Klanice

Klanice
Régi kőhíd a dobrinji Potok nevű kiszáradt vízfolyás felett a Klanicét Dobrinjjal összekötő erdei úton.
Régi kőhíd a dobrinji Potok nevű kiszáradt vízfolyás felett a Klanicét Dobrinjjal összekötő erdei úton.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállásfalu
PolgármesterNeven Komadina
Irányítószám51514
Népesség
Teljes népesség47 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 14° 35′ 24″45.138000°N 14.590000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 14° 35′ 24″45.138000°N 14.590000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Klanice (olaszul: Clanizze) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése

Krk belsejében, községközpontjától 2 km-re nyugatra a Dobrinjjal szembeni magaslaton fekszik. Köztük fekszik a Dobrinji mező (Dobrinjsko polje), a legközelebbi tengerpart a Soline-öböl 3 km-re fekszik innen.

Története

A település neve valószínűleg azokkal a kátyúkkal (klanci) van összefüggésben, melyek a Klanicét Dobrinjjal összekötő makadámúton találhatók. A korabeli források alapján megállapítható, hogy a falu már a középkorban is létezett, a századok során azonban teljesen összenőtt a szomszédos Tribuljéval. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1890-ben 89, 1910-ben 66 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 49 lakosa volt, akik régebben főként mezőgazdaságból éltek, melyhez a Dobrinji mező ideális körülményeket nyújtott. Ma inkább gyümölcstermesztéssel, olajpréseléssel foglalkoznak, emellett főként a turizmusból élnek.

Nevezetességei

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 89 75 66 98 90 79 70 65 51 47 48 42 49

Jegyzetek

További információk

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.