PROFILPELAJAR.COM

Legnagyobb lóbabtermelők
2021
(Számok ezer tonnában)
1. Kína	1713
2. Jemen	1403
3. Etiópia	1128
4. Ausztrália	646
5. Egyesült Királyság	635
6. Németország	250
7. Litvánia	211
8. Szudán	173
9. Franciaország	158
10. Egyiptom	103
	–
55. Magyarország	0,002
	..
Föld összesen	7628
	Forrás: FAO

Lóbab
	Termesztett példány levelekkel és virágokkal
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Bükkönyformák (Faboideae);
Nemzetség-; csoport:	Fabeae;
Nemzetség:	Bükköny (Vicia); L. (1753)
Alnemzetség:	Vicia subg. Vicia;
Fajcsoport:	Vicia sect. Faba;
Faj:	V. faba;
Tudományos név
	Vicia faba; L.
Szinonimák
	Faba bona subsp. equina (Medik.) Soják; Faba equina Medik.; Faba faba (L.) House; Faba major Desf.; Faba minor Roxb.; Faba sativa Bernh.; Faba vulgaris Moench; Orobus faba (L.) Brot.; Vicia faba var. minor Peterm.; Vicia pliniana (Trab.) Muratova; Vicia vulgaris Gray;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lóbab témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lóbab témájú médiaállományokat és Lóbab témájú kategóriát.

A lóbab (Vicia faba) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A lóbab eredeti előfordulási területe manapság már nem ismert. A kutatók szerint vagy Észak–Afrika, vagy talán Ázsia nyugati és déli részei – talán Irán és Afganisztán – lehetnek az őshazái. Ma már világszerte termesztik.^[1]^[2]

Megjelenése

A növény szára felálló és 50–180 centiméter magas. A vége tompa, nem hegyes, a keresztmetszete pedig négyszögletes. A levele 1025 centiméter hosszú és szárnyas, a 2–7 levélke szürkészöld színű. Más bükkönyöktől eltérően a lóbabnak nincsenek indái, mellyel rákússzon a szomszédos növényekre vagy tárgyakra. A virága 1–2,5 centiméter hosszú és 5 fehér szirom alkotja. A szárnyszirmokon fekete pont is látható.^[3] Vörös virágú változata is létezik; ezt nemrég sikerült megmenteni a kihalástól.^[4] A virágai erős és édeskés illatot bocsátanak ki, ami sokféle megporzót, főképp a méhféléket vonzanak magukhoz.^[5] A hüvelytermése széles és bőrszerű tapintású, fiatalon zöld, de idősödve feketés-barnává válik. Az eredeti változat termése 5–10 centiméter és 1 centiméter átmérőjű, azonban az újabb termesztett változatok hüvelyei 15–25 centiméter hosszúak és 2–3 centiméter szélesek is lehetnek. Mindegyik hüvelyben 3–8 mag található. A mag, ez esetben bab a kerektől az oválisig változik, a vadonban 5–10 milliméter átmérőjű, a termőföldeken pedig 20–25 milliméter hosszú, 15 milliméter széles és 5–10 milliméter vastag. A lóbab diploid kromoszómaszáma 2n=12 (hat homológ pár). Ezek közül a centromer elhelyezkedése alapján öt pár akrocentrikus, egy pedig metacentrikus.

Életmódja

A vadon termő változata igen szívós, jól tűri a sós és az agyagos talajokat is, bár a vályogtalajt kedveli. Földcsuszamlások ellen, hegy- és domboldalakra ültethető. Mint hüvelyesnövény, megköti a nitrogént a talajban. Legfőbb kártevői a fekete levéltetű (Aphis fabae), az Orobanche crenata nevű vajvirágféle, valamint az Uromyces viciae-fabae var. viciae-fabae és a Botrytis fabae gombák.

Termesztése

A lóbab nagyon fontos és népszerű élelmiszer az egész világon. 2021-ben a lóbabot több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 7,9 millió tonnát.

A világ legnagyobb lóbabtermelői közé tartozik Oroszország, Kína, Etiópia, Egyesült Királyság és Ausztrália. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Kína és Etiópia az éves termés több mint felét (60%-át) adták a világ lóbabtermelésének.

Képek

A növény
A virágai,
hüvelytermései
és babjai
Rajz a növény különböző részeiről

Jegyzetek

↑ Helstosky, Carol. Food Culture in the Mediterranean. Greenwood Publishing Group, 7. o. (2009). ISBN 0313346267
↑ Itoh, Makiko, "Springtime beans aim for the sky", The Japan Times
↑ Core Historical Literature of Agriculture. Chla.library.cornell.edu. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
↑ Daughter of the Soil. Daughter of the Soil. [2011. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
↑ NSW Agriculture 2002 - Honeybees in faba bean pollination
↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

Források

Vicia faba at Purdue University
Alternative Field Crops Manual at Purdue University
Linnaeus, C. von 1753. Species Plantarum, Tomus II: 737.
Vicia faba at the Euro+Med PlantBase
USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Vicia faba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service.
Cubero, J. I. & Suso, M. J. (1981). Primitive and modern forms of Vicia faba. Kulturpflanze 29: 137–145.
Perrino, P. et al. (1991). Chemotaxonomic relationship among species of Vicia section Faba. Feddes Repert. 102: 319–334.
Duc, G. et al. (2010). Diversity maintenance and use of Vicia faba L. genetic resources. Field Crops Res. 115: 270–278.
Vicia faba L. Plants of the World Online

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vicia faba című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.