الجمهورية الجزائرية الديمقراطية الشعبية (arab) al-Jumhūriyya al-Jazāʾiriyya ad-Dīmuqrāṭiyya aš-Šaʿbiyya ⵜⴰⴳⴷⵓⴷⴰ ⵜⴰⵎⴻⴳⴷⴰⵢⵜ ⵜⴰⵖⴻⵔⴼⴰⵏⵜ ⵏ ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ (berber) Tagduda tamegdayt taγerfant n Dzayer
Algéria mai területe 1711-től 1830-ig formailag az Oszmán Birodalomhoz tartozott ugyan, de gyakorlatilag független volt. Algériát a franciák 1830-ban szállták meg a török haderő leverése után. 1834. július 22-én Algériát francia birtokká nyilvánították, és főkormányzót neveztek ki az élére. 1954. november 1-jén Algériában függetlenségi harcok robbantak ki, aminek a végén 1962. június 3-án Franciaország elismerte Algéria függetlenségét. 1991. december 26-án kitört az algír polgárháború a központi kormányzat és az iszlám fundamentalisták között, ami 2002. február 8-án a központi kormányzat győzelmével zárult.
Algéria Afrika északnyugati részén fekszik, földközi-tengeri partvonala 1200 km hosszú. A mediterrán partvidéket a 300–400 km széles, árkokkal, termékeny medencékkel és völgyekkel több párhuzamos vonulatra osztott Atlasz-hegység választja el a Szaharától.
Az ország négy nagy tájból áll:
A tengermellék és a Tell-Atlasz
Sott-fennsík
Szaharai-Atlasz
Szahara
Algéria domborzati és műholdas képe – nyitható sablon >>>>>>>>
Ez az ország leglakottabb és mezőgazdaságilag is igen fontos területe.
A keskeny part menti síkság alig 80–150 km széles, ezt a Tell-Atlasz vonulata követi. A tengerparton ritka a homokos strand. A Földközi-tenger vizét általában meredek sziklafalak övezik, beljebb viszont dúsan termő völgyek váltakoznak nehezen művelhető köves fennsíkokkal. A Tell-Atlasz legmagasabb pontja 2308 m (Lalla Khedidja Kabiliában).
A Tell-Atlasz és a vele párhuzamos Szaharai-Atlasz nyugatról kelet felé fokozatosan közeledik egymáshoz, s az Atlasz-hegység keleti részén egyesül.
Sott-fennsík
A két hegylánc közé zárt terület az ún. Berber-(vagy Sott) fennsík átlagosan 900 m magas felföld, amelyen zárt medencék és nagy sóstavak találhatók. Nevét az időnként kiszáradó sós tavakról, az úgynevezett sottokról (chott) kapta.
Szahara-Atlasz
A fennsíkhoz délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Dzsebel Aïssa (2236 m). Itt a Szaharai-Atlaszban termékenységről már szó sem lehet. Még a legmagasabb csúcsokon sem éri el a csapadék évi mennyisége a 400 mm-t. Legfeljebb gyér füvű legelő nő meg rajta. A Szaharára néző lejtők kősivatagok. Az úgynevezett szaharai kapukon kelnek át a hegységen a nagy múltú (karaván)utak, amelyeknek kijáróiba oázisvárosok települtek.
A Szaharai- és a Tell-Atlasz egyesülő-, és Tunéziába is átnyúló keleti része az Aurés (Oresz-) hegység.
Szahara
Az ország területének mintegy háromnegyed része sivatag, elszórtan oázisokkal. Az északnyugati és északkeleti rész homoksivatag (erg), a Szahara nagy része azonban köves (hammáda). Délkeleti felén emelkedik az Ahaggar- és a Taszilin-Ádzser-hegység. Több helyen dús vizű források törnek a felszínre, ahol virágzó oázisok találhatók (pl. északon a Mzab-föld városai).
Az Ahaggar-hegységben található az ország legmagasabb pontja, a Tahat csúcs, melynek magasságát 2918 m[12] és 3005 m[13] közé teszik.
Éghajlati térkép Köppen osztályozásán. (angol nyelvű) A piros trópusi sivatagi éghajlat
A Földközi-tenger partvidékén meleg nyarú mediterrán éghajlat jellemző, az Atlasz vidékén, különösen a Sott-fennsíkon szubtrópusi sztyepp éghajlat alakult ki, az ország túlnyomó része pedig sivatagi éghajlatú.
A Földközi-tenger légáramlatai kellemes, mediterrán éghajlatot alakítanak ki a tengerparton: enyhe, fagymentes a tél (a január középhőmérséklete +12 °C) és mérsékleten meleg a nyár (az augusztus középhőmérséklete 25 °C). Az évi csapadék 400–800 mm, az esős időszak novembertől márciusig tart, a nyár száraz, napsütésben gazdag.
A szubtrópusi sztyepp éghajlat területén a nyár forró, a tél viszont aránylag hideg, az évi hőmérsékleti ingadozás jelentős. A legmelegebb hónap középhőmérséklete a Sott-fennsíkon eléri a 30-35 °C-ot, a leghidegebb hónapé 5-6 °C körül alakul. A hőmérséklet abszolút maximumai 45-48 °C-ig emelkednek, télen -10 °C körüli fagyok is előfordulhatnak, a hegyekben gyakori a hó. A csapadék évi összege 100–300 mm, évi járását téli és tavaszi maximum és hosszú nyári száraz időszak jellemzi.
Az Atlasz-vidéktől délre a hőség egyre fokozódik, s a nyári napokon gyakorta eléri az 50 °C-ot, a Szahara Algériához tartozó területén találjuk Afrikában a legforróbb nyarat. A legmelegebb hónap középhőmérséklete 34-38 °C között váltakozik, az abszolút maximumok elérik a 48-53 °C-ot. A leghűvösebb hónap középhőmérséklete 8-16 °C közötti, télen gyenge fagyok is előfordulhatnak. A napi hőingás jelentős, minden évszakban eléri a 15-20 °C-ot. A csapadék átlagos évi összege mindenütt kevesebb 50 mm-nél, éven belüli eloszlása rendszertelen, a Szahara északi peremén a téli hónapokban, déli részén nyáron esik kevesebb csapadék (az évi átlag 100–200 mm). A száraz sivatagi tájakon az égbolt egész évben csaknem felhőtlen, a napsütés zavartalan, az évi 3500-4000 órás napfénytartam a csillagászatilag lehetségesnek 80-90%-a. Gyakori a homokvihar, az ún. harmattán.[14]
Algéria területének már csak alig 2%-át borítja erdő. Az Atlaszvidék természetes növénytakaróját eredendően a keménylombú erdők alkották, melyeket mára már szinte teljesen kiirtottak. Helyükön a völgyekben mezőgazdasági termelés folyik, a hegyoldalakon pedig mediterrán cserjés, a macchia tenyészik. A Tell-Atlasz kellőképpen csapadékos északi lejtőin a macchia mellett aleppóifenyő, paratölgy és magyaltölgy, valamint az 1600 m feletti területeken cédrusok nőnek. Kabiliában még vannak összefüggő erdőségek. A Sott-fennsík uralkodó növényzete az eszpartófű s az üröm. A Szaharai-Atlasz hegyvidéki sztyeppéje délen kopár sivatagba megy át; említésre méltó növényzet (elsősorban datolyapálma) csak a peremvidékeken s a talajvízzel rendelkező területeken (oázisokban) nő. A Szahara növényzete a szárazsághoz alkalmazkodott fajokból áll. Ezek vagy igen rövid tenyészidejű efemerek vagy szukkulens (pozsgás), geofiton, illetve a gyökerüket a víz után nagy mélységbe lebocsátó évelő növények. A különböző sivatagtípusokban eltérő növénytársulások alakulnak ki. A homokdűnéken a tevefű(Cymbopogon) sp.[15] és az ízelt szakszaul(Haloxylon tamariscifolium) mellett a Retama és a Calligonum fajok nőnek. A kavicsos, agyagos területeken néhány Aristida és Anabasis faj tengeti életét. A sziklasivatagokban van a legkevesebb növény. Az oázisokon kívül valódi fák (tamariska és akácia fajok) csak a vádik, az időszakos vízfolyások völgyeiben élnek.
Az állatvilág a növényekhez hasonlóan a szárazsághoz alkalmazkodott és fajokban szegény. Valamennyi állat gyors mozgású és főképpen éjszakai életet él. Elsősorban gazellák és a sivatagi róka, antilopok, ugróegerek, kígyók, gyíkok, skorpiók élnek itt. A kis, lényegében elzárt oázis-ökorendszerekben különböző madarak – nagy ragadozómadarak is – és rovarok is találhatók. A legfőbb haszonállat az egypúpú teve, a dromedár.
Nemzeti parkjai
Algéria nemzeti parkjai
2020 táján tizenegy nemzeti park található. 1921-ben a gyarmati főkormányzó utasításával jött létre az Erdészeti Hivatalhoz tartozó nemzeti parki intézményrendszer. A független Algériában 1972-ben hozták létre az első nemzeti parkot, a Taszilin-Ádzser hegységben. A kiemelkedő régészeti jelentőséggel bíró Ahaggar és Tasszili Nemzeti Parkot 2011 februárjában kulturális parknak (parc culturel) nevezték át.[16]
Az UNESCO listáján csak egy algériai táj szerepel: Taszilin-Ádzser. A táj igen festői, a szél által koptatott homokkő sziklák valóságos „erdőt” alkotnak. Jelentősége mégis régészeti lelőhelyként van. Sziklába vésett rajzok bizonyítják, hogy itt már 8000 éve élt ember.[17]
A 15. században a spanyolok megindították támadásaikat az algír partvonal ellen, és számos tengerparti várost elfoglaltak. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a törökökhöz fordultak segítségül. Akik végül átvették a berber Mouhoubi-dinasztiától a hatalmat és a területet az Oszmán Birodalomhoz csatolták. Az algériai beglerbégek sikeresen vissza verték a spanyolokat és a marokkói szultán támadásait.
Az algíri állam 1711-től 1830-ig formailag az Oszmán Birodalomhoz tartozott ugyan, de gyakorlatilag független volt. Algériát a franciák 1830-ban szállták meg a török haderő leverése után. 1834. július 22-én Algériát francia birtokká nyilvánították, és főkormányzót neveztek ki az élére.
1954. november 1-jén Algériában függetlenségi harcok robbantak ki, aminek a végén 1962. június 3-án Franciaország elismerte Algéria függetlenségét.
1991-ben kitört az algír polgárháború a központi kormányzat és az iszlám fundamentalisták között, ami 2002. február 8-án a központi kormányzat győzelmével zárult.
21. század
M. Abd el-Azíz Buteflíka és a 2001. áprilisi választások nyomán kormányt alakító Ali Benflis eredményeket értek el az iszlám fundamentalista terrorizmus megfékezésében, de az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) akcióit még nem sikerült teljesen felszámolni.
Az al-Káidaészak-afrikai szárnyának tulajdonított 2007. áprilisi véres algíri merényletek arra utalnak, hogy a radikális fegyveres mozgalmak legfeljebb hallgattak a '90-es évek vége óta, de jelenlétükkel továbbra is számolni kell, újbóli fellépésük Európa számára is biztonságpolitikai kockázatokat jelent.
A 2019. decemberi választást követően Abd el-Madzsíd Tebbún (Abdelmadjid Tebboune) választották elnöknek, miután megszerezte a szavazatok 58%-át.[18]
2021 februárjában tömeges tiltakozások és tüntetések hulláma kezdődött Tebbún kormánya ellen.[19]
Az államfő csak muszlim lehet, s egyben ő a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A miniszterelnök maga nevezi ki kormánya tagjait.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az 1996. évi alkotmány szerint a kétkamarás parlament a 389 tagú nemzetgyűlésből és a 96 tagú nemzeti tanácsból áll és gyakorolja a törvényhozó hatalmat. A nemzetgyűlést 5 évenként választják újra. A nemzeti tanács tagjainak mandátuma 6 évre szól, a tagok felét háromévenként a helyi tanácsok újraválasztják, míg a másik felét a köztársasági elnök nevezi ki. A választójogi korhatár 18 év.
A köztársasági elnököt 5 évre választják; ugyanaz a személy csak kétszer választható.
A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki.
A jogrendszer az iszlám s a francia jogra alapul. Az igazságszolgáltatás – legfelső fóruma a Legfelsőbb Bíróság – népi bíróságokra (polgári jog) és népi büntetőbíróságokra (büntetőjog) oszlik. Az országban 183 elsőfokú és 31 fellebbviteli bíróság működik. Az állam elleni gazdasági bűncselekményeket három, az állambiztonsági ügyeket egy különbíróság tárgyalja. 1992-ben ismét bevezették a halálbüntetést.
Algéria népsűrűsége 2008-banAlgériai népcsoportok és törzsek
Képek
A főváros, Algír egy képe Al-Kawthar mecset Blida-ban Utcakép Oránban, az ország északi részén Asszonyok Oránban Férfiak Ghardaia városában Család az ország délkeleti részén, Akakusz-hegység Karaván a Hoggar-hegységben
Általános adatok
A fővárosban, Algírban közel 1 840 000 fő él. A népességnövekedési ráta: 1,68%. A lakosság 96%-a északon, az ország 20%-án él. A lakosság 58%-a él városban. A várható átlagos élettartam 70 év. A csecsemőhalandósági ráta 39,1‰. Írástudatlanság:38%. Népek: arab (70%), berber (30%). Az ország lakossága fiatal; a népesség 46%-a 15 éven aluli.
A hivatalos nyelv az arab. A második legfontosabb nyelv a francia. Az állami televízió arabul és franciául is sugároz.
Elsősorban arabul és franciául írnak.
Az államvallás a szunnita iszlám, mivel a lakosság 99%-a szunnita. Etnikai megoszlás: 85% arab, 10% berber, 4% fekete-afrikai, 1% francia.
Szociális rendszer
Az egy főre jutó jövedelem alapján Algéria Afrika gazdag országai közé tartozik. A társadalombiztosítás minden munkavállalóra kiterjed; 60 éves kortól a dolgozók nyugdíjat kapnak. Van rokkantsági és özvegyi nyugdíj is. Hiányzik viszont a munkanélküli segély.
Az egészségügyi ellátás térítésmentes, de az ellátottság tekintetében jelentős a különbség a város és a vidék között.
Gazdaság
Általános adatok
Gazdasága: agrár-ipari ország.
Algéria az afrikai kontinens fejlettebb országai közé tartozik. A gazdaságilag aktív népességen belül az agrárkeresők aránya az elmúlt évtizedekben gyorsan csökkent, a bányászatban és az iparban dolgozók aránya már meghaladja a mezőgazdaságban foglalkoztatottakét. A munkaerőhelyzetet kettősség jellemzi; a szakképzett munkaerő hiánya és a szakképzetlenek nagyarányú munkanélkülisége; több tízezer kvalifikált európai dolgozik az országban, s két milliónál is több szakképzetlen algériai kénytelen Francia- és Olaszországban munkát vállalni (gyarmati időkben az arab műszaki értelmiség létrejöttét mindenáron megakadályozták). A függetlenség elnyerése után Algériában néhány gazdasági ágazatban államosítottak. A nyolcvanas évek eleje óta azonban a gazdasági liberalizálás, a magánszektor fejlesztése a cél.
Tájkép Bouira közelében
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
Az összterületnek csak a 3,5%-án folyik növénytermesztés, 15%-a legelő, 2%-a erdő, a többi egyéb, főleg sivatag. Az ország az élelmiszer szükségletének csak a töredékét tudja megtermelni. A partvidéken és a hegységek völgyeiben szőlőt, búzát, árpát, burgonyát, narancsot, paradicsomot, olajbogyót és datolyát termesztenek. A kiterjedt paratölgy erdők Algériát a világ egyik legnagyobb parafatermelőivé teszik. A déli oázisok jellegzetes haszonnövénye a datolya. A világ második datolyatermelője Algéria. Juhot, kecskét legeltetnek a hegységek lejtőin és a Sott-fennsíkon. A helyenként tartott szarvasmarhán kívül, a teherhordásra használt szamár és teve érdemel még említést.
A földreform során a volt gyarmatosítók birtokait önigazgató paraszti kollektívák (szövetkezetek) vették át. Az arab-berber nagybirtokokat felszámolták. A földbirtokok felső határát a gabonaföldeknél 50, a szőlőknél 20, a kerteknél 5 hektárban maximálták. Az így nyert területeket, valamint a művelés alá vett szűzföldeket a földnélküliek és a kisparasztok kapták meg. A gazdálkodás színvonala a kisbirtokokon alacsony, a gépesített, kemizált nagyüzemek termelékenysége nagyobb.
Ipar
Algéria gázvezetékei
A szénhidrogének bányászata alkotja az ország gazdaságának gerincét. A költségvetés bevételének 60%-a, a GDP 30%-a, az export pedig több mint 95%-a származik ezekből. Földünk 5. legnagyobb földgáz- és 14. legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik, a 2. legjelentősebb földgázexportőr. A kőolaj és a földgáz szinte kizárólagos szerepet játszik a gazdaság finanszírozásában. A fokozatos államosítások után az egész kőolaj- és földgázipar az állam kezében összpontosul. A kőolajtermelés négy mezőn folyik. Hászi-Meszud 45%-át, Edzsele és Hászi-el Gászi 20-20%-át, míg a partvidékhez legközelebb fekvő Lagvát 15%-át adja a kőolajtermelésnek. A kőolaj vezetékeken keresztül kerül a tengerparti finomítókba (nyersolajfinomító kapacitása a legnagyobb Afrikában), illetve a kikötőkbe. A földgáz csaknem egésze Hászi-R'mel környékéről származik, s két vezetéken át jut el a tengerpartra. Az egyéb ásványkincsek közül a vasérc (Dzsebel Venza, Orán, Szkikda, Benisaf), az ólom és az antimon(Tell-Atlasz), valamint az urán-, a platina- és a volfrámtermelés(Ahaggar) jelentős; A Tebessza körzetében bányászott foszfát döntően exportra kerül.
A villamosenergia-termelés csaknem egészét szénhidrogén-alapú hőerőművek szolgáltatják. Az első kísérleti atomreaktort argentin segítséggel építették és 1989-ben helyezték üzembe a főváros szomszédságában. Nyersvasat és acélt Annába kohójában állítanak elő, de fémfeldolgozása nem jelentős. Gépipara jobbára a hajójavításra (Algír, Orán, Szkikda, Annába) és mezőgazdasági gépek előállítására szorítkozik. Algírban és Annabában francia alkatrészeket összeszerelő autógyárak működnek. Arzév, Bedzsája és Algír finomítói évente több millió tonna kőolajat dolgoznak fel. A foszfátot ugyanezen városok műtrágya gyárai hasznosítják. A malom-, hús- és tejipar, valamint a halkonzervgyártás a tengerparti nagyvárosokban (Algír, Orán, Annába, Szkikda) tömörül. Az 1960-as és 1970-es években végigvitt nagy beruházások csak részben hoztak sikereket, ugyanakkor nagy mennyiségű hitel felvételével jártak együtt. Összes külső adósságállománya meghaladja a 25 milliárd USD-t, ami a GNP 50%-a. A kormányzat a gazdasági szerkezet diverzifikálása érdekében támogatja a kőolajszektoron kívüli hazai és külföldi beruházásokat. Mindez csak mérsékelt eredményeket hozott: a munkanélküliség továbbra is meghaladja a 30%-ot.
Külkereskedelem
Algéria 2001-ben társulási szerződést írt alá az Európai Unióval, ami a külkereskedelem növekedését eredményezi.
Exportjában a kőolaj, a földgáz és ezek termékeinek szerepe szinte kizárólagos (97%). Ezeken kívül egyes mezőgazdasági termékek (zöldség, déligyümölcs, bor) kerülnek csak kivitelre. A mezőgazdaság háttérbe szorulása az ország importjában is megmutatkozik: az élelmiszerek a behozatalnak mintegy negyedét teszik ki. Behozatalra szorul az ország gépekből, ipari berendezésekből és fogyasztási cikkekből is.
Legfontosabb kereskedelmi partnerei 2017-ben :[22]
Export: Olaszország 17,4%, Spanyolország 13%, Franciaország 11,9%, USA 9,4%, Brazília 6,2%, Hollandia 5,5%
Import: Kína 18,2%, Franciaország 9,1%, Olaszország 8%, Németország 7%, Spanyolország 6,9%, Törökország 4,4%
Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét a nagy kikötőkön (Algír, Szkikda, Annába) keresztül bonyolítja le, amelyekhez vasútvonalak és jól kiépített közutak vezetnek.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Közlekedés
Algéria autópályái 2015 májusában. Zöld: működő Piros: építés alatt Sárga: tervezett Fehér: egyéb főbb utak
Képek
A kelet-nyugat autópálya Ghomri mellett Útbaigazítás arab, kabil és francia nyelven Egy új viaduktot építenek Aïn Turk mellett
Közút
Az utak az északi országrészre koncentrálódnak. Az algériai autópálya-hálózat egyre bővül, bár ez csak az ország északi régiójára igaz, ahol a lakosság zöme él.
Olcsó, modern autóbuszok közlekednek csaknem minden település között, még délre is, Tamanrassetig és Djanetig.
Északon jó az úthálózat; a sivatagi utak csak részben aszfaltozottak. Taxi minden nagyobb városban található.
Népzenészek Koléa zenészek Algériai táncosnők Tuareg fesztivál az ország délkeleti részén, Dzsanet Lakodalmi vendégek az ország középső részén, Adrar Mecset Algírban Orán katedrálisa A Modern Művészetek Múzeumának (Musée public national d’art moderne et contemporain d’Alger) belső része Algírban Kuszkusz zöldséggel és csicseriborsóval, Algéria nemzeti étele A rézművesség termékei Női kosztümök Hagyományos algír kosztümök Hagyományos kosztüm Haik a berber mozabita asszonyokon Teveverseny az ország déli részén, a Tassziliban
Általános tankötelezettség 6-tól 15 éves korig van. A képzettségben jelentős az eltérés a férfiak és a nők, illetve város és vidék között. A felnőttoktatás s a nagyobb beiskolázás eredményeként az analfabéták aránya ma már kb. 50%. Az országban tíznél több egyetem van; az elsőt 1879-ben alapították Algírban.
Kulturális intézmények
Tudomány
Az iszlám térhódításával felvirágzott az országban a tudomány is. Ibn Rushd (Averroes) a 12. században igyekezett Arisztotelész filozófiáját az újplatonikus gondolkodással és az iszlám vallással összhangba hozni s Európában elterjeszteni. Ibn Khaldún a 14. században összehasonlító történeti módszerrel kidolgozta a különböző népek kultúrkörének elméletét, amely szerint a történelem törvényszerűen alakult a kezdettől, a nomád életmódtól a városi luxusig.
Tilimsenben, Béjaiában, Kuszantínában (Constantine) jelentős iszlám egyetemeket alapítottak. Ezek a medreszék egyaránt foglalkoztak vallással és tudományokkal. Pompás épületeik részben mindmáig fennmaradtak.
Hagyományos építészeti stílus, Ghardája, Mzab-völgy
Zene
Algéria modern kulturális kisugárzásának meghatározó eleme a rai zene, amelynek több meghatározó sztárja (így például Cheb Khaled, a rai királya) is algériai származású.
Közép- és Dél-Algéria különböző berber törzsei között jelentős kulturális különbségek vannak. A Souf vidék nagyrészt banu hilal törzsből származó lakosai ma már letelepedtek, de őrzik az antik Karthágó-korabeli erkölcseiket és szokásaikat. Guemarban, Débilában és Behimában az év legforróbb időszakában ülik meg a Siouf-Bébila ünnepeket, amely valószínűleg az ősi Iuppiter-kultuszban gyökeredzik. Az ünnep során, amikor leszáll az este, a résztvevők lecsúsznak a magas dűnékről, ami különös, zengő „dallamot” hoz létre: ezt misztikus zenének vélik.
