Batomalj

Batomalj
Batomalj-kápolna
Batomalj-kápolna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
Jogállásfalu
PolgármesterToni Juranić (HSP)
Irányítószám51523
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség127 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság50 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 14° 43′ 10″44.983100°N 14.719500°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 14° 43′ 10″44.983100°N 14.719500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Batomalj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Batomalj falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Baškához tartozik.

Fekvése

A Krk sziget délkeleti részén, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, a krki nyugati hegylánc meredek lejtői alatt a Baškai-völgyben fekszik. A faluval szemben fekszik Jurandvor és a két település között ered a sziget egyetlen állandó vízfolyása a Suha Ričina vagy más néven Vela Rika. Batomaljt makadámút köti össze a nyugatra fekvő Stara Baškával.

Története

A település alapítását az 1380 utáni időre teszik. I. Lajos magyar királynak a Velencei Köztársaság ellen viselt háborúja során ekkor gyújtották fel és rombolták le a velenceiek Baška várát és a lakosság egy része feltételezhetően a Baškai völgynek ezen a részén telepedett le. 1481-ben a település már biztosan állt. A következő adat 1627-ből származik, amikor 79 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból, főként szőlőtermesztésből és borászatból éltek, de a 19. század végén kitört filoxéra-járványt követően az ültetvények az enyészeté lettek. Később a paradicsom termesztésre tértek át és lakói nagy része is a szomszédos Jurandvor és Baška paradicsomfeldolgozó üzemeiben dolgozott. Mára a völgy termékenységének csökkenése miatt az ültetvények kisebbek lettek. Még ma is jelentős hasznot hoz a juhtenyésztés főként a jó minőségű bárányhús iránti magas kereslet miatt. A kedvelt üdülőhely Baška közelsége miatt azonban ma már a turizmus a fő bevételi forrása az itt élőknek, bár a magászállásokon kívül mással még nem tudja a turisták igényeit kielégíteni. A településnek 2011-ben 129 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
109 120 121 144 148 137 142 152 213 92 78 58 61 86 117 129

Nevezetességei

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma 1676-ban épült. Egyik képét 13. századinak tartják, melyet valószínűleg a korábbi azonos titulusú templomból hoztak át. Ennek romjai még mindig láthatók a falutól délre a Sveti Milukának nevezett helyen.
  • A falutól északra áll a Goricai Szűzanya tiszteletére szentelt templom, melyet a 15. század elején építettek. Oltárképét Celestin Medović festette. 1594-ben készített harangjáról nevezetes, melyet hagyományosan a püspök látogatásakor szólaltatnak meg. A templom nevét a jurandvori “Goričica” nevű kis magaslatról kapta, ahova eredetileg építették. A legnagyobb Mária templom a püspökség területén. A templomhoz egy 237 lépcsőfokból álló lépcsősoron lehet feljutni, melyet a 19. században építettek.[4]

Jegyzetek

További információk

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.