Ez a szócikk a Slivno községbeli Raba településről szól. Hasonló címmel lásd még: Raba (egyértelműsítő lap).

Raba
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Slivno
Jogállás	falu
Irányítószám	20356
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	8 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	148 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 58′ 18″, k. h. 17° 30′ 59″42.97166667, 17.5163888942.971667°N 17.516389°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 18″, k. h. 17° 30′ 59″42.97166667, 17.5163888942.971667°N 17.516389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Raba témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Raba falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Makarskától légvonalban 53, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 11, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 10 km-re délnyugatra Neretva-folyó deltavidékén, az Adria-parti főút mentén fekszik.

A falu feletti magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet a Szent Antal templomtól nyugatra és keletre található illír halomsírok is bizonyítanak. A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 109, 1910-ben 160 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 10 állandó lakosa volt.

(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. 1991-ben lakossága Tuštevac kiválásával csökkent.)

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma 1700 körül épült. A mai Szent Antal szobor 1903-ban került a templomba. 1914-ben egy Szent József oltárt is emeltek, rajta a szent szobrával, de ezt 1977-ben helyszűke miatt megszüntették. 1925-ben a régi harangtornyot lebontották és ekkor készült a mai beton harangtorony, mely azonban nincsen összhangban a kőépülettel. Ma ezen át lehet bejutni a templomba.

• Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)

• Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
• Geni.com:Slivno (horvátul)
• Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb