PROFILPELAJAR.COM

	Mihanići
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Konavle
Jogállás	falu
Irányítószám	20217
Körzethívószám	(+385) 20
	Népesség
Teljes népesség	109 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	300 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 33′ 18″, k. h. 18° 19′ 26″42.555000°N 18.323900°EKoordináták: é. sz. 42° 33′ 18″, k. h. 18° 19′ 26″42.555000°N 18.323900°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mihanići falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik.

Fekvése

A Dubrovnik városától légvonalban 21, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re keletre, a konavlei mező északi peremén, Drvenik és Pridvorje között fekszik. Felette magasodik a Sniježnica-hegység legmagasabb csúcsa az 1234 méteres Sveti Ilije.

Története

Mihanići területe már az ókorban lakott hely volt. Első ismert lakói az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kőből rakott halomsírokba temetkeztek. Halomsírjaik maradványai megtalálhatók a település határában többek között a Vratnica, Nosanovići, Vasiljeva, Kraljeva, Podkriž nevű helyeken. A rómaiak az i. e. 2. században győzték le az illíreket és Epidaurum központtal e területet is a birodalomhoz csatolták. A római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték. A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A várakat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült.

A település a középkorban is folyamatosan lakott volt. A mai Szent Mihály templom falai egy 12. vagy 13. századi templom alapjain állnak. Területe középkorban Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. A Raguzai Köztársaság az 1426. december 31-én kötött szerződéssel szerezte meg területét addigi bosnyák uraitól a Pavlovićoktól. Az 1430 és 1432 között dúlt első konavlei háborúban a török támogatását élvező Radoslav Pavlović megpróbálta visszaszerezni az egyszer már eladott konavlei birtokait a köztársaságtól. A háború a végén a török támogatását is elveszítő Pavlović vereségével végződött és az azt követő béke megerősítette a Bosznia, Hum és a Raguzai Köztársaság közötti korábban kialakult állapotokat.

Mihanići első írásos említése 1549-ból származik. Az 1806-ban a Konavléra rátörő orosz és montenegrói sereg a település házait is kifosztotta, közülük sokat fel is gyújtottak. A köztársaság bukása után 1808-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 176, 1910-ben 249 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg, valamint szerb és montenegrói szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság nagy része a jól védhető Dubrovnikba menekült és csak 1992 októberének végén térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 96 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
176	208	179	206	672	249	217	212	212	210	185	150	156	157	106	96

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma, melyről a település a nevét kapta egy 12-13. századi templom alapjaira épült barokk stílusban. A templom körül középkori temető sírkövei találhatók. A templomot a 20. század vége előtt újították fel.
A Kisboldogasszony kápolna Nosanovići településrészen áll és a 17. századból származik. Eredetileg a Pozzo család itteni udvarházának része volt. 1933-ban és a 20. század végén felújították.
Ókori halomsírok Vratnica, Nosanovići, Vasiljeva, Kraljeva, Podkriž területén.
A település búcsúnapja minden év szeptember 29. Szent Mihály ünnepe. E napon fesztivált rendeznek, mely szentmisével kezdődik és vidám zenés mulatsággal fejeződik be.
A faluból természeti látványosságokban bővelkedő hegyi gyalogösvény vezet a szomszédos Kuna Konavoska településre.