PROFILPELAJAR.COM

	Kućište
	Kućište központja
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Orebić
Jogállás	falu
Irányítószám	20267
Körzethívószám	(+385) 20
	Népesség
Teljes népesség	173 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	26 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 58′ 46″, k. h. 17° 07′ 21″42.979444°N 17.122500°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 46″, k. h. 17° 07′ 21″42.979444°N 17.122500°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kućište témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az Orebić községben fekvő Kućište településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kućište (egyértelműsítő lap).

Kućište falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 35 km-re délre, Dubrovnik városától légvonalban 87, közúton 116 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Pelješac-félsziget nyugati részén, a Szent Illés-hegy lábánál fekszik.

Története

Az elnevezés eredetét illetően nincs hiteles forrás, van azonban egy legenda. Eszerint a Pelješacnak ezen a részén egykor három testvér élt, mindhárman kovácsok voltak. Egy nap elhatározták, hogy megosztoznak. Az első testvér kapta a kovácsházat, ahol tovább élhetett. Róla kapta a nevét a közeli település Kučište. A második testvér kapta a kovácsfújtatót és azután ott lakott a róla elnevezett Viganj településen. A harmadik testvérnek az üllő jutott és a helyet ahol letelepedett ezután róla Nakovanjnak nevezték.

A település a középkorban is mindvégig lakott volt, 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. Legrégibb szakrális építménye a Szent Lukács kápolna 1393-ban épült. A település Cornelli velencei kartográfus 1640-ben szerkesztett térképén harminc házzal szerepel. A 17. század végére a helyi lakosok körében már a hajózás volt a legelterjedtebb foglalkozás. Egymás után épület az új házak is a településen. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 446, 1910-ben 295 lakosa volt. A 20. század elején elveszítette korábbi jelentőségét. Ennek hátterében a gőzhajózás elterjedése állt, mely teljesen háttérbe szorította a vitorlás hajókat. A hajózás megszűnése nagy kivándorlási hullámot indított el, melynek főbb céljai Amerika, Ausztrália és Új Zéland voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 217 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
446	412	333	317	302	295	273	266	203	224	272	225	200	214	204	217

Nevezetességei

A Szentháromság-templom^[4] 1752-ben épült barokk stílusban. Késő barokk homlokzata gazdagon díszített, de egyedülálló a kör alakú belső tér és a márvány oltár is. A templomot 2002-ben újították fel.
A temetőben álló Szent Lukács kápolna^[5] mai formájában 1856-ban épült, 1995-ben megújították. A helyén állt eredeti gótikus kápolnát már 1393-ban említik, harangja pedig 1422-ből való. A körülötte fekvő temetőben egykori hajótulajdonos és hajóskapitány családok síremlékei láthatók. A domboldalon álló épülettől nagyszerű kilátás nyílik a környező vidékre.
A település feletti alacsony platón álló Angyali üdvözlet-templomot^[6] a 18. században építették, a 19. században megújították.
A Páduai Szent Antal templomot 1891-ben építtette Antun Buntkejić atya. 2003-ban felújították.
A žukovaci Szent Lőrinc kápolnát 1335-ben építették, 1564-ben említik először. A kápolnához vezetett egykor a karmeni templomtól indult úrnapi körmenet. Feltételezik, hogy a karmeni Szent Vid templom előtt ez lehetett a plébániatemplom. 1625-ben Gozze püspök is megemlíti vizitációja során felsorolva felszerelési tárgyait.
A település gazdag polgári hazai közül kiemelkedik a Lazarović hajótulajdonos család három épületből álló kétemeletes kastélya.^[7] A kastély késő reneszánsz stílusban épült a 17–18. században.

Gazdaság

A település lakóinak fő bevételi forrása a turizmus. Legjelentősebb turistaszállásai a Perna üdülőközpont a Komodor szállodakomplexummal, az autóskemping és a számos magánszállás. A turizmuson kívül sokan foglalkoznak halászattal is.