A folyó a Zelengora hegységben ered mintegy 1100 m tengerszint feletti magasságban, és Pločénél torkollik az Adriai-tengerbe. Hossza 225 km, ebből a Horvátországra eső rész 22 km. Jablanicánál az átlagos vízhozama 115 m³/s, míg a torkolatnál 378 m³ másodpercenként.
A legfelső szakaszán meredek és sziklás völgyben folyik északnyugati irányban, majd Konjicnál – ahol felveszi a jobbról érkező Trešanica vizét – kissé szélesedik a völgye, miután kilép a Visočica és a Prenj hegységek közül. Konjictól északnyugatra táplálja a korábbi, nyugati irányba forduló völgyében mesterségesen felduzzasztott Jablanicai-tavat. Ma már a tóba ömlik a Neretva korábbi két jobb oldali mellékfolyója, a Neretvica és a Ráma. A Ráma egykori torkolati pontjától a Neretva kilép a mesterséges tóból, s ismét önálló folyóként folytatja útját, de most már déli irányban, medre szélesebbé válik. A tavat elhagyva hamarosan eléri Jablanicát, amin túl kezdődik az úgynevezett Neretva-kanyon: ismét kopár sziklás hegyek közé vágódva halad, bal partján először a Prenj, majd a Velež, jobb partján pedig a Čvrsnica, majd a Čabulja hegység emelkedik. Még Mostar előtt eléri a bjelopoljei síkot, Mostar után pedig felveszi bal oldali mellékfolyóját, a Bunát. Čapljina városától délre ömlik bele balról a Bregava, jobbról pedig a Trebižat; a Neretva-völgy innentől kezdve még szélesebbé válik. Metković horvát határváros, környékén a Neretva vidéke mocsaras síkság. Opuzennél kezdődik a folyó deltatorkolata, ami az Adriai-tenger Neretvai-csatornájában végződik.
A 19. század végén és a 20. század elején a tengertől Metkovićig 150 tonnás hajók közlekedhettek rajta.
A Neretvának nagyon hideg a vize, nyáron sem éri el a 10 °C-t.
A mediterrán klímának köszönhetően deltájában mandarint termesztenek.
A Neretva völgyében Sarajevótól Mostarig; Mostartól a tengerpartig. In Bács Gyula: Jugoszlávia. Ellenőrizte: Niederhauser Emil, Probáld Ferenc, Somogyi Sándor, Székely András és Pavle Radanov. A fényképeket Bács Gyula, Bognár Jenő, Borsai Lipót, a Turistički Savez Jugoslavije és a Turistička Štampa bocsátotta rendelkezésre. A térképeket készítette és sokszorosította a Kartográfiai Vállalat, Budapest. Ötödik, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Panoráma. 1983. 416–418; 428–435. o. = Útikönyvek (ISSN 0324-5888), ISBN 963-243-262-2
