PROFILPELAJAR.COM

	Punta Križa
	A Pogana-öböl 2 km-re nyúlik be a sziget belsejébe.
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Mali Lošinj
Jogállás	falu
Irányítószám	51554
Körzethívószám	+385 051
	Népesség
Teljes népesség	46 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	50 m
Terület	15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 38′, k. h. 14° 30′44.633333°N 14.500000°EKoordináták: é. sz. 44° 38′, k. h. 14° 30′44.633333°N 14.500000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Punta Križa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Punta Križa (olaszul: Punta Croce) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése

Cres szigetének legdélibb települése Cres városától 38 km-re délre, Osortól 11 km-re délkeletre a sziget belsejében fekszik. Nyugatra az itt mintegy 5 km széles Lošinji-csatorna túloldalán húzódik Lošinj szigete. Délre a tengerben zátonyok és két sekély szigetecske, melyeket Palacolnak, illetve Orudának neveznek. Keleten mintegy 6 km-re a kis Trstenik-sziget található. Északra a legközelebbi település Osor. Punta Križa környékén még 16 kisebb telep: északra 6 km-re Grmosaj és Matalda, Osor irányában, Drakovac, Peknji, Ograde és Smrečje nyugatra, Peski, Fontana, Sveti Andrija, Veli Mikložan, Pogana és Luzare délre, Murtovnik és Sveti Anton keletre, Perhavac és Ul a központi település közelében találhatók. Többségük tulajdonképpen lakatlan, hiszen nincs állandó lakosságuk, de a házak többségét felújították és a nyári hónapokban használják is őket. Ezek az egykori pásztorszállások ma a pihenést szolgálják.

Története

A település nevét onnan kapta, hogy a környező pásztorszállásokhoz vezető utak kereszteződésében feküdt. Lakói évszázadok óta juhokat tenyésztettek és még ma is a juhászat az itt lakók fő bevételi forrása, bár a turizmusból, az apartmanok és szobák kiadásából származó bevétel is egyre nagyobb szerepet játszik. 1857-ben 154, 1910-ben 225 lakosa volt. A település 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd olasz uralom alá került. 1943-ban átmenetileg horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben 61 lakosa volt. A településre 1970-ben vezették be az áramot, az utakat 1974-ben aszfaltozták, addig a szigetnek ez a része csak gyalog, vagy hajón volt megközelíthető. Telefon 1994 óta van a településen, a vízvezeték azonban még nem készült el. A turisták igényeit elégíti ki a településtől délre, az azonos nevű öbölben található Baldarin autós kemping, melynek egy része a naturisták számára van kialakítva. Pogana és Sveti Andrija között is található egy kisebb kemping, melynek Punta Križa a neve. A környék gazdag állatvilágának köszönhetően elterjedt a vadászati turizmus is. A településtől nyugatra fekvő Kaldonta-öbölben halnevelő telep működik. A faluban néhány vendéglátóipari egység is található.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
154	155	158	232	227	225	196	212	238	187	194	102	69	81	61	61

Nevezetességei

Antoniazzo de Bocchina nyári kastélyából és a gazdasági épületekből álló komplexuma^[4] egy háromszintes, négyszögletes alaprajzú lakó- és kereskedelmi épület impozáns maradványaiból áll, amelynek északi homlokzatát a gótikus Szent Antal-kápolna képezi. A kápolna oltárán a cresi nemesi családból származó Antoniazzo de Bocchina címerét találjuk, melyet 1485-ben faragtak. A lakó- és kereskedelmi épület védelmi jellegzetességekkel is rendelkezik. A kápolna téglalap alaprajzú apszisával, csúcsíves dongaboltozatával, csúcsíves portáljával és harangtornyával tipikusan a 15. századi szigeti kápolnák csoportjába tartozik.
A temetőben áll a román stílusú Szent András templom, mely egy még régebbi szakrális épület alapjaira épült.
A Martinšćica-öbölben a település területén található egy Szent Mártonnak szentelt ókeresztény szakrális komplexum romja. A tágas, kereszt alaprajzú templom falai néhol még 5 méter magasan állnak. A falak tört kőből épültek, sok mészhabarccsal. A templom elülső részét apszis zárja le, külső sarkába pedig egy kisebb emlékkápolna épült. A helyszínt nem tárták fel.^[5]
A településen a Ciprijan és Vela staža nevű magaslatok alatt még két kisebb kápolna található.
A falu évente június 24-én ünnepli védőszentjének Szent Ivánnak a napját.

Források

Mali Losinj község hivatalos honlapja (horvátul)
Mali Lošinj turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
A mali losinji Kisboldogasszony plébánia honlapja (horvátul)
A losinji esperesség honlapja Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
A Imobiro ügynökség honlapja (horvátul)

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3108.
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-836.

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.