Duba Stonska
Duba Stonska látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Ston
Jogállás	falu
Irányítószám	20230
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	64 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	15 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 50′ 13″, k. h. 17° 38′ 24″42.837, 17.6442.837000°N 17.640000°EKoordináták: é. sz. 42° 50′ 13″, k. h. 17° 38′ 24″42.837, 17.6442.837000°N 17.640000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Duba Stonska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Duba Stonska falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.

Dubrovnik városától légvonalban 44, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re nyugatra, a Pelješac-félsziget középső-délkeleti részén, a Malostonski-csatorna partján fekszik.

Területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ilyen halomsír található a belterülettől délre, a település határában is. A határában fekvő egyik magaslaton ókori őrhely állt, a honnan a környező területek forgalmát tartották szemmel. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 9. században már létezett a stoni püspökség, melynek egyházi fennhatósága alá ez a terület tartozott. Ekkoriban a Pelješac-félsziget Zahumlje területének részeként a tengerparti Horvát Fejedelemség része volt. A 12. században a Zahumlje térségének zavaros történeti időszakában a félsziget a raškai uralkodók uralma alá került. Több birtokos után a 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott.

1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 66, 1910-ben 76 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 36 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.

Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma 1464-ben épült gótikus stílusban. Építtetője Mantovai Henrik volt. A templomot a 19. században bővítették, melynek során az eredeti gótikus épületből kevés maradt. Ekkor bontották el az eredeti apszist is, így a mai templom apszis nélkül áll. Liturgikus tárgyaiból említésre méltó egy kehely és miseruha.

A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság.

• A dubrovniki püspökség honlapja – Ponikve (horvátul)
• Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)

• Ston község hivatalos oldala (horvátul)
• Ston község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)

A Wikimédia Commons tartalmaz Duba Stonska témájú médiaállományokat.