Irán (perzsául: ایران), hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként[7] vagy Síita Államként[8] hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Területe Magyarországénak több mint 17-szerese.
A hatalmas ország rendkívül változatos mind természeti területeit, mind népeit tekintve. Multikulturális ország, számos etnikai, nyelvi és kulturális csoporttal. A népesség több mint felét adják a perzsák; jelentős etnikai kisebbségek pedig az azeriek és a kurdok.[9]
Irán a síita iszlám központja a Közel-Keleten, ellensúlyozva a régión belül régóta fennálló arab szunnita hegemóniát. A közel-keleti ügyek egyik legnagyobb szereplőjének számít; a kormánya közvetlenül vagy közvetve részt vesz a mai közel-keleti konfliktusok többségében. Gyakran tartják Izrael legnagyobb ellenfelének.
Az Irán (ایران) szó ősi formája az Arianám, amely elnevezéssel a nép a saját országát egykor nevezte (először a szászánida időszakban). E kifejezés mellett az Eránsahr kifejezés is használatban volt. Az arianám az „indoiráni nép” szó többes száma, melynek jelentése így "az árják földje".
Az Irán kifejezés közvetlenül a középperzsa Ērān (𐭠𐭩𐭫𐭠𐭭, ʼyrʼn) szóból ered, amelyet először egy 3. századi Naqsh-e Rostam-i felirat tanúsít, a kísérő pártus felirat pedig az aryān kifejezést használja, az irániakra utalva.[13]
Perzsia
A perzsa szó a parsua szóból ered, így hívták az asszírok Pars (Perzsia) népét, akiktől a Kr. e. 9. században adót kaptak.[14]
A „Perzsia” kifejezést használták az európai országok is az ország jelölésére az Óperzsa Birodalomakhaimenida dinasztiája óta, a Kr. e. 6. századtól. Elsősorban a görög történetírók használták előszeretettel a Persis (Περσίς) kifejezést, amelynek jelentése„A perzsák országa”.
A név ma a nemzetközi újságírásban és diplomáciában leginkább "a perzsa állam", olykor "a perzsa ország[15]" vagy "a perzsa hatalom[16]" szókapcsolatokban őrződött meg.
Területének központi részét sivatagos, illetve sztyepp-borította, mocsarakkal, sós tavakkal tarkított felföld teszi ki, amelyhez északon a Kaszpi-tenger partján húzódó Alborz, délnyugaton pedig a Zagrosz-hegység láncai kapcsolódnak.
A fennsík medencéi keleten részben sós tavakkal kitöltött sivatagok, a nyugatabbra elhelyezkedő fennsíki területeken azonban a nagyobb csapadékmennyiség sztyeppe kialakulását eredményezte.
Irán két legnagyobb hegységlánca az északon húzódó Alborz és a nyugaton húzódó Zagrosz. Az Alborz és egyben Irán legmagasabb pontja a Teherán közelében található Damávand (5610 m). A Zagrosz legmagasabb csúcsa a 4409 m magas Dena.
Nagyobb síkságok az Iráni-fennsíkon és a peremhegységeken kívül találhatók, elsősorban a Kaszpi-tenger, valamint a Perzsa- és az Ománi-öböl partvidékén.
Irántól északra található a Kaszpi-tenger, tőle délre a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl. A kedvezőtlen éghajlati feltételek miatt a szárazföldön nem alakultak ki hosszú, bővizű folyók. Egyetlen hajózható méretű folyója a Karun, amely délen a Perzsa-öbölbe torkolló Satt el-Arab (más néven Arvand Rūd) folyóhoz csatlakozik. Nagyobb állóvíz az országban az északnyugaton található Urmia-tó, valamint a keleti országrész néhány nagyobb sós mocsara, mint például a Dast-e Kavir és a Dast-e Lut.
Éghajlat
Irán éghajlata változatos, több éghajlati égöv egyszerre jelen van területén.
Legszárazabbak a mérsékelt övi sivatagi éghajlat uralta fennsíki medencék, elsősorban a keleti részek, ahová a nedvességet hozó szél nem jut el. Itt valódi sivatagok alakultak ki. A csapadék valamivel több a fennsík nyugati részén, amely ebből fakadóan sűrűbben lakott. Az éves csapadékmennyiség helyenként 200 mm alatti. A nyár forró és száraz, az átlaghőmérséklet meghaladja a 38 fokot.
Dél-Iránban a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl parti síkságain a nyár nagyon forró és párás, a tél pedig enyhe. Az évi csapadékmennyiség 135–355 mm közötti.
Az ország északi peremén, a Kaszpi-tenger síkságán a tél szintén enyhe, a hőmérséklet ritkán esik fagypont alá. A nyári hőmérséklet általában nem haladja meg a 29 fokot. A síkság keleti részén az évi csapadékmennyiség 680 mm, a nyugati részén meghaladja az 1000 mm-t. Itt nedves, szubtrópusi klíma alakult ki.
A hegyvidéken kontinentális éghajlat uralkodik, magashegységi éghajlati jegyek jellemzők. A Zagrosz medencéiben alacsonyabb a hőmérséklet, télen a napi átlaghőmérséklet fagypont alatt marad, sok a hó.
Éghajlati és domborzati változékonysága folytán Irán növény- és állatvilága is változatos.
Az ország egytized részét borítják erdők. Az erdőalkotó fa típusát az éghajlati és domborzati viszonyok befolyásolják. Legkiterjedtebb erdősséggel a Kaszpi-tenger menti régió rendelkezik, ahol a jellemző erdőalkotók a tölgy, kőris, szilfa és a különböző ciprusfélék.
Főbb emlősállatai: medvék, gazellák, vaddisznók, farkasok, nagymacskafélék (eurázsiai hiúz, ázsiai gepárd, perzsa leopárd), vadtevék, vadkecskék, sakálok. Az ázsiai gepárd kihalófélben van, évente alig pár példányt regisztrálnak belőle Irán szerte.
Legfőbb háziasított állatai: birka, kecske, szamár, teve, szarvasmarha, vízibivaly, ló.
