságra van szükség a demokráciához.)^[5]
• április 6. – Az Egyesült Államok belép a világháborúba az antant oldalán. (A meggyőző többségű kongresszusi szavazás után hivatalosan is hadat üzentek Németországnak, az Osztrák–Magyar Monarchiának viszont csak decemberben.)^[5]
• április 9. – Az antantcsapatok meghiúsult támadása Arras-nál. (Április 12-én Champagne-Ardenne-ben, április 16-án az Aisne folyónál.)
• április 17. – A német titkosszolgálat segítségével – átutazva Németországon és Svédországon, a híres „leplombált vagonban” – Lenin megérkezik Pétervárra, ahol azonnal erőszakos hadjáratot indít az Ideiglenes Kormány, valamint a mensevik és szociálforradalmár (eszer) többségű pétervári munkástanács (szovjet) ellen.^[6]
• április 26. – A morvaországi Prostějovban a katonaság fegyverrel oszlatja szét nyolcezer ruhagyári munkás éhségtüntetését. (28 halott, több mint 40 sebesült maradt a helyszínen.)^[1]

• május 12.
  • A 10. isonzói csata kezdete.^[7] (A harcok egészen június 5-éig húzódnak el.)^[8]
  • Az orosz Duma a háború folytatása mellett dönt.
• május 15.
  • A harmadik otrantói csata, melyet Horthy Miklós sorhajókapitány vezet az antant-féle tengerzár felszámolására. (Ez az összecsapás volt az adriai háború legjelentősebb ütközete.)^[9]
  • A francia főparancsnok Pétain, a vezérkari főnök Foch tábornok lesz.
• május 16. – Rott Nándort nevezik ki a veszprémi püspöki székbe.^[10]
• május 21. – Tűzvész Gyöngyösön.
• május 23. – Tisza István miniszterelnök lemondása.^[11]
• május 30.
  • Újra megnyílik a bécsi Reichsrat, az osztrák parlament. (A cseh Szövetség ún. államjogi deklarációt nyújt be, követelve a cseh országrészek autonómiáját és Szlovákia Csehországgal való egyesülését.)^[1]
  • A Jugoszláv Klub – a bécsi parlament délszláv képviselői – a horvát saboréval azonos tartalmú nyilatkozatot tesz.^[3]

• június 6. – Károlyi Mihály elnökletével megalakul a Választójogi Blokk.^[12]
• június 12. – Konstantin görög király lemondás nélkül távozik, a hatalmat az antantbarát Venizélosz veszi át.
• július 14. – Németországban – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárt váltva – Georg Michaelis alakít kormányt.^[13]
• június 15. – Megalakul az Esterházy-kormány.^[14]
• június 26. – Megérkeznek Európába az első amerikai katonák, végleg eldöntve az I. világháború kimenetelét.
• június 29. – Mihalovich Antal kerül a horvát báni székbe.^[15]

• július 1. – A Kerenszkij-offenzíva.
• július 2.
  • Az oroszországi csehszlovák brigád Zborównál győztes ütközetet vív a központi hatalmak alakulataival.^[1]
  • Görögország belép az első világháborúba.^[16][17]
  • Józef Piłsudski kilép a lengyel államtanácsból, mivel nem teljesítették a nagyobb függetlenséget célzó lengyel követeléseket. (Piłsudskit a németek letartóztatják és Magdeburgba szállítják, ahol 1918. november elejéig fogságban tartják.)^[4]
• július 12. – Rott Nándor Veszprém megerősített püspöke.^[10]
• július 19. – A Reichstag határozata a megegyezéses békéről.
• július 20. – A korfui egyezmény. (A deklaráció – melyet Nikola Pašić szerb miniszterelnök, valamint a Jugoszláv Bizottság nevében Ante Trumbić horvát politikus ír alá – a későbbi Jugoszlávia alapjainak megvetése.)^[3]
• július 21. – Cseh és szlovák vezető politikusok megbeszélése Bécsben Csehország és Szlovákia egyesülésének előkészítéséről.^[1]
• július 22. – Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij, Kornyilov a hadsereg főparancsnoka.

• augusztus 3. – Lázadás a német hadiflottánál.
• augusztus 11. – A korfui deklarációhoz csatlakozik a montenegrói Egyesülési Bizottság is.^[3]
• augusztus 15. – A svájci Lausanne-ban Roman Dmowski vezetésével megalakul a Lengyel Nemzeti Bizottság (röviddel később Párizsba teszi át székhelyét), melyet az antanthatalmak is elismernek az új Lengyelország politikai képviseleteként.^[4]
• augusztus 17. – A francia kormány és a Csehszlovák Nemzeti Tanács (CSNT) megállapodásának értelmében a franciaországi csehszlovák katonai alakulatok legfőbb parancsnokságát a CSNT-re ruházzák.^[1]
• augusztus 18.
  • A 11. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen szeptember 12-éig elhúzódnak.)^[8]
  • Esterházy Móric gróf átszervezi kormányát. (Személyi csere a király személye körüli miniszteri, az igazságügy-miniszteri és a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri székben, míg új elemként megjelenik két új tárca nélküli miniszteri poszt, a népjóléti és munkaügyi, valamint a választójogügyi.)^[14]
• augusztus 20. – Esterházy Móric miniszterelnök lemond, utóda Wekerle Sándor.
• augusztus 23. – Hivatalba lép a harmadik Wekerle-kormány.^[14]

• szeptember 3. – A németek elfoglalják Oroszország balti-tengeri kikötővárosát, Rigát.^[2]
• szeptember 12. – A német császár közzéteszi „Az államhatalom a Lengyel Királyságban” c. pátensét, ami az ideiglenes lengyel államtanács feloszlatását eredményezi. (Régenstanácsot hoznak létre német felügyelet alatt, mely tagjai Aleksander Kakowski varsói érsek, Zdzisław Lubomirski herceg és Józef Ostrowski.)^[4]
• szeptember 14. – Oroszországot köztársasággá nyilvánítják.
• szeptember 17. – Walther Schwieger, az RMS Lusitaniát megtorpedózó U–20-as tengeralattjáró korábbi parancsnoka hullámsírba merül az U–88-assal együtt.^[18]

• október 4. – Olaszország engedélyezi, hogy a csehszlovák hadifoglyokból M. R. Štefánik irányításával munkásosztagokat állítsanak fel.^[1]
• október 9. – Az orosz kormány jóváhagyja az első önálló oroszországi csehszlovák hadtest létrehozását.^[1]
• október 24. – Megindul a tizenkettedik isonzói csata. (A Monarchia csapatai – november 4-én – német támogatással Caporettonál, az Isonzó mentén áttörik az olasz frontot.)

• november 1. – Georg von Hertling német kancellár megalakítja kormányát.^[13]
• november 2.
  • A Balfour-nyilatkozat nyilvánossá tétele, melyben a brit kormány támogatja zsidó nemzeti otthon létrehozását Palesztinában.^[19]
  • A „Nyilatkozat Oroszország népeinek jogairól” c. dokumentum Lengyelország számára is kihirdeti az önrendelkezési jogot.^[4]
• november 7. – Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban,^[6] Trockij bejelenti az ideiglenes kormány megdöntését. (A julianus-naptár szerint október 25-én.)^[20]
• november 13. – Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
• november 19. – Befejeződik a caporettói áttörés, Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai áttörik az olasz frontvonalat és megindulnak Olaszország belseje felé.
• november 21. – Lenin rendelettel eltörli az orosz bíróságokat, ügyvédi kart és az ügyvédi foglalkozást.^[21]
• november 21. – A régenstanács megalakítja az első lengyel kormányt, elnökévé Jan Kucharzewskit nevezi ki.^[4]
• november 23. – A budapesti Egyetemi templomban Csernoch János hercegprímás felszenteli Rott Nándort veszprémi megyés püspökké.^[10]
• november 30. – Rott Nándort veszprémi megyés püspök elfoglalja székét.^[10]

• december 5. – Fegyverszünet a keleti fronton.
• december 6.
  • Finnország kikiáltja – Oroszországtól való – függetlenségét.^[22]
  • Halifaxi robbanás
• december 7.
  • Az Egyesült Államok hadat üzen a Monarchiának.^[5]
  • Szovjet-Oroszországban létrehozzák az Összoroszországi Rendkívüli Bizottságot, közkeletű nevén a Csekát. (A szervezet célja „az ellenforradalom és a szabotázs elleni harc” volt.)^[23]
• december 9.
  • Románia fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal.
  • A Császári és Királyi Haditengerészet az addigi legnagyobb hajóveszteségét szenvedi el, mikor a Piave-frontot ágyúik tüzével támogató Wien és Budapest elavult partvédő páncélosokat két olasz torpedóvető motorcsónak (Mas) megtámadja. (A Budapestet elvétették, viszont a Wien öt perc alatt elmerült, és legénységéből 45-en vesztették életüket.)^[9]
• december 11. – Litvánia kikiáltja függetlenségét.
• december 19. – A francia kormány dekrétumot ad ki a franciaországi csehszlovák hadsereg elismeréséről.^[1]
• december 20. – Lenin létrehozza az Ellenforradalom, Spekuláció és Szabotázs Elleni Harc Rendkívüli Bizottságát, a Csekát Feliksz Dzerzsinszkij vezetésével, amely később GPU, NKVD és KGB néven működött tovább. (Ez volt a kormány elsődleges eszközének, a tömeges terrornak a szervezete.)^[6]
• december 21. – Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.

• január – Woodrow Wilson amerikai elnök kijelenti, hogy az I. világháborút lezáró béke egyik feltétele az önálló, független Lengyelország visszaállítása.^[4]
• március – A cári uralom megdöntése után hatalomra került ideiglenes kormány Oroszországban bejelenti Lengyelország visszaállítását, de – az 1916. november 5-i német-osztrák uralkodói deklaráció értelmében – Lengyelország nem lenne teljesen önálló, hanem „szabad katonai szövetség” kötné Oroszországhoz.^[4]
• október vége – Tomáš Garrigue Masaryk Jászvásárra utazik, hogy személyesen győződjék meg a románok katonai, politikai helyzetéről, a csehszlovák légiók romániai bevetésének lehetőségéről.^[1]
• november – Károlyi Mihály Svájcban antant-diplomatákkal tárgyal.^[12]
• az év folyamán – Mexikóban életbe lép az új alkotmány. (Az 1917-es alkotmány az elnöknek csak egyetlen hatéves mandátumot engedélyez.)^[24]

• szeptember 3. – Felix d'Hérelle, a párizsi Pasteur intézet kutatója bejelenti a bakteriofágok felfedezését.

• Bemutatkozik a Technicolor, a Kinemacolor utáni színesfilm-eljárás. Az első film ami Technicolor eljárással készült, a The Gulf Between volt.
• A Triangle beleolvad a Paramount Picturesbe
• december 18. – A német filmgyártók létrehozzák az UFA-t, az Universal Film AG-t. Az Ufa titkos célja a német politika propagandisztikus támogatása.
• Cleopatra – főszereplő Theda Bara
• Easy Street – főszereplő Charlie Chaplin
• Great Expectations – főszereplő Jack Pickford
• Joan the Woman – főszereplő Geraldine Farrar; rendező Cecil B. DeMille
• Teddy at the Throttle, a Keystone komédia Gloria Swansonnal.
• Békeffi László – A föld rabjai
• Balogh Béla – Az obsitos, A Pál utcai fiúk, A Koldusgróf
• Fekete Mihály – A vén bakancsos és a fia a Huszár
• Korda Sándor – Szent Péter esernyője, A gólyakalifa

• június 4. – a Pulitzer-díj első átadása

• október – Bartók Béla befejezi II. vonósnégyesét
• Bartók: Román népi táncok – nagyzenekari átirat

• Az MTK nyeri a hadibajnokságként megrendezett NB 1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.

• január 1. – Jule Gregory Charney meteorológus († 1981)
• január 2. – Vera Zorina táncosnő, színésznő († 2003)
• január 7. – Maróti Mihály botanikus († 2009)
• január 19. – Maros Rudolf zeneszerző († 1982)
• január 24. – Ernest Borgnine Oscar-díjas amerikai színész († 2012)
• január 31. – Jermy Tibor agrozoológus, entomológus, ökológus, az MTA tagja († 2014)
• február 6. – Gábor Zsazsa Golden Globe-díjas magyar színésznő († 2016)
• február 27. – Devecseri Gábor író, költő, műfordító († 1971)
• március 17. – Marton Endre rendező, színigazgató († 1992)
• március 31. – Müller Antal római katolikus pap, érseki tanácsos († 1991)
• április 25. – Ella Fitzgerald, amerikai jazzénekesnő († 1996)
• május 23. – Edward Norton Lorenz, meteorológus, a káoszelmélet egyik megalkotója († 2008)
• május 26. – Szörényi Éva Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009)
• május 29. – John F. Kennedy USA 35. elnöke († 1963)
• június 6. – Dr. ifj. Tildy Zoltán fotóművész, természetfotós, Tildy Zoltán lelkész (későbbi köztársasági elnök) és Gyenis Erzsébet írónő fia († 1994)
• június 14. – Kónya Albert fizikus, az MTA tagja, 1956–1957-ben Magyarország oktatásügyi, illetve művelődésügyi minisztere († 1988)
• június 26. – Pavel Alekszandrovics Szolovjov szovjet repülőmérnök († 1996)
• július 27. – Simor János magyar közgazdász, építésügyi szakpolitikus († 1985)
• augusztus 21. – Leonid Hurwicz orosz-amerikai közgazdász aki megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíjat Eric Maskinnal és Roger Myersonnal († 2008)
• augusztus 22. – John Lee Hooker amerikai blueszenész († 2001)
• augusztus 23. – André Waterkeyn belga építész, az Atomium tervezője († 2005)
• szeptember 2. – Turczel Lajos irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója († 2007)
• szeptember 4. – Maléter Pál katonatiszt, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere († 1958)
• szeptember 12. – Kolbenheyer Tibor geofizikus, asztrofizikus, az MTA tagja († 1993)
• szeptember 13. – Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető († 1989)
• október 5. – Szabó Magda Kossuth-díjas írónő († 2007)
• október 10. – Thelonious Monk amerikai jazz-zongorista és -zeneszerző († 1982)
• október 14. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató († 1967)
• október 15. – Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar filmrendező († 1994)
• október 22. – Joan Fontaine, Oscar-díjas amerikai színésznő († 2013)
• október 30. – Dobozy Imre Kossuth-díjas magyar író († 1982)
• november 11. – Csikós Rózsi, magyar színésznő († 1992)
• november 19. – Indira Gandhi indiai politikus asszony († 1984)
• december 21. – Heinrich Böll német író († 1985)

• január 2. – Edward Burnett Tylor antropológus (* 1832)
• január 10. – Madarász Viktor festőművész (* 1830)
• február 8. – Déchy Mór magyar utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója (* 1851)
• március 8. – Ferdinand von Zeppelin, a merev kormányozható léghajó kifejlesztője (* 1838)
• március 18. – Ferenczy Károly festőművész (* 1862)
• április 15. – Murkovics János szlovén tanár író, az első Gaj-betűs vend nyelvű könyv alkotója (* 1839)
• április 17. – Lazar Markovics Zamenhof lengyel optikus, filológus és az eszperantó nyelv megalkotója (* 1859)
• április 24. – Tömörkény István író (* 1866)
• május 23. – III. Ranavalona madagaszkári királynő Algírban (* 1861)
• június 25. – Gyóni Géza költő (* 1884)
• augusztus 28. – Calistrat Hogaș román író (* 1847)
• szeptember 11. – Téry Ödön, a magyar turistamozgalom egyik alapítója (* 1856)
• szeptember 27. – Edgar Degas francia festőművész (* 1834)
• október 15. – Mata Hari táncosnő, kém (* 1876)
• november 2. – Holló Barnabás szobrászművész (* 1865)
• november 17. – Auguste Rodin francia szobrász (* 1840)
• december 8. – Mendele Moykher Sforim orosz származású író (* 1836)
• december 17. – Georges Demenÿ magyar származású francia fiziológus, a filmezés egyik úttörője (* 1850)
• december 19. – Tangl Ferenc fiziológus, humán és állatorvos (* 1866)
• Szontagh Erzsébet, a Csetneki csipke egyik létrehozója (* 1856)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Charles Glover Barkla angol fizikus
Kémiai	nem adták ki
Orvosi-fiziológiai	nem adták ki
Irodalmi	Karl Adolph Gjellerup, Henrik Pontoppidan, dán írók
Béke	Nemzetközi Vöröskereszt szervezete

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6