Sveti Vid Dobrinjski (olaszul: San Vito di Dobrigno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése
Krk keleti részén, községközpontjától 1 km-re keletre a sziget belsejében, a Dobrinjt Šiloval összekötő út mellett fekszik.
Története
A település és temploma már Híres Dragoslav 1100-ban kelt adományleveléből ismert, melyben arról rendelkezik, hogy a Krk szigeten az általa korábban építtetett Szent Vid templom körül levő birtokából egy nagyobb területet adományoz a templom részére. Ebben a glagolita írással írt okiratban szerepel először maga Dobrinj település és plébániája is. Az okirat abban az évben íródott, mint a nevezetes baškai kőtábla az első horvát nyelvemlék. A település 1480-ig a Frangepánok uralma alatt állt, akik Velence vazallusaiként irányították a szigetet. Ekkor a köztársaság nyomására Frangepán Jánosnak át kellett adnia a szigetet Velencének. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 66, 1910-ben 133 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 59 lakosa volt.
Nevezetességei
Szent Vid tiszteletére szentelt temploma a 11. században épített egyhajós kora román stílusú épület félköríves apszissal. A templom méretéhez képest magas és masszív harangtornya a hajó teljes szélességében a bejárat tengelyében épült. Rajta keresztül nyílik a templom bejárata. A hajót és a harangtornyot is piros zsindelytető fedi.
Lakosság
Jegyzetek
Tengermellék-Hegyvidék megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
