Ez a szócikk az 1913-as évről szól. Hasonló címmel lásd még: 1913 (egyértelműsítő lap).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918

• január 3. – Károlyi Mihály párbaja Tisza Istvánnal.^[1]
• január 4. – Balogh Jenő váltja Székely Ferencet az igazságügy-miniszteri tárca élén.^[2]
• január 26. – Az első balkáni háború során az oszmán hadsereg katasztrofális vereséget szenved a bolgároktól a bulairi csatában.
• február 15. – Vízre bocsátották az Osztrák-Magyar Birodalom haditengerészetének új cirkálóját, az SMS Novarát.
• február 19. – A nők egyenjogúságáért küzdő szüfrazsett mozgalom tagjai felrobbantják a brit miniszterelnök, Lloyd George vidéki házát.
• február 22. – Kivégzik Francisco Ignacio Madero mexikói államelnököt és helyettesét, Pino Suárezt.
• február 23. – Rudolf von Montecuccolit Anton Haus váltja fel a Császári és Királyi Haditengerészet élén.^[3]
• február 26. – Zichy János grófot Jankovich Béla váltja a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székben.^[2]
• március 4. – Hivatalba lép Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke.
• április 1. – Paolo Thaon di Revelt nevezik ki az Olasz Haditengerészet vezérkari főnökévé.^[3]
• április 13–21. – Belgiumon általános sztrájkhullám söpör végig.
• május 3. – II. Vilmos német császár javaslatára a császári haditengerészeten belül felállítanak két önálló tengeri repülő-alegységet, ez a nap a német tengeri repülés születésnapja. (A Berlin melletti Johannisthalban megalakul a haditengerészeti léghajóosztály, míg a Danzig melletti Putzigban a haditengerészeti repülőosztály.)^[4]
• május 23. – Václav Klofáč, a Cseh Nemzeti Szocialista Párt vezetője a bécsi parlamentben kijelenti, miszerint „A németek és magyarok monarchiája továbbra is lehetetlenség, és katasztrófát eredményezhet. Mi, csehek követeljük azt a helyet, amely bennünket ebben az államban megillet.”^[5]
• május 30. – A londoni békével véget ér az első balkáni háború. (Az Oszmán Birodalom szinte egész európai területét elveszti. Független új államként elismeri Albániát.^[6] Bulgária a Balkán legnagyobb államává válik.)^[7]
• június 10. – Megalakul Tisza István második kormánya.^[2]
• június 14. – Egyesülnek a függetlenségi pártok, Károlyi Mihály az új párt ügyvezető elnöke.^[1]
• június 16. – Tours-i Szent Márton ereklyéjét Mikes János püspök ünnepélyesen a szombathelyi székesegyházba hozza.
• június 29. – Macedónia felosztása miatt kirobban a második Balkán-háború. (A bolgárok megtámadják a Macedóniában lévő szerb és görög csapatokat, hogy megszerezzék Macedóniát. A háború bolgár vereséggel zárul.)^[7]
• július 21. – Egyiptomban a kormány új alkotmányt vezet be.
• július 26. – A csehországi tartományi gyűlést ötéves működésképtelenség után feloszlatják, helyébe tartományi közigazgatási bizottságot állítanak.^[5]
• július 29.
  • Andrej Hlinka elnök vezetésével Zsolnán végérvényesen megalakul a Szlovák Néppárt, mely a katolikus szlovákság ellenzéki pártja kíván lenni.^[5]
  • A londoni nagyköveti konferencia véglegesen is elismeri az önálló Albán Fejedelemséget.^[8]
• augusztus 10. – A bukaresti béke lezárja a második Balkán-háborút. (Macedóniának a továbbiakban csak kis része tartozik Bulgáriához. A Balkán-háborúk eredményeként Szerbia területe 48,3 ezer km²-ről 87,4 ezer km²-re, lakossága 3 millióról 4,5 millióra, Montenegró területe 9 ezer km²-ről 14,24 ezer km²-re, lakossága 275 ezerről 500 ezerre nő.)^[7]
• szeptember 10. – Megnyitják a Lincoln Highway-t az első szilárd burkolatú közutat az Egyesült Államok keleti és nyugati partja között.
• október 1. – A Pancho Villa vezette mexikói forradalmárok elfoglalják Torreónt.
• október 12. – Ferenc József ratifikálja a német–olasz–osztrák–magyar haditengerészeti megállapodást.^[3]
• október 17.
  • Lezuhan a Ferdinand von Zeppelin által tervezett léghajó.
  • Osztrák-magyar ultimátum Szerbiának Albánia kiürítésére.^[7]
• november 1. – Hatályba lép a hármas szövetség második haditengerészeti megállapodása.^[3]
• november 9. – Elsüllyed a SS Argus szénszállító gőzhajó.
• november 26. – Kompromisszum a magyar kormány és a horvát-szerb koalíció között. (A kormány megígéri az alkotmányosság visszaállítását, a vasúti szabályzat horvátokra sérelmes rendelkezésinek visszavonását. Cserébe a koalíció elfogadja a dualizmus fennálló formáját, s vállalja a pénzügyi egyezmény ideiglenes, 1915. májusáig tartó meghosszabbítását.)^[7]
• november 27. – Skerlecz Iván báró kerül a horvát báni székbe.^[9]
• december 16. – Választások Horvátországban, amelyen a horvát-szerb koalíció abszolút többséget szerez.^[7]

