Podobuče falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.
Fekvése
Makarskától légvonalban 44 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 73, közúton 112 km-re északnyugatra, községközpontjától 11 km-re délkeletre, a Pelješac-félsziget nyugati részén, a félsziget déli partjának egyik szelíd öblében fekszik.
Története
A területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Két ilyen halomsír található Podobuče határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük.
A hagyomány szerint a település a Szent András templom körül alakult ki. A középkortól fogva mindvégig lakott volt, 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 136, 1910-ben 123 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 34 lakosa volt.
Népesség
Nevezetességei
Szent András apostol tiszteletére szentelt temploma a körülötte fekvő régi temetővel.
Gazdaság
A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság, emellett a turizmus és a halászat. Podobuče szőlőtermesztéséről és minőségi borairól híres. Ezért a falu lakóinak a fő tevékenysége is a szőlőtermesztés.
Jegyzetek
Források
Dubrovnik-Neretva megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
