PROFILPELAJAR.COM

	Sužan
	A Mindenszentek templom romja.
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Dobrinj
Jogállás	falu
Polgármester	Neven Komadina
Irányítószám	51514
	Népesség
Teljes népesség	70 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	96 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 09′ 05″, k. h. 14° 34′ 48″45.151525°N 14.580057°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 05″, k. h. 14° 34′ 48″45.151525°N 14.580057°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sužan témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Sužan (olaszul: Susana) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése

Krk északkeleti részén, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Soline-öböltől másfél kilométerre nyugatra fekszik.

Története

A település már a 15. században létezett, amikor Frangepán VII. János a Velebit-hegységből kétszáz vlach jogú családot hozatott a Krk-szigetre. Amíg azonban a Dubašnicára és Šotoventóra telepített vlach pásztorok túlnyomórészt horvátok, vagy elhorvátosodott vlachok voltak, addig Sužan, Čižići, Šugara és Solina vidékére túlnyomóan valóban vlach (horvát nevükön murlak) eredetű lakosság telepedett le. A sužaniak azt mondják, hogy ők a Zengg feletti Krmpote vidékéről érkeztek. Egy különleges román nyelven beszéltek, mely a 19. század folyamán halt ki. A neves nyelvész, irodalomtörténész, néprajzkutató és filológus Ive Jelenović szerint ez a különbség nyelvükben, személyneveikben és helyneveikben ma is kimutatható. Frangepán János telepítésének legfőbb célja feltételezhetően az volt, hogy a Soline-öbölben évszázadok óta működő és jelentős bevételt jelentő sólepárló telepek számára új munkaerőt biztosítson. Miután azonban 1480-ban a sziget közvetlen velencei fennhatóság alá került a velencei sótelepekkel való konkurencia miatt az itteni sólepárlást megszüntették. Ezt követően lakói főként állattenyésztéssel, kisebb mértékben földműveléssel foglalkoztak. A 19. században a közeli Melinán téglaüzemet alapítottak, azonban ez az idők során megszűnt, mára nyoma sem maradt.

Sužan a sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1857-ben 97, 1910-ben 145 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A háború után sokan vándoroltak ki a tengerentúlra és a nagyobb városokba. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 85 lakosa volt.

Nevezetességei

A Gyógyító Szűzanya (Majke Božje od Zdravlja) tiszteletére szentelt plébániatemploma 1927-ben épült, mivel a korábbi Mindenszentek templom túl kicsinek bizonyult. A régi templomtól eltérően az újat a település központjába építették. A templomnak három oltára van, homlokzata felett római típusú nyitott harangtorony emelkedik három haranggal. Sužanon kívül ide járnak Klanice, Tribulje és Čižići hívei is.
A Mindenszentek tiszteletére szentelt régi temploma 1514-ben épült. Homlokzata felett római típusú nyitott harangtorony látható. Az új templom építése után elhagyták. A falu északi részén elhagyatottan, romosan áll.
15. századi Szent János templomának romja,^[2] amiről a település a nevét kapta a falutól nem messze a fák között rejtőzik. Egy 1464. augusztus 15-én kelt glagolita okirat szerint Frangepán VII. János építtette és két évvel később a krki püspök szentelte fel. Az 1579-es egyházlátogatás szerint már akkor romos volt és 1590-ben már nem is említik.

Lakosság

Lakosság változása^[3]^[4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
97	107	96	96	108	145	151	128	170	156	136	119	99	75	76	85

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1772.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

Dobrinj község hivatalos oldala
Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.