• az év folyamán –
  • A magyar kormány keresztülviszi a választójogi törvényt, de még nincs szó az általános választójogról.
  • Károlyi István vezetésével egyesül a képviselőházban lévő függetlenségi frakció.
  • Galíciában Wincenty Witos megalapítja a „Piast” Lengyel Parasztpártot.^[10]

• Tours-i Szent Márton ereklyéjét Mikes János püspök ünnepélyesen a szombathelyi székesegyházba hozza.

• Megjelenik B. Russell és A.N.Whitehead Principa mathematica című művének harmadik kötete.
• Niels Bohr dán fizikus megalkotja atommodelljét.
• Albert Schweitzer Afrikában kórházat alapít.
• október 7-én a Ford Highland Parki gyárában elindítják az első futószalagot.
• Pittsburghban megnyílik az első benzinkút.

• The Squaw Man címmel elkészül az első hollywoodi játékfilm.
• Elkészül az első Charlie Chaplin-film.
• Traffic in Souls – rendező George Loane Tucker
• Les Miserables (Nyomorultak) – rendező Albert Capellani
• Der andere (A másik) – rendező Max Mack
• Ali rózsáskertje – rendező Damó Oszkár
• Márta – rendező ifj. Uher Ödön
• A papagáj – rendező Góth Sándor
• Rablélek – rendező Kertész Mihály
• Sárga csikó – rendező Félix Vanyl

• Marcel Proust francia író irni kezdi Az eltünt idők nyomában című regényciklusát.
• Megjelenik Guillaume Apollinaire Szeszek című verseskötete.
• Megjelenik Franz Kafka Az ítélet című regénye.
• Megjelenik Ady Endre verseskötete, a Magunk szerelme.
• Babits Mihály megjelenteti Dante-fordításának első kötetét, a Pokolt, valamint A gólyakalifa regényét.
• Megjelenik Tóth Árpád első kötete, a Hajnali szerenád.
• Színpadra viszik George Bernard Shaw Pygmalionját

• Max Liebermann német impresszionista festő megfesti a Tavasz a Wannsee mellett című képét.
• Elkészül Umberto Boccioni Az izmok dinamizmusa című futurista bronzszobra.
• Kazimir Malevics orosz avantgárd festő megfesti a Fekete négyzet fehér alapon című alkotását.

• Az USA déli államaiban, főleg New Orleansban a fehér és a fekete kultúra találkozásából megszületik a dzsessz.

• Az FTC nyerte a labdarúgó-bajnokságot. Ez volt a klub nyolcadik bajnoki címe.

