Arab ábécé

Arab ábécé
Típusmássalhangzóírás
Nyelvekarab, perzsa, pastu, urdu
Időszak7. század óta
Irányjobbról balra
ISO 15924Arab
A Wikimédia Commons tartalmaz Arab ábécé témájú médiaállományokat.

Az arab ábécé arámi eredetű, 28 betűből álló mássalhangzóírás jelrendszere, amelyben a rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehezen érthető szövegekben találkozhatunk. A három hosszú magánhangzó (á, í, ú) közül kettő (í, ú) mássalhangzójellel íródik (j és v), míg az á hangértékű alif sok esetben más magánhangzóként ejtendő (leginkább e-ként), illetve lehet a torokