A Zempléni-hegység nyugati lábainál, a Hernád völgyében fekszik; határa szinte teljes egészében a folyó bal parti oldalán terül el, de hozzá tartozik két kisebb, lakatlan külterület a folyó jobb parti oldaláról is.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Göncruszka, kelet felől Hejce, délkelet felől Fony, dél felől Vizsoly, nyugat felől Garadna, északnyugat felől pedig Hernádvécse; utóbbi kettő a Hernád túlsó partján található. A legközelebbi város Gönc, amelytől mintegy 7 kilométerre délnyugatra helyezkedik el.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3713-as út, ezen érhető el Abaújszántó és Gönc felől is. Fony és a hegység keleti oldala (Vámosújfalu-Tolcsva) felől a 3716-os úton közelíthető meg, a zsáktelepülésnek tekinthető Hejcével pedig a 37 112-es számú mellékút kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, mely a belterületének szélétől bő fél kilométerre keletre halad el, és amelynek két megállási pontja is van itt: Fony megállóhely a falutól délkeletre, közvetlenül a 3716-os út vasúti keresztezése mentén, illetve Hejce-Vilmány megállóhely a hejcei bekötőút közelében; utóbbinak közúti kiszolgálását a 37 305-ös számú mellékút biztosítja.
Története
Vilmány nevét 1332-1335 között említették először az oklevelek Vilman, Wylmar, Vilman, Vybyuan neveken.
Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt.
Neve már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja 1332-1333-ban 24 garas, 1334-1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.
Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. 1872-ben Taaffe Ede birtokába került. A 20. század elején a Widder örökösök bérelték. Az uradalomhoz egy szeszgyár és egy 7-kőre járó malom, valamint téglaégető is tartozott.
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 41,1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 27,7%, görögkatolikus 7,2%, felekezeten kívüli 1,1% (17,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 23% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 30,7% református, 6,9% egyéb katolikus, 3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,6% felekezeten kívüli (12,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Római katolikus temploma - Jézus mennybemenetele tiszteletére szentelték fel.
Református temploma - a 15. században épült gótikus stílusban a régi román kori templom faragott köveinek felhasználásával.
Helmacher-féle magtár - 1820 körül épült klasszicista stílusban.