• január 5. – Molnár István, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1983)
• január 6. – Edward Gierek, lengyel kommunista politikus († 2001)
• január 9. – Richard Milhous Nixon, az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke († 1994)
• január 10. – Gustáv Husák, szlovák kommunista politikus, 1975 és 1989 között Csehszlovákia államfője († 1991)
• január 10. – Mehmet Shehu, albán politikus († 1981)
• január 15. – Lloyd Bridges, amerikai színész († 1998)
• január 25. – Witold Lutosławski, zeneszerző († 1994)
• január 31. – Walter Winterbottom angol labdarúgó, edző († 2002)
• február 27. – Irwin Shaw, amerikai író († 1984)
• március 10. – Kovács Imre, politikus, író († 1980)
• március 14. – Osvaldo Moles, brazil újságíró († 1967)
• március 18. – Werner Mölders német vadászrepülő pilóta († 1941)
• március 22. – Sabiha Gökçen Törökország első női pilótája, a világ első női harci pilótája, Mustafa Kemal Atatürk örökbe fogadott gyermeke († 2001)
• március 26. – Erdős Pál, matematikus († 1996)
• április 8. – Kővágó József katonatiszt, mérnök, politikus, polgármester († 1996)
• április 24. – Jékely Zoltán, költő, író, műfordító († 1982)
• május 23. – Brandi Jenő, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1980)
• május 27. – Wols, eredeti nevén Alfred Otto Wolfgang Schulze, német festő, grafikus és fotográfus († 1951)
• június 1. – Sőtér István, író, irodalomtörténész († 1988)
• június 6. – Gobbi Hilda, Kossuth-díjas magyar színésznő († 1988)
• június 18. – Oswald Teichmüller, matematikus († 1943)
• június 19. – Gyurkovics Mária, Kossuth-díjas magyar operaénekes († 1973)
• június 22. – Weöres Sándor, Kossuth-díjas magyar író, költő († 1989)
• június 30. – Vayer Lajos, művészettörténész († 2001)
• július 14. – Gerald Ford, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke († 2006)
• július 17. – Hazai Kálmán, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1996)
• július 29. – Szőkefalvi-Nagy Béla, matematikus († 1998)
• július 31. – Kosáry Domokos, Széchenyi-díjas magyar történész, az MTA volt elnöke († 2007)
• augusztus 12. – Tarján Róbert, orvos, az orvostományok doktora († 1979)
• augusztus 13. – III. Makariosz érsek, Ciprus első elnöke († 1977)
• augusztus 14. – Gáti Ödön sütőmunkás († 1978)
• augusztus 16. – Menáhém Begín, izraeli miniszterelnök († 1992)
• augusztus 17. – Kurnik Ernő agrármérnök, növénynemesítő, az MTA tagja († 2008)
• augusztus 20. – Varsányi István, a lengyel nyelv nyelvtanára, műfordító, embermentő a II. világháború idején († 1981)
• augusztus 26. – Bulla Elma, Kossuth-díjas magyar színésznő († 1980)
• szeptember 5. – Donáth Ferenc politikus, történész, agrárközgaszdász († 1986)
• szeptember 7. – Papp Bertalan, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó († 1992)
• szeptember 12. – Jesse Owens, amerikai atléta, négyszeres olimpiai bajnok († 1980)
• szeptember 23. – Tarics Sándor, olimpiai bajnok vízilabdázó, építészmérnök († 2016)
• október 8. – Rónay György, író, költő († 1978)
• október 10. – Joe Simon amerikai képregényíró, rajzoló és szerkesztő († 2011)
• október 15. – Wolfgang Lüth német tengeralattjáró kapitány († 1945)
• október 16. – Harangi Imre, olimpiai bajnok ökölvívó († 1979)
• október 19. – Forrai Miklós, karmester, énektanár († 1998)
• október 22. – Robert Capa, (Friedmann Endre) magyar származású fotóművész († 1954)
• október 23. – Geisler Eta hímzőnő, illegális kommunista agitátor († 1931)
• október 25. – Klaus Barbie egy SS-Hauptsturmführer, katona és Gestapo-tag volt († 1991)
• november 3. – Rökk Marika, színész-táncosnő, operett primadonna († 2004)
• november 4. – Ságvári Endre, jogász, ellenálló († 1944)
• november 7. – Albert Camus, francia író († 1960)
• november 14. – Faragó György magyar zongoraművész († 1944)
• november 15. – Mijagucsi Szeidzsi, japán színész († 1985)
• november 18. – Rozsda Endre, magyar-francia szürrealista festő († 1999)
• november 22. – Benjamin Britten, angol zeneszerző († 1976)
• november 27. – Benda Kálmán, történész († 1994)
• december 7. – Szántó Piroska festőművész († 1998)
• december 11. – Jean Marais francia színész († 1998)
• december 16. – Kovács István atomfizikus, az MTA tagja, a molekulaspektroszkópia kiemelkedő tudósa († 1996)
• december 18. – Gyóni Mátyás történész, bizantinológus († 1955)
• december 18. – Willy Brandt Nobel-békedíjas német szociáldemokrata politikus, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja († 1992)
• december 23. – Anna Margit magyar festőművésznő († 1991)

• január 2. – Léon Teisserenc de Bort francia meteorológus (* 1855)
• február 8. – John George Brown(wd) angol-amerikai festő (* 1831)
• február 22. – Ferdinand de Saussure svájci nyelvész (* 1857)
• március 11. – Lengyel Béla vegyész, akadémikus, egyetemi tanár (* 1844)
• március 11. – Ábrányi Kornél író, újságíró (* 1849)
• április 8. – Kőnig Gyula magyar matematikus, az MTA tagja (* 1849)
• május 2. – Láng Adolf építész, a magyar historizmus képviselője (* 1848)
• július 4. – Klösz György fényképész (* 1844)
• augusztus 2. – Pfaff Ferenc építész (* 1851)
• augusztus 9. – Szinnyei József bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész (* 1830)
• augusztus 29. – Ivanóczy Ferenc író, szlovén politikai vezető, Muraszombat esperese (* 1857)
• szeptember 15. – Vámbéry Ármin orientalista, egyetemi tanár (* 1832)
• szeptember 30. – Rudolf Diesel német mérnök (* 1858)
• augusztus 19. – Allaga Géza cselló- és cimbalomművész, zeneszerző (* 1841)
• november 22. – Tokugava Josinobu, az utolsó japán sógun (* 1837)
• december 8. – Rudnyánszky Gyula magyar költő és hírlapíró. (* 1858)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1913 témájú médiaállományokat.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X