M'Zabban az ibaditák iszlám szektájához tartozó mozabiták több mint ezeréves, szigorúan hierarchikus közösségben élnek. A tuaregeknél is szigorú kasztrendszer honos; csak az imohagh elnevezésű nemességnek van joga a tevetenyésztésre és földtulajdonra. A kézművesek a legalsó kaszthoz tartoznak; mint „megvetettek” (inádok) a rabszolgáknál is alsóbb rendűek. A móroknál gyakori a többnejűség, a tuaregek viszont egynejűek, s a férfiak is elkendőzik az arcukat.
Gasztronómia
Kuszkusz, amely nemzeti ételnek számítKesra, egy lapos kenyérféle
Az algériai konyhát megszámlálhatatlan külső hatás érte a évszázadok alatt más népekkel való érintkezés, kereskedelem és idegen uralmak nyomán. Az algériai gasztronómia berber és mediterrán gyökerű, amely előbb arab, majd török, andalúz, spanyol és végül francia hatásnak lett kitéve. A különféle algériai régiók szezonálisan más és más fogásokat kínálnak, ám mindenütt központi elemek a zöldség- és gabonafélék. Az algériai ételek többsége a kenyér, a különféle húsok (marha, bárány, baromfi), olívaolaj, zöldségek és friss fűszernövények köré összpontosul. Az ország nemzeti étele a kuszkusz, mely a berberektől származik és innét terjedt el több másik nép között is.
Mivel az ország muszlim vallású, ezért a saríával összhangban tilos forgalomba hozni és fogyasztani a sertéshúst.
Az országban széles skáláját találjuk a zöldségeknek és gyümölcsöknek. A bárányhús gyakori alapanyag a konyhákon, s a húsfogyasztás aránya kimondottan magas az országban. A partmenti területeken jellemző a tengeri gyümölcs és a hal fogyasztása. A fűszerfélék közül a legfontosabbak a vörös chili, kömény, fahéj, kurkuma, gyömbér, fűszerpaprika, koriander, sáfrány, szegfűszeg, édeskömény, ánizs, szerecsendió, cayenne bors, fekete bors stb. Híres algériai termék egy huszonhét különféle növényből összeállított fűszerkeverék, a ras el hanout.
A birkahúson túl még fontos a marha- és baromfihús fogyasztása. Délen igen elterjedt a tevehús. Ritkábban kerülnek az asztalra vadhúsok, azok inkább a különlegességek közé tartoznak.
Algériai hússpecialitás a merkez, amely egy berber kolbászféle. A levesek közül népszerűek a csorba, harira, dzsari és csicsa, amelyek az étkezéseknél előételként vannak jelen. A hozzávalói rendszerint hús (főként bárány és baromfi), csicseriborsó, paradicsom, búza, fűszerek, különböző zöldségek és hüvelyesek. Ezek a levesek főleg a böjti időszak, a Ramadán idején a legnépszerűbbek.
Rengeteg különféle algériai salátafajta létezik, beleértve a nyers és párolt zöldségeket, melyeket melegen vagy hidegen tálalnak. A zalúka nevű salátát például forrón eszik, melyet padlizsánból és paradicsomból csinálnak. Szintén forrón kerül fogyasztásra a hakhúka saláta, amely paradicsomból, füstölt zöldpaprikából, fokhagymából, tojásból és fűszerekből tevődik össze. Mediterrán hatásra hakhúkát céklából és szardellából is lehet készíteni.
Spanyol eredetű a manchego nevű pörkölt és a gazpacho nevű húsos pite.
Az étkezések végét desszertek kísérik. Az egyik ilyen legjellemzőbb édesség a creponne nevű sörbet, amely Oránnak és vidékének specialitása. Az algériaiak nagy kávéfogyasztók és a reggelijüket mindig kávéval indítják, amelyhez francia eredetű croissant, vajas kenyeret, vagy édességet esznek. Teát gyakran fogyasztanak sütemények mellé. A mazagran egy algériai jegeskávé-fajta, s Algériát tartják a jegeskávé szülőföldjének.
A francia uralom idején a feketelábúak meghonosították a bortermelést, amely a függetlenség elnyerése után jelentősen lecsökkent.
A kenyeret Algériában hatalmas becsben tartják, sőt Isten áldásának tekintik, s az élet és termékenység, valamint bőség szimbólumaként jelenik meg.
Turizmus
képek
A Hoggar- (Ahaggar-) hegység A Hamma Botanikus Kert Algír Mohamed Belouizdad nevű kerületében található Tipáza romjai Beni Hammad A Hammam Essalihine medencéje
Algériában az idegenforgalmi ágazat még mindig fejletlen a szállás és egyéb szolgáltatások tekintetében. Emiatt a kormány stratégiai tervet indított az ágazat 2025-ig történő fellendítésére.[23]
Az ország jelentős természeti értékekkel rendelkezik.
A Szahara Algéria egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, terepjárón vagy tevegelve utazva.
Számos nemzeti park található, köztük a Tasszili vagy az Ahaggar (Hoggar) Kulturális Park.
Algériában számos ősi eredetű termálfürdő is van.[24]
Szállás
A nagyvárosokban, még a Szahara nagy településein is, vannak európai komforttal rendelkező szállodák, a Földközi-tenger partján lévő üdülőhelyeken nyaralók és bungalófalvak is. Az ország belsejében nagyrészt csak egyszerűbb szállást kapni. Kempingezni lehet.
Oltások
Fertőzött területekről érkezők számára kötelező a sárgaláz elleni oltás. A malária elleni védekezés a Szahara északi vidékén novembertől márciusig, délen márciustól októberig kötelező. Minden turistának nyomatékosan ajánlják a tífusz, a kolera, a tetanusz és a hepatitis A (kifejezetten magas a májgyulladásnak ennek a fajtájának az esélye) elleni védőoltást.
العلاقات الجزائرية المارشالية الجزائر جزر مارشال الجزائر جزر مارشال تعديل مصدري - تعديل العلاقات الجزائرية المارشالية هي العلاقات الثنائية التي تجمع بين الجزائر وجزر مارشال.[1][2][3][4][5] مقارنة بين البلدين هذه مقارنة عامة ومرجعية للدول...
Antoine de la Mothe,sieur de CadillacPatung Cadillac diHart Plaza di Detroit, Michigan Gubernur Kolonial Prancis LouisianaMasa jabatan1713–1716Penguasa monarkiLouis XIVLouis XV PendahuluJean-Baptiste Le Moyne de BienvillePenggantiJean-Baptiste Le Moyne de Bienville Informasi pribadiLahirAntoine Laumet(1658-03-05)5 Maret 1658Saint-Nicolas-de-la-Grave, PrancisMeninggal16 Oktober 1730(1730-10-16) (umur 72)Castelsarrasin, PrancisMakamGereja Bapa Karmel dari CastelsarrasinSuami/istriMarie-T...
Artikel ini bukanlah sebuah masjid Untuk masjid di Mekkah, lihat Masjidil Haram Al-HaramLingkunganNegara Arab SaudiProvinsiProvinsi MekkahKotaMekkahZona waktuUTC+3 (EAT) • Musim panas (DST)UTC+3 (EAT) Wilayah Al Haram (dalam Arab: الحرمcode: ar is deprecated ) adalah wilayah pusat yang berada persis di tengah-tengah wilayah kota Mekkah, Arab Saudi. Hampir seluruh wilayah ini merupakan bagian dari Masjidil Haram yang memiliki bangunan tersuci umat Muslim, yakni Ka'bah yan...
NaskahPapirus 123NamaP. Oxy. 4844Tanda P {\displaystyle {\mathfrak {P}}} 123TeksSurat 1 Korintus 14:31-34; 15:3-6Waktuabad ke-4Aksarabahasa YunaniDitemukanOxyrhynchus, MesirKini diSackler LibraryKutipanJ. David ThomasUkuran7,5 × 6,5 cmJenisTeks Alexandria (?)Kategori- Papirus 123 (Inggris: Papyrus 123; dalam penomoran Gregory-Aland diberi kode siglum P {\displaystyle {\mathfrak {P}}} 123) adalah sebuah naskah papirus kuno berisi bagian Perjanjian Baru dari Alkitab Kristen dalam baha...
Bupati BanyuwangiPetahanaIpuk Fiestiandanisejak 26 Februari 2021GelarBupatiKediamanPendapa Sabha Swagata BlambanganMasa jabatan5 tahunDibentuk1771Pejabat pertamaTemenggung Wiroguno I alias Mas AlitSitus webhttp://banyuwangikab.go.id Pendopo Sabha Swagata Blambangan yang menjadi kediaman resmi Bupati Banyuwangi sejak 1771 Bupati Anas saat bertemu Konsulat Jenderal AS, Joaquin Monserrate di Pendopo. Secara administrasi, pemerintahan Kabupaten Banyuwangi dipimpin oleh seorang bupati dan wak...
For related races, see 1998 United States gubernatorial elections. 1998 Alabama gubernatorial election ← 1994 November 3, 1998 2002 → Nominee Don Siegelman Fob James Party Democratic Republican Popular vote 752,087 546,504 Percentage 57.9% 42.1% County resultsSiegelman: 50–60% 60–70% 70–80% 80–90%James: ...
Type of pole weapon This article does not cite any sources. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Podao – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (December 2009) (Learn how and when to remove this message) PodaoA photograph of a Chinese podao, with the handle wrapped in hemp rope.Traditional Chinese朴刀Simplified Chinese朴刀TranscriptionsStan...
Medical conditionDermatomycosisMicrograph of a superficial dermatomycosis. The fungal organisms are the dark staining, thick, quasi-linear objects below with skin surface. Vulvar biopsy. GMS stain.SpecialtyInfectious diseases SymptomsThese fungal infections impair superficial layers of the skin, hair and nails. A dermatomycosis is a skin disease caused by a fungus.[1] The most frequent form is dermatophytosis (ringworm, tinea). Another example is cutaneous candidiasis. These fung...
Australian rules footballer, born 1978 For the rowing coach, see Rusty Robertson. Australian rules footballer Russell Robertson Robertson after his last game in August 2009Personal informationDate of birth (1978-11-24) 24 November 1978 (age 45)Place of birth TasmaniaOriginal team(s) Tasmania U18sDebut Round 20, 15 August 1997, Melbourne vs. West Coast Eagles, at W.A.C.A. GroundHeight 187 cm (6 ft 2 in)Weight 91 kg (201 lb)Playing career1Years Club Games (Goa...
Pour les articles homonymes, voir Glorieuse. Ne doit pas être confondu avec Trois Glorieuses. Renault 4 illustrant l'industrialisation et la société de consommation. Les Trente Glorieuses sont la période de forte croissance économique et d'augmentation du niveau de vie qu’a connue la grande majorité des pays développés entre 1945 et 1975. Les Trente Glorieuses sont une révolution, certes silencieuse, mais porteuse en réalité de changements économiques et sociaux majeurs, qui on...
South Vietnamese military ranks and insignia was used by the Republic of Vietnam Military Forces, specifically the Army, Navy, Marines and Air Force. Originally based on French ranks, the ranks were changed in 1967 to resemble US ranks more closely. Commissioned officer ranks The rank insignia of commissioned officers. Rank group General / flag officers Senior officers Junior officers Officer cadet Army of the Republic of Vietnam(1955-1963)[1]vte Đại tướng Trung tướng ...
Government agency The Oregon Parks and Recreation Department (OPRD),[1] officially known (in state law) as the State Parks and Recreation Department,[2] is the government agency of the U.S. state of Oregon which operates its system of state parks. In addition, it has programs to protect and provide public access to natural and historic resources within the state, including the State Historic Preservation Office, Oregon Heritage Commission, Oregon Commission on Historic Cemeter...
Chinese politician In this Hong Kong name, the surname is Leung. The HonourableLeung Chun-yingGBM GBS JP梁振英Leung Chun-ying in March 20173rd Chief Executive of Hong KongIn office1 July 2012 – 30 June 2017PresidentHu JintaoXi JinpingPremierWen JiabaoLi KeqiangPreceded byDonald TsangSucceeded byCarrie LamVice Chairman of the Chinese People's Political Consultative ConferenceIncumbentAssumed office 13 March 2017ChairmanYu ZhengshengWang YangWang HuningConvenor of ...
Indian-American computer scientist and business executive Anirudh DevganBorn (1969-09-15) September 15, 1969 (age 54)New Delhi, IndiaNationalityIndian, AmericanEducationDelhi Public SchoolAlma materIndian Institute of Technology (B.Tech)Carnegie Mellon University (M.S., Ph.D.)Occupation(s)Business executive, computer scientistYears active1990s-presentKnown forResearch on electronic design automationTitleCEO and President of Cadence Design SystemsBoard member ofESD All...
American life insurance company This article is about the American company. For the unrelated British company, see Prudential plc. For other uses, see Prudential (disambiguation). Prudential Financial, Inc.The Prudential headquarters is the white tower in the Newark skyline.Trade nameThe Prudential Insurance Company of AmericaCompany typePublicTraded asNYSE: PRUS&P 500 componentIndustryFinancial servicesFounded1875; 149 years ago (1875) in Newark, New Jersey, U.S.Fo...
الحرب الإيطالية الإثيوبية الثانية جزء من فترة ما بين الحربين العالميتين التاريخ وسيط property غير متوفر. بداية 3 أكتوبر 1935 نهاية 19 فبراير 1937 الموقع الإمبراطورية الإثيوبية الخسائر القتلى 20000 275000 الجرحى 188000 500000 تعديل مصدري - تعديل جنود إيطاليون عا�...
Lampu berbentuk buah pelir The Icelandic Phallological Museum's sign Museum Falologi Islandia (Islandia: Hið Íslenzka Reðasafncode: is is deprecated ) di Húsavík, Islandia (sebelumnya di Reykjavik) adalah sebuah museum khusus falologi. Pada September 2009, museum ini memiliki 272 spesimen dari 92 spesies hewan yang dipamerkan, seperti tropi perburuan, pembalsaman dengan formaldehida, atau dikeringkan dalam kotak pameran. Museum ini berusaha mengkoleksi spesimen penis dari setiap mamalia ...
Freddie MercuryMercury tampil di New Haven, Connecticut, pada tahun 1977 bersama QueenLahirFarrokh Bulsara(1946-09-05)5 September 1946Stone Town, Kesultanan ZanzibarMeninggal24 November 1991(1991-11-24) (umur 45)Kensington, London, InggrisSebab meninggalBronkopneumonia serta kompilasi dengan AIDSKebangsaanInggrisNama lain Freddie Bulsara Larry Lurex[1] PendidikanSt. Peter's Boys SchoolAlmamater Isleworth Polytechnic College Ealing Art College Pekerjaan Penyanyi-penulis...
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg){kind=small}
