1713-ban kis fatemplomot építettek a lakosok. Sokáig paplak sem volt, a katolikus pap szegényes körülményeit a másféle vallásúak gúnyolták, ekkor terjedt el a közmondás: „Léhen, ahol a pap meghalt éhen.” 1823–1826-ban új templom épült.
2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 23,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,5%, református 10,3%, görögkatolikus 14,4%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,1% (13,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,8% volt római katolikus, 4,8% református, 7,9% görög katolikus, 2,1% felekezeten kívüli (49,2% nem válaszolt).[13]
Gazdaság
A településen kisboltok látják el a lakosságot élelmiszerrel és vegyes iparcikkekkel.
Léhen a legnagyobb foglalkoztató egy mezőgazdasági rt., amely gyümölcstermesztéssel foglalkozik, illetve maga az önkormányzat.
Görögkatolikus egyház: a Miskolci Apostoli Exarchátus (kormányzóság) Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával, Csobádhoz tartozik, mint filia.
Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
