PROFILPELAJAR.COM

	1840 más naptárakban
Gergely-naptár	1840
Ab urbe condita	2593
Bahái naptár	-4 – -3
Berber naptár	2790
Bizánci naptár	7348 – 7349
Buddhista naptár	2384
Burmai naptár	1202
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1832 – 1833
	Hindu naptárak
Vikram Samvat	1895 – 1896
Shaka Samvat	1762 – 1763
Holocén naptár	11840
Iráni naptár	1218 – 1219
Japán naptár	2500 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4536–4537
Kopt naptár	1556 – 1557
Koreai naptár	4173
Muszlim naptár	1255 – 1256
Szeleukida naptár	2151–2152
Örmény naptár	1289 ; ԹՎ ՌՄՁԹ
Thai szoláris naptár	2383
Zsidó naptár	5600 – 5601

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek

Évek: 1835 – 1836 – 1837 – 1838 – 1839 – 1840 – 1841 – 1842 – 1843 – 1844 – 1845

Események

Határozott dátumú események

január 11. – Megkezdi működését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület.
január 17. – Három mexikói szövetségi állam (Új-León, Coahuila, Tamaulipas) szeparatista formációi megalakítják a Rio Grande-i Köztársaságot.
május 1. – Baja mezővárost egy tűzvész néhány óra alatt teljesen elpusztítja, alig néhány ház marad épen. (A 15 000 lakosból 78-an életüket vesztették.)
május 6. – Nagy-Britanniában kiadják a fekete egypennyst, a világ első bélyegét.
július 23. – A régensi kormányzat alatt regnáló Brazília ifjú császárát, II. Pétert nagykorúvá nyilvánítják. (Koronázására csak a következő évben került sor.)^[1]
augusztus 8. – Bemutatják Erkel Ferenc első operáját, a Bátori Máriát. (Az ősbemutatót hirdetve jelent először meg színlapon az 1840. évi XLIV. törvénycikkel országos intézménnyé lett Pesti Magyar Színház új neve, a Nemzeti Színház.)^[2]^[3]
szeptember 14. – Medgyesen megtartja alakuló ülését a Verein für siebenbürgische Landeskunde, az erdélyi szászok honismereti egyesülete.^[4]
október 12. – Lemond „kormányzó királynői” címéről Mária Krisztina spanyol királyné és Franciaországba menekül, Baldomero Esparteróra hagyva a régensséget.^[5]
november 6. – A mexikói hadsereg sikeres hadműveletei következtében a Rio Grande-i Köztársaság fegyveres erőinek parancsnoka kapitulál és az állam megszűnik.
november 19. – Kossuth Lajos Pest vármegye közgyűlésén tartott beszédében gróf Széchenyi Istvánt a „legnagyobb magyarnak” nevezi.

Határozatlan dátumú események

Először jelenik meg a Magyar Tudomány.

Az év témái

1840 az irodalomban

1840 a tudományban

1840 a vasúti közlekedésben

Születések

január 8. – Bagáry József, magyarországi szlovén író († 1919)
február 5. – John Boyd Dunlop, a pneumatikus gumiabroncs feltalálója († 1921)
február 11. – Abafi Lajos († 1909)
március 17. – Bezerédj Pál mezőgazdász († 1918)
április 1. – Szilágyi Dezső, jogász, politikus az MTA tagja († 1901)
április 2. – Émile Zola, francia regényíró († 1902)
május 7. – Pjotr Iljics Csajkovszkij, orosz romantikus zeneszerző († 1893)
június 7. – Sarolta mexikói császárné, I. Lipót belga király lánya († 1927)
június 23. – Kolosváry Sándor, jogász, egyetemi tanár († 1922)
július 9. – Zsemlics István, magyarországi szlovén író († 1891)
augusztus 18. – Zsutai János, költő, lantos († 1871)
szeptember 1. – Balás Árpád, egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró († 1905)
szeptember 21. – V. Murád, az Oszmán Birodalom 34. szultánja († 1904)
november 12. – Auguste Rodin, francia szobrászművész († 1917)
november 14. – Claude Monet, francia impresszionista festő († 1926)

Halálozások

február 23. – Esterházy Nepomuk János, Veszprém vármegye főispánja, mecénás és gyűjtő (* 1754)
március 2. – Heinrich Wilhelm Olbers, német orvos és csillagász (* 1758)
június 7. – III. Frigyes Vilmos, porosz király, brandenburgi választófejedelem (* 1770)
szeptember 2. – Étienne Jacques Joseph Macdonald, Taranto hercege, francia hadvezér (* 1765)

Jegyzetek

↑ Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001. 537. oldal, ISBN 963 9075 12 4
↑ Sz. Suján Andrea (szerk.): A színház a 19. századi képzőművészetben, Kapuvár, library.hungaricana.hu - 1983.
↑ Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége; 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy), library.hungaricana.hu - 2002.
↑ Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1993. 2. kiadás. 511. o. ISBN 963 05 5959 5
↑ Isabelle Bricard: Európai uralkodócsaládok. [Budapest]: Gabo. 2001. 105. o. ISBN 963-9237-86-8