A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Fony, dél felől Arka, nyugat felől pedig Vizsoly.
Megközelítése
Közúton két útvonalon közelíthető meg, a Hernád völgyében futó 3713-as út felől, vagy Fony belterületén keresztül, mindkét irányból a 3715-ös úton.
Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal egyik megállója a Korlát-Vizsoly megállóhely nevet viseli. A névadás oka az lehetett, hogy a megálló a Korlátra vezető 3715-ös út közelében létesült, nem messze annak vasúti keresztezésétől, és mindkét településtől közel azonos (kevesebb, mint 2 kilométernyi) távolságban helyezkedik el.
Története
Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra.
Nevét az ismert okleveles források 1332-ben említették először, Corardi, Cunradi, Conradi, Corradi formában. A név eredete valószínűleg az oklevelekben 1267-ben szereplő Arkai Corladus személye. A település ebben az évben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban 36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai tizedet fizetett.
A település első ismert birtokosai a Lánczi család tagjai voltak.
1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén népesült újra.
A településen Nikházy György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20. század elején már csak csekély, átalakított maradványai voltak láthatók.
A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a településen.
Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy család is.
2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 39,3% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62%, református 20,7%, görögkatolikus 8,3%, felekezeten kívüli 8%.[15]
2022-ben a lakosság 97,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,3% németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 12,2% református, 2,8% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 2,8% felekezeten kívüli (47,9% nem válaszolt).[16]