Irán a világ egyik legrégebbi folyamatos nagy civilizációjának ad otthont. Nagy részét először a Kr.e. 7. században a médek egyesítették politikai entitásként, Uvakhsatra uralkodása alatt. Majd Nagy Kürosz megalapította az ókori történelem egyik legnagyobb birodalmát, az óperzsa birodalmat. A makedón Nagy Sándor a Kr.e. 4. században hódította meg ezt a birodalmat. Az iráni lázadás a Kr.e. 3 században létrehozta a Pártus Birodalmat, és felszabadította az országot, amelyet az ókor végén a Szászánida Birodalom követett. Az arab muszlimok a Kr. u. 7. században hódították meg a régiót, ami Irán iszlamizálódásához vezetett. Az iszlám aranykorában virágzott az irodalom, a filozófia, matematika, orvostudomány, csillagászat és a művészet. Majd véget vetve az arab uralomnak, az iráni muszlim dinasztiák újjáélesztették a perzsa nyelvet, és egészen a 11-14. századi szeldzsuk és mongol hódításokig uralták az országot. A 16. században a szafavidák újra létrehozták az egységes iráni államot, amelynek hivatalos vallása a tizenkettes sía lett. A 18. században Nádir sah vezetésével Irán világhatalom lett, de a Kádzsárok idején a 19. századra jelentős területeket veszített az Orosz Birodalommal való konfliktusok következtében. A 20. század eleje a perzsa alkotmányos forradalom és a Pahlavi-dinasztia megalakulásának időszaka volt. Mohammad Mosaddegh próbálkozásai az olajipar államosítására 1953-ban angol-amerikai puccshoz vezettek. 1979-ben, az iráni forradalom során megdöntötték a monarchiát, és Ruholláh Homeini az ország legfelsőbb vezetője lett. 1980-ban Irak megtámadta Iránt, kirobbantva a nyolc évig tartó iráni–iraki háborút.
21. század
A perzsa állam ma a Közel-Kelet egyik legnagyobb geopolitikai tényezője,[19] de az ország diktatórikus berendezkedése súlyos versenyhátrányt jelent mind a tudomány, mind a gazdaság további fejlődésére nézve, különösen a nyugati szankciók miatt. A termékenységi ráta már nem elegendő a népességszám szinten tartásához, a politikai üldözések pedig arra sarkallják a fiatal értelmiségi réteget, hogy elhagyja az országot.[20] Néhány éve a politikai szerkezet jó néhány reformista politikus megválasztását tette lehetővé, mint például a volt miniszterelnökét (Mohammad Khatami). A vita a reformisták és a konzervatívok között ma is folytatódik az ország jövőjéről, az iszlám rendszer keretein belül. A 2009-es választásokon a konzervatív miniszterelnök-jelölt megválasztásánál felmerült a választási csalás lehetősége.[21][22][23][24] Ennek kapcsán zavargások törtek ki.[25] 2022-ben egy erkölcsrendészeti túlkapás következtében meghalt egy 22 éves kurd nő, akit a fejkendő helytelen viselése miatt állítottak elő és tartoztattak le.[26] Ennek nyomán súlyos zavargások törtek ki, melyet a rezsim erőszakkal fojtott el, de mély nyomott hagyott a társadalomban és a 2024-es választásokon a rekord alacsony részvételt is ennek számlájára írták.[27] A perzsa állam szembenállása Izraellel[28] és a nem síita arab országokkal (elsősorban Jordániával,[29]Szaúd-Arábiával és az Öböl-menti királyságokkal[30]) nagy nyomást gyakorol a gazdaságra[31] és befolyásolja az olaj világpiaci árát is.
Az ország elnöke (2021–2024), Ebrahim Raiszi 2024. májusban helikopterbalesetben életét vesztette. Ahogy Cedric Leighton nyugalmazott amerikai tábornok rámutatott: ez volt a nyugati szankciók egyik legsúlyosabb közvetlen következménye: az embargók miatt a szükséges cserealkatrészeket nem tudták beszerezni,[32] az országot sújtó belső korrupció miatt pedig a karbantartás elmaradt, ezek a rossz időjárási körülményekkel párosulva pedig tragédiába torkolltak.[33] Emiatt elnökválasztást kellett tartani. A választást a második fordulóban, 2024. július 5-én a szavazatok 53,7 százalékával Massoud Pezeshkian mérsékelt reformista politikus nyerte meg.[34]
Ma a politikai rendszer alapját az 1979-es alkotmánya rögzíti,[36] amely alapján a legfőbb hatalom az Iráni Iszlám Köztársaságban Istené, minélfogva az iráni rendszer elnöki rendszerű, teokratikusköztársaságként értelmezhető. A legfelsőbb vezető, (a 2020-as évek elején Ali Hámenei) rendeleteket ad ki és hozza meg a végső döntéseket a gazdasággal, a környezetvédelemmel, a külpolitikával, az oktatással, a nemzeti tervezéssel és minden mással kapcsolatban az országban.[37][38][39]
Mivel Iránban a demokrácia legalapvetőbb sajátosságai (hatalmi ágak szétválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, szabad, titkos és egyenlő választások) sem teljesülnek, továbbá kemény állami-vallási elnyomás is érvényesül, az Iráni Iszlám Köztársaság diktatórikus berendezkedésű államnak tekinthető.[40][41]
Irán legmagasabb rangú vallási és politikai személyisége a legfelsőbb vezető, aki vallási vezető és egyúttal a fegyveres erők főparancsnoka is, s gyakorlatilag ellenőrzést gyakorol mind a törvényhozó, mind a végrehajtó, mind a bírói hatalomra, megbízatása élethosszig szól. Ő jelöli ki a 12 tagú Örök Tanácsa hat egyházjogászát, de közvetve a hat jogi szakértő személyének kiválasztására is befolyása van; bár közvetlenül a parlament választja ki a jogi szakértőket, a jelöltek listáját a Legfőbb Vallási Vezető által kijelölt Legfőbb Igazságügyi Méltóság állítja össze. A Legfőbb Vallási Vezető személyét a Szakértők Gyűlése választja, akinek jogában áll, elvileg indokolt esetben a Vezetőt meneszteni is, a gyakorlatban azonban Legfőbb Vallási Vezető elmozdíthatatlan.
Politikai értelemben a Legfőbb Vallási Vezető után a második legfontosabb személy Irán politikai rendszerében a végrehajtói hatalmat gyakorló köztársasági elnök; személyét titkos szavazás útján választják négy évre, legfeljebb két egymást követő ciklusra. A köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket, de a kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Irán legfőbb törvényhozó testülete a 270 tagot számláló Iszlám Nemzetgyűlés (parlament). Tagjait a nép titkos szavazás útján választja négy évre, kétfordulós választás útján, a választásokon azonban csak a rendszer hívei indulhatnak, a jelölteket előzetesen igen szigorúan szelektálják, így ellenzékiek részvétele gyakorlatilag kizárt a választásokon. A hozott törvényeket az Őrök Tanácsának ratifikálnia kell.
Iránban az igazságszolgáltatás erősen politikai és vallási befolyás alatt áll. A Legfőbb Igazságügyi Méltóságot és törvények végrehajtásának felügyeletéért felelős Legfelsőbb Bíróság tagjait a Legfelsőbb Vallási Vezető nevezi ki. A Legfőbb Igazságügyi Méltóság és a Legfelsőbb Bíróság bírái választják ki a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a Legfőbb Ügyészt.
Emberi jogok
Az országban jellemzően üldözik és letartóztatják a kormány és a legfelsőbb vezető kritikusait.[42][43]
A nők jogait súlyosan korlátozzák.[44] A nők széles körben elterjedt diszkriminációval szembesülnek. Például egy nő vallomása a bíróságon feleannyi súlyt kap, mint a férfié, és a női áldozat családjának a halálakor megítélt pénzbeli kártérítés fele akkora, mint egy férfi áldozat családjának.[45] A nőket kitiltják bizonyos nyilvános helyekről, és általában csak az apjuk vagy férjük engedélyével kaphatnak útlevelet.[45]
Az országban korlátozzák a szociális szabadságjogokat. Valamennyi lakosra, de különösen a nőkre kötelező öltözködési és megjelenési szabályok vonatkoznak (pl. hidzsáb), a szabálysértést elkövetőket pedig állami zaklatás, pénzbírság és letartóztatás fenyegeti.[45]
2023 folyamán a hatóságok több tucat kávézót, éttermet és más vállalkozást zárattak be, mert állítólag nem tartották be a kötelező hidzsábtörvényt.[45] A vállalkozás tulajdonosait is megtorlás érte.[45]
A rendőrség régóta tart razziákat olyan magánösszejöveteleken, amelyek megsértik az alkoholfogyasztás és a nem rokon férfiak és a nők keveredését tiltó szabályokat. A jelenlévőket őrizetbe vehetik és pénzbírsággal, vagy korbácsütéssel járó testi fenyítésre ítélhetik.[45]
A büntető törvénykönyv minden, a hagyományos házasságon kívüli szexuális kapcsolatot kriminalizál.[45]
Az azonos neműek közötti szexuális tevékenység illegális, és akár halállal is büntethető.[46][47]
Az állam önkényes letartóztatásokat hajt végre az „ellenforradalminak” vagy „iszlámellenesnek” ítélt csoportokban.[48]
A hatóságok rendszeresen megsértik a tisztességes eljárás alapvető normáit, különösen a politikailag kényes esetekben. A politikai aktivistákat elfogatóparancs nélkül tartóztatják le, határozatlan ideig fogva tartják, hivatalos vádemelés nélkül, és megtagadják a külvilággal való bármilyen kapcsolatfelvételt. Sokakat később elítélnek olyan perekben, amelyek néha mindössze néhány percig tartanak.[45]
A kettős állampolgárok és a külföldi kapcsolatokkal rendelkezők a 2020-as években is önkényes őrizetbe vétellel, koholt vádakkal és a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadásával szembesültek.[45]
A korábbi fogvatartottak arról számoltak be, hogy letartóztatásuk során megverték és kínozták őket.[45] Egyes bűncselekmények börtönbüntetésen vagy pénzbüntetésen túlmenően korbácsütéssel is büntethetők.[45] A börtönök túlzsúfoltak, és a fogvatartottak gyakran panaszkodnak rossz fogva tartási körülményekre, beleértve az orvosi ellátás megtagadását is.[45]
A politikai foglyok az elmúlt években többször is éhségsztrájkot folytattak, hogy tiltakozzanak a rossz bánásmód ellen. 2022-ben az Amnesty International arról számolt be, hogy 2010 óta legalább 88 fogoly halt meg a kínzás, a könnygáz használata vagy egyéb rossz bánásmód miatt, míg 96 fogoly meghalt a megfelelő orvosi ellátás megtagadása miatt.[45]
Kína után Iránban történik a legtöbb kivégzés (2024), évente több száz ember halálát okozva.[45] Több gyermekkorú vétkezőt végeznek ki, mint a világ bármely más országában.[49][50]
Külkapcsolatok
Izrael
Az 1979-es iráni forradalmat követően az Izraellel való viszonya ellenségessé vált,[51] és a 21. századi, jelenlegi iráni kormány nem ismeri el Izrael létezését. Mindkét ország kölcsönösen megszakította egymással a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait. Irán nem ismeri el Izraelt, és cionista entitásként vagy cionista rezsimként hivatkozik rá, amelyet meg kell semmisíteni. Ruholláh Homeiniajatollah Izraelt az "iszlám ellenségeként" és kis Sátánként ecsetelte.[52] Ami az izraeli–palesztin konfliktust illeti, Irán kormánya elismerte Jeruzsálemet Palesztina állam fővárosaként.
Muszlim országok
A muszlim nemzetek közül ellenséges viszonya van Szaúd-Arábiával az eltérő politikai és iszlám ideológiák miatt.
Jelentős befolyással rendelkezik olyan közel-keleti országokban, mint Irak, Szíria, Jemen és Libanon. Irán kormánya katonai és pénzügyi segítséggel támogatja Szíriában, Irakban, Libanonban (Hezbollah) és Jemenben (hútik) szövetségesei katonai tevékenységét. Irán és Szíria szoros stratégiai szövetségesek és jelentős támogatást nyújtott a szíriai kormánynak a szíriai polgárháborúban. Irak (Szaddám után) szintén szoros szövetségese, akivel kölcsönösen támogatják egymást az Iszlám Állam ellen. A két ország kapcsolata részben annak köszönhető, hogy mindkét kormányt síita muszlimok uralják.[53]
Oroszország
Oroszország kulcsfontosságú kereskedelmi partner.[54][55] A két országot szoros gazdasági és katonai szövetség köti össze, mindkettő a nyugati államok súlyos szankcióinak van kitéve.[56][57][58]
Mohammad Reza Pahlavi sah rezsimje és az amerikai kormány közötti szoros szövetség korszakát az 1979-es iráni forradalom után drámai fordulat és ellenségeskedés követte. A 21. században az iráni érdekeket az Egyesült Államokban a pakisztáni nagykövetségen keresztül kezelik.[60]
Emberek Sirázban. A nők csadorbanEmberek Baghmazarban A modern női öltözködés – az iszlám előírások szerint Családkép, Meshed Lányok Sirázban Sah-mecsetIszfahánbanJamkaran-mecset Kom-ban Yazd mecsete Mecsetbelső egy kurdisztáni faluban Zoroasztrista templom Teheránban
Irán népsűrűsége 2016-banIrán tartományai és színezéssel az etnikai csoportjai. Az ország középső részén többnyire perzsák élnek; északnyugaton azeriek, gilánok, kurdok; délnyugaton lurok, kaskájok és arabok; északkeleten türkmének és kurdok; délkeleten beludzsok.
Irán sokszínű ország, számos etnikai és nyelvi csoportból áll, amelyeket egy közös iráni állampolgárság egyesít.[64] Irán lakossága a 20. század második felében gyorsan nőtt, az 1956-os 19 millióról 2020 júliusára több mint 84 millióra nőtt.[65][66] A termékenységi rátája azonban jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben.
A beszélt nyelvekhez hasonlóan az etnikai csoportok aránya is vita tárgyát képezik, főként a legnagyobb (perzsák) és második legnagyobb (azeriek) etnikai csoport esetében, az etnikai alapú iráni állami összeírások hiánya miatt.
Jelentősebb kisebbségi nyelvek közé tartozik a kurd, az örmény, a grúz, az újarámi és az arab. Húzi arabot beszélnek a Huzesztánban élő arabok, valamint az iráni arabok szélesebb csoportja. A cserkesz nyelvet egykor a cserkesz kisebbség széles körben beszélte, de a sok éven át tartó asszimiláció miatt a többségük már nem beszéli a nyelvet.[73][74][75][76]
A legnagyobb nem muszlim vallási kisebbség, az Iránban született bahái nem elismert és üldözött alapítása óta.[83][84][85]
Az országban üldözik a kitért muszlimokat is, bár az alkotmány szerint vallásszabadság van. Többször előfordult, hogy keresztény hitre áttért embereket börtönbüntetésre ítéltek.[86]
Szociális rendszer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
2012-ben az Iránt sújtó embargó miatt, nehezen tudnak dollárhoz és euróhoz jutni, ezért jelentősen csökkentek a jegybanki devizatartalékok. Ennek következtében 2012. január és szeptember között 60%-kal értékelődött le a riál. Ez év augusztusában 12 260 riál volt az amerikai dollár hivatalos árfolyama, de a feketepiacon 25 650 riált kellett fizetni.[87] Október első két napján pedig 25%-ot veszített a nemzeti valuta az értékéből.[88]
2016. január 16-án az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok véget vetett a gazdasági szankcióknak Iránnal szemben, miután Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentése szerint teljesítették a 2015-ben aláírt megállapodásokat.[89]
Gazdasági ágazatok
Kevés a művelhető terület
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság fejlődése felfelé ívelő, ez elsősorban az öntözés kiterjesztésének tulajdonítható. Legfontosabb termesztett növények: búza, rizs, gyapot, datolya, citrusfélék.
A mezőgazdaság számára a Kaszpi-tenger mellett elterülő termőföldek a legértékesebbek; itt gabonaféléket, rizst, gyapotot, gyümölcsöt és teát termesztenek.
Erőteljesen fejlődött a kőolajfinomító-ipar (Ábádánban található a világ legnagyobb kőolaj-finomítója) és a petrolkémia. Más iparágai: vaskohászat, gépgyártás, gépkocsiipar, textilipar, bőripar, elektrotechnika és élelmiszeripar.
A perzsaszőnyeg szövése az irániak hagyományos foglalkozása, világszerte híres.
Irán rendelkezik a világ második legjelentősebb olaj- és gázkészletével.[1] A jelenlegi kiaknázás méretei azonban messze elmaradnak a lehetőségektől, a Khomeini-időszak előtti termelési szintektől. Irán olaj- és gázberendezései elavultak, az iraki-iráni háború okozta károkat még mindig nem hozták rendbe, nem történtek jelentős új beruházások sem. Az amerikai bojkott, a nemzetközi szankciók és a külföldi olajvállalatok tartózkodása az új beruházásoktól hátráltatják az új termelő kapacitások fejlesztését. Az iráni atomprogram miatt kialakult konfliktus, a fejlett nyugati országok, így Franciaország fokozatos kivonulásához vezet. Irán a nyugati cégek helyett a főként kínai és az orosz energia-együttműködést helyezi előtérbe. 2004-ben Kínával 70 milliárd dollár értékű hosszú távú megállapodást kötött. Oroszországgal közös érdeke, hogy lehetőség szerint távol tartsa más országok nagyvállalatait a Kaszpi-tenger környékének olaj- és gázkészleteitől. Az iráni elképzelések között szerepel a kaszpi-tengeri olaj- és gázkészletek kijuttatása a dél-iráni kikötőkön keresztül a nemzetközi piacokra. Irán érdekelt abban, hogy India kulcsfontosságú, hosszú távú energia-szállítójává váljék. Perspektívában számít az európai piacokra is, amelyeket különböző útvonalú, jelenleg még tervezési szakaszban lévő vezetékekkel, alternatív útvonalakon kíván elérni Szírián, Törökországon, Görögországon, Ukrajnán stb. keresztül. Tekintettel arra, hogy hatalmas gázkészletekkel rendelkezik, belátható időn belül a cseppfolyósított gáz egyik legfontosabb forrásává válhat.
Nukleáris létesítményei
A Perzsa-öböl partján lévő busheri atomerőművet 2007-ben nyitották meg. Ezen kívül számos nukleáris létesítménye van. Szághánd közelében uránérc-feldolgozó üzemel. Guhane bányakomplexum. Iszfahánban nukleáris reprocesszáló üzemel. Arakban nehézvíz-előállító működik. 2005. őszén Áhmádinezsad kijelentette, hogy Irán folytatja atomprogramját, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tiltakozása ellenére is. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter fontolgatta az iráni nukleáris létesítmények elleni légicsapást. Az irániak a következetesség hiányát sérelmezik az USA nukleáris politikáján. Irán aláírta az atomsorompó-egyezményt, és hajlandóak ellenőrzés alá vonni létesítményeiket, addig Izrael nem írta alá ugyanezt. Ahmedinedzsád számtalanszor kinyilvánította, hogy el fogja törölni a Föld színéről Izraelt, a zsidó államot, ellenőröket pedig nem engedtek be atomlétesítményeikbe, amelyekben titkosszolgálati források szerint atomfegyver előállításán fáradoznak. A jelenlegi iráni elnök kevésbé harcos retorikát folytat, de támogatja a törekvést Izrael elpusztítására. Iránnak Oroszország is fejlett fegyverrendszereket szállított az elmúlt években.
Kábítószer
A nemzetközi kábítószer-kereskedelem tranzitországa. Az ország az ópiumtermelés zömét adó Afganisztánból Európa felé vezető úton fekszik.[90]
Közlekedés
Egy útkereszteződés TeheránbanIrán repülőterei (2013)
Közút
2011-ben a közúthálózat hossza 173 000 km, amelynek 73%-a burkolt.[91]
A távolsági buszjáratok megbízhatóak és az alacsony üzemanyagárak miatt olcsók.[92]
2013-ban a repterek száma 319[93] ebből a nagyobb, nemzetközi forgalmú repterek száma 11.[94]
A nagy távolságok miatt a nagyobb városokat rendszeres légi járatok kötik össze.
Kultúra
Férfiak az ősi atlétikát, a Varzes-e Pahlavani-t (آیین پهلوانی و زورخانهای) gyakorolják. Ez egyesíti magában a harcművészetet, az edzést, a tornagyakorlatot és a zenét
Képek a kultúráról
Férfiak hagyományos iráni gimnasztikai eszközzel (zurkhaneh) Hagyományos kamarazenekarDaf - perzsa dob Férfi kamancsén játszik Egy család hagyományos ünnepi öltözetben az ország északkeleti részén, Nishapur Kézműves tárgyak Satrandzs (iráni sakk) Jellegzetes iráni étel Iráni papucs Perzsa selyembrokát Iráni táncosok Seattleben Iráni táncosok (1967) Kurd lakodalmi táncosok Lakodalmi zenészek Iráni menyasszony (1970-es évek) A Csehel Szotun-palota (کاخ چهلستون) belseje Iszfahánban
Iráni és perzsa építészet
Nags-e Dzsahán tér, IszfahánIszfaháni Imám mecset Meshed Nagy Mecsete Az iszfaháni Lotfollah-mecset udvara Eram-kert Sirázban Golesztán-palota Iszfaháni Lotfollah-mecset belső része Az örmény kolostorok egyike Gonbad-e Qābus, a legrégebbi ismert türbe (török sírbolt) a világon Nagy Kürosz sírtömbje PaszargadaibanNaqsh-e Rustam Bam ókori városa
Oktatási rendszer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Kulturális intézmények
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A Perzsa qanat vízrendszer 11 reprezentatív része (2016)
Tudomány
Az iráni atomprogramot az 1950-es években indították. Az ország jelenlegi létesítményei közé tartozik számos kutatóreaktor, egy uránbánya, egy majdnem teljesen kész atomreaktor, és egy urán feldolgozó üzem, melynek a területén urándúsítással is foglalkoznak.
Az Iráni Űrügynökség első, Sian-1 nevű műholdját2006-ban indította el. 2007-ben egy űrrakéta indult útjára.[95] Célja az egyetemi hallgatók kutatási munkájának előmozdítása és a tudomány fejlesztése volt.[96] Később kifejlesztették a Safir rakétát, melynek segítségével 2009. február 3-án Föld körüli pályára állították az Omid műholdat.[97][98]
Nemzeti hangszerek: perzsa szantúr, szetár, kamáncse, tombak
Szokások, illemtan
A megszokott üdvözlési forma a kézfogás, amely viszonylag enyhe kézszorítást jelent és amelyet enyhe meghajlás is kísérhet. A férfiak csak akkor foghatnak kezet egy nővel, ha a nő a kezdeményező. Ha a nő nem nyújtja a kezét, akkor mosollyal kísért enyhe biccentéssel üdvözöljük. Egy gyerekkel való kézfogás a szülők megbecsülését fejezi ki.
Az iráni konzervatív muszlim kultúra sok mindenben korlátozza a nőket. A férfiak a kikezdhetetlen fejei egy családnak és a fiúkat is sokkal jobban megbecsülik, mint a lányokat. A válás nagyon ritka esemény.
Az irániakat a pontosság nem tartja izgalomban. Az időt rugalmasan fogják fel: az emberi szükségletek fontosabbak, mint egy merev órarend betartása. Nem tartják tehát illetlenségnek egy ügyfél várakoztatását sem.
A nők hagyományosan csak olyan ruhát viselnek a nyilvánosság előtt, melyből csak a kezük és az arcuk látszik ki. Ujjatlan ruhák és blúzok nem hordhatók. A nők haját sállal vagy a hagyományos fekete maqhna-ehhel kell befedni.[99]
Az azonos neműek közelebb állnak egymáshoz beszélgetés közben, mint a nyugatiak. Az ellenkező neműek viszont – a nemek közti távolság megtartása érdekében – gyakran nem is néznek egymás szemébe.
Egy férfi és egy nő, akár házasok, akár nem, nyilvánosan nem érinthetik meg egymást és minden érzelemnyilvánítás tilos.
Az "igen"-t általában bólintással fejezik ki, amit esetleg enyhe fejfordítás kísér. A "nem"-et a gyorsan felrántott fej fejezi ki.
Ramadán idején az emberek hajnaltól napnyugtáig böjtölnek.
A vendégeskedés az iráni élet fontos része. A vendégeknek le kell venniük a lábbelijüket, mielőtt egy iráni otthon szőnyeggel borított területére lépnek.
Ha ajándékot vagy meghívást kapnak egy baráttól, illendő többszöri meghajlással megköszönni, mielőtt elfogadnák.
A muszlimok nem esznek disznóhúst és az iráni törvények értelmében az alkohol fogyasztása is tilos.
Ha egy iráni családnál étkezünk, édességet vagy virágot vigyünk ajándékba a vendéglátónak.
Étkezésnél csak a jobb kezüket használják. Egy tárgy átadásához vagy átvételéhez is csak a jobb kéz használható.
Nem szabad dicsérő megjegyzést tenni a lakásban található tárgyakra, mert a vendéglátó kötelességének érezheti, hogy ajándékba adja.
Nem jó ötlet muszlim gyerekeknek játékkutyát vagy kutyát ábrázoló képet ajándékozni.
Átvetett lábbal ülni durva illetlenség.
Társalgáskor kerülik a beszélgetést a helyi vagy országos politikai kérdésekről. Nem szabad szóba hozni Izraelt és az USA-t.
Megszólításnál az agha (úr) használatos a férfiakra és a khanom (asszony) használatos a nőkre. Csak a közeli barátok és a családtagok használják a másik keresztnevét a megszólításhoz.[94]
Gasztronómia
Nemzeti ételeik a különféle kebabok, főleg a cselo-kebab.[100] A cselo-kebab birkából készült nyársonsült. Hagyma, paradicsom, friss zöldségek és fűszernövények, gyakran tojás és különféle mártások egészítik ki a rizses, vajszeletes kompozíciót.
A frissensülteket gyakran kézzel eszik. A rizst olykor mazsolával, pisztáciával vagy sárgás sáfránnyal ízesítik és forró birkafaggyúval meglocsolják.
Kukuszabszi néven a zöldség-felfújtat illetik. A salátaféléket étvágygerjesztőként eszik. A saláta mellett még jellemző a panír nevű sós sajt és a maszt, amely joghurt.
Az édességek igazi keleti csemegék: a magyar konyhához képest túl édesek, szinte sziruposak.
A kenyérfélék: a szángáki falusi lángos, a lávás forró kavicsokon sütött hatalmas lepény, a bárbári hosszúkás kenyérfonat.
Híres az iráni kaviár.
Nemzeti italaik a tea (csáj) és a dugh (dough). A dugh hígított, sós joghurt mentafűvel ízesítve. Jellemző még a limu vegyes gyümölcsökből és az ab-limu citromból készült limonádé. A sört abedzsonak hívják, csak kevesen isszák. A sarab híres fehér bor. A Kaszpi-tenger környékén jóízű konyakot is készítenek.[101]
Média
Teherán az ország médiaközpontja. Itt jelenik meg több napilap: Jumhori-yi Islami, Resalat, Kayhan, Akhbar, Ettelaat és több angol nyelvű napilap is: Tehran Times, Kayhan International, Iran Daily, Iran News.
Az ország médiáját nagyrészt az iszlám rezsim irányítja. Az újságírók zaklatásnak vannak kitéve, a független médiát üldözik, gyakoriak a letartóztatások, ahol hosszú börtönbüntetésre, sőt halálbüntetésre is számíthatnak.[102] A Riporterek Határok Nélkül szervezet alapján Irán a világ egyik legelnyomóbb országa az újságírókkal szemben.[103]
Minden iráni földről sugárzott műsort az állam ellenőrzi, és ezek a hivatalos ideológiát nyomják.[103] Súlyos állami cenzúra jellemző az országban, ahol az internet és a szabad sajtót jelentő blogok is támadás alatt állnak.[104]
2022 nyarán 78 millió internethasználó volt, ami a lakosság 91%-át jelenti.[105] A hatóságok rendszeresen blokkolják vagy szűrik az általuk kifogásolhatónak tartott webhelyeket. Többek közt a Facebook és a Twitter is le van tiltva az átlagpolgárok számára.[103]
A parabolaantennák be vannak tiltva, és az országon kívülről érkező perzsa nyelvű adások rendszeresen elakadnak. A rendőrség időnként razziát tart magánházakban, és lefoglalja a megtalált parabolaantennát. Az iráni hatóságok megfélemlítik az országon kívüli perzsa nyelvű médiának dolgozó újságírókat is, részben úgy, hogy megfenyegetik az Iránban élő hozzátartozóikat.[106]
Az iszlám erőteljes hatása Iránt Ázsia egyik legbiztonságosabb országává teszi a külföldiek számára. Bár előfordulhat, hogy egy külföldit politikai vizsgálati fogságba vetnek, minden esetre jóval ritkábban mint a múltban. Nem javasolt viszont az ország keleti határvidékének meglátogatása és a szárazföldi határátlépés Pakisztánba vagy Afganisztánba. Ugyanígy kockázatos lehet az iraki határ közelébe való utazás.[107]
↑MacKenzie, David Niel. Ērān, Ērānšahr, Encyclopedia Iranica 8. Costa Mesa: Mazda (1998)
↑PERSA (spanyol nyelven). Etimologías de Chile - Diccionario que explica el origen de las palabras. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
↑Krisztina, Dócza Edith: Órák kérdése egy újabb háború? (magyar nyelven). Órák kérdése egy újabb háború?, 2024. április 13. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
↑Freedom House: Iran. Freedom in the World 2017. Freedom House, 2017 [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 25.) „The Islamic Republic of Iran holds elections regularly, but they fall short of democratic standards due to the role of the hard-line Guardian Council, which disqualifies all candidates deemed insufficiently loyal to the clerical establishment. Ultimate power rests in the hands of the country's supreme leader, Ayatollah Ali Khamenei, and the unelected institutions under his control. Human rights abuses continued unabated in 2016, with the authorities carrying out Iran's largest mass execution in years and launching a renewed crackdown on women's rights activists. The regime maintained restrictions on freedom of expression, both offline and online, and made further arrests of journalists, bloggers, labor union activists, and dual nationals visiting the country, with some facing heavy prison sentences. Hard-liners controlling powerful institutions, including the judiciary and the Islamic Revolutionary Guard Corps (IRGC), were behind many of the year's abuses. There were no indications that President Hassan Rouhani, a self-proclaimed moderate seeking reelection in 2017, was willing or able to push back against repressive forces and deliver the greater social freedoms he had promised. Opposition leaders Mir Hossein Mousavi, his wife Zahra Rahnavard, and reformist cleric Mehdi Karroubi remained under house arrest for a sixth year without being formally charged or put on trial. As in 2015, the media were barred from quoting or reporting on former president Mohammad Khatami, another important reformist figure.”
↑A zsidók száma 9000 alá csökkent 2012-re Jewish woman brutally murdered in Iran over property dispute. The Times of Israel, 2012. november 28. (Hozzáférés: 2015. február 17.) „A government census published earlier this year indicated there were a mere 8,756 Jews left in Iran.”
↑Sárközy Miklós: Irán és a szunnita világ. A jogi helyzet és a valóság. In: A vallási tapasztalat megértése. Jog bölcselet, teológia. Szerk.: Bányai Ferenc – Nagypál Szabolcs – Bakos Gergely. L'Harmattan – Békés Gellért Ökumenikus Intézet (Pannonhalma), 2010. 233–247. (A vonatkozó rész: 234.)
↑”The government denies freedom of religion to Baha’is, Iran’s largest non-Muslim religious minority, and discriminates against them. At least 136 Baha’is were held in Iran’s prisons as of May 2014. State authorities also desecrated Baha’i cemeteries, including one in Shiraz which the authorities began excavating in April.”Human Rights Watch 2015 jelentése (angol nyelven). Human Rights Watch. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
Untuk kegunaan lain, lihat Abbas II dan Abbas II. Untuk kegunaan lain, lihat Abbas Pasha dan Abbas Pasha. Abbas II Abbas II dari Mesir (Abbas Hilmi Pasha, 1874-1944) ialah Gubernur Mesir antara 1892-1914. Ialah putra Gubernur Taufik Pasha, diberhentikan dari jabatannya oleh Inggris setelah mengumumkan penguasaanya pada Desember 1914. Wikimedia Commons memiliki media mengenai Abbas II of Egypt. Abbas II dari Mesir Dinasti Muhammad Ali Didahului oleh:Tewfik Pasha Wali Raja (Khedive) Mesir dan S...
Adriani ElisabethLisa tahun 2019Lahir10 Mei 2000 (umur 23)Purbalingga, Jawa Tengah, IndonesiaPekerjaanIdolDikenal atasPeringkat 4 (Senbatsu) — JKT48 Janken Competition 2016Karier musikGenrePopJ-PopInstrumenVokalTahun aktif2015 - 2021LabelHits RecordsDentsuX EntertainmentArtis terkaitJKT48Situs webJKT48AnggotaJKT48 (2015 - 2021) Adriani Elisabeth (lahir 10 Mei 2000) yang sebelumnya di kenal sebagai Lisa JKT48 adalah seorang penyanyi dan penari yang bergabung dalam idol grup JKT48 asal ...
Mazmur 25Naskah Gulungan Mazmur 11Q5 di antara Naskah Laut Mati memuat salinan sejumlah besar mazmur Alkitab yang diperkirakan dibuat pada abad ke-2 SM.KitabKitab MazmurKategoriKetuvimBagian Alkitab KristenPerjanjian LamaUrutan dalamKitab Kristen19← Mazmur 24 Mazmur 26 → Mazmur 25 (disingkat Maz 25, Mzm 25 atau Mz 25; penomoran Septuaginta: Mazmur 24) adalah sebuah mazmur dalam Kitab Mazmur di Alkitab Ibrani dan Perjanjian Lama dalam Alkitab Kristen. Mazmur ini digubah oleh Daud.&...
Hospital in Wisconsin, United StatesMendota Mental Health InstituteLocation in WisconsinGeographyLocationMadison, Dane County, Wisconsin, United StatesCoordinates43°07′55″N 89°24′05″W / 43.1320°N 89.4013°W / 43.1320; -89.4013OrganizationFundingPublic hospitalTypeSpecialistServicesSpecialityPsychiatric hospitalHistoryOpenedJuly 14, 1860LinksWebsitehttps://www.dhs.wisconsin.gov/mendota/index.htmListsHospitals in Wisconsin Mendota Mental Health Institute (MMH...
1990 film by David Lynch Wild at HeartTheatrical release posterDirected byDavid LynchScreenplay byDavid LynchBased onWild at Heartby Barry GiffordProduced by Steve Golin Monty Montgomery Sigurjón Sighvatsson Starring Nicolas Cage Laura Dern Willem Dafoe Crispin Glover Diane Ladd Isabella Rossellini Harry Dean Stanton CinematographyFrederick ElmesEdited byDuwayne DunhamMusic byAngelo BadalamentiProductioncompaniesPolyGram[1][2]Propaganda Films[1][2]Distributed ...
1332 battle of the Second War of Scottish Independence Battle of Dupplin MoorPart of the Second War of Scottish IndependenceDate11 August 1332LocationPerth, Scotland56°22′N 3°34′W / 56.36°N 3.56°W / 56.36; -3.56Result English/Balliol victoryBelligerents Scotland Disinherited ScotsEnglish supportersCommanders and leaders Donald, Earl of Mar †Robert Bruce †Duncan, Earl of Fife Edward BalliolHenry BeaumontStrength 15,000 to 40,000 1,500...
Cet article est une ébauche concernant l’éducation et les récompenses et distinctions. Vous pouvez partager vos connaissances en l’améliorant (comment ?) selon les recommandations des projets correspondants. Médaille d’honneur de l’enseignement du premier degré Médaille d'honneur de l'enseignement primaire.svg Conditions Décerné par France Type Médaille Ordre de préséance Inférieur Équivalent Supérieur Ruban de la médaille d’honneur de l’enseignement du premi...
Overview of education in Romania Education in Romania is based on a free-tuition, egalitarian system. Access to free education is guaranteed by Article 32 in the Constitution of Romania.[1] Education is regulated and enforced by the Ministry of National Education.[2] Each step has its own form of organization and is subject to different laws and directives. Since the downfall of the communist regime, the Romanian educational system has gone through several reforms. Kindergarte...
2012 film All God's ChildrenFilm posterDirected byAdrian PopoviciWritten byAdrian PopoviciStarringPaolo SegantiCinematographyVeaceslav CebotariRelease date 19 October 2012 (2012-10-19) (Romania) Running time90 minutesCountryMoldovaLanguagesRomanianItalian All God's Children (Romanian: Toti copiii domnului) is a 2012 Moldovan drama film directed by Adrian Popovici. The film was selected as the Moldovan entry for the Best Foreign Language Film at the 86th Academy Awards,[...
مصطفى صادق الرافعي معلومات شخصية اسم الولادة مصطفى صادق بن عبد الرزاق بن سعيد بن أحمد بن عبد القادر الرافعي الميلاد يناير 1880 بهتيم الوفاة 10 مايو 1937 (56–57 سنة) طنطا مواطنة المملكة المصرية عضو في مجمع اللغة العربية بالقاهرة مشكلة صحية صمم[1] الحيا...
Diacritical mark Not to be confused with overline or bar (diacritic). O macron, O-, and Ū redirect here. For the Greek letter, see omicron. For the o- prefix in Japanese, see Japanese honorifics. For the Indic vowel, see Ū (Indic). ◌̄MacronU+0304 ◌̄ COMBINING MACRONSee alsoU+0331 ◌̱ COMBINING MACRON BELOW A macron (/ˈmækrɒn, ˈmeɪ-/ MAK-ron, MAY-) is a diacritical mark: it is a straight bar ¯ placed above a letter, usually a vowel. Its name derives fro...
American college basketball coach (1936–2020) For the English badminton player, see Eddy Sutton. For other people, see Edward Sutton (disambiguation). Eddie SuttonSutton as Creighton head coach circa 1970.Biographical detailsBorn(1936-03-12)March 12, 1936Bucklin, Kansas, U.S.DiedMay 23, 2020(2020-05-23) (aged 84)Tulsa, Oklahoma, U.S.Playing career1955–1958Oklahoma State Position(s)GuardCoaching career (HC unless noted)1958–1959Oklahoma State (assistant)1959–1966Tulsa Central HS (...
Soft, fine feather, sometimes under larger feathers Down feathers lack the interlocking barbules of pennaceous feathers, making them very soft and fluffy. The down of birds is a layer of fine feathers found under the tougher exterior feathers. Very young birds are clad only in down. Powder down is a specialized type of down found only in a few groups of birds. Down is a fine thermal insulator and padding, used in goods such as jackets, bedding (duvets and featherbeds), pillows and sleeping ba...
Arts and entertainment magazine based in Edinburgh The List (website) redirects here. For the women's lifestyle site, see Static Media. The ListFrequencyBimonthlyWeekly (during Edinburgh Festivals)First issue 1985 (1985-month)CompanyList Publishing LtdCountryUnited KingdomBased inEdinburgh, Scotland, UKLanguageEnglishWebsitewww.list.co.ukISSN0959-1915 The List is a digital guide to arts and entertainment in the United Kingdom. The company's activities include content syndication and...
Extinct genus of primates LufengpithecusTemporal range: Late Miocene PreꞒ Ꞓ O S D C P T J K Pg N A lower jaw fossil collected in Yunnan Provincial Museum Scientific classification Domain: Eukaryota Kingdom: Animalia Phylum: Chordata Class: Mammalia Order: Primates Suborder: Haplorhini Infraorder: Simiiformes Family: Hominidae Tribe: †Lufengpithecini Genus: †LufengpithecusWu, 1987 Species See text Synonyms Ramapithecus lufengensis Xu et al., 1978 Lufengpithecus (lit. 'Lufeng ape'...
43rd Governor of Rhode Island Daniel Russell BrownOfficial portrait by Jared Bradley Flagg43rd Governor of Rhode IslandIn officeMay 31, 1892 – May 29, 1895LieutenantMelville BullEdwin AllenPreceded byHerbert W. LaddSucceeded byCharles W. Lippitt Personal detailsBorn(1848-03-28)March 28, 1848Bolton, Connecticut, U.S.DiedFebruary 28, 1919(1919-02-28) (aged 70)Resting placeSwan Point CemeteryProfessionPolitician Daniel Russell Brown (March 28, 1848 – February 28, 1919) was ...
Ayoub AmraouiNazionalità Marocco Altezza186 cm Peso74 kg Calcio RuoloDifensore Squadra Martigues CarrieraGiovanili 20??-2021 Nizza Squadre di club1 2021-2024 Nizza 242 (2)2023-2024 Nizza7 (0)2024→ Nancy0 (0)2024→ Amiens9 (0)2024-→ Martigues2 (0) Nazionale 2022 Marocco U-201 (0)2023 Marocco U-236 (0) 1 I due numeri indicano le presenze e le reti segnate, per le sole partite di campionato.Il simbolo → indica un trasferimento in prestito. Stati...
.svg)
.jpg)
.jpg)
,_Isfahan_(5113691065).jpg)
_003.jpg)
,_Soltaniyeh_(5110743694).jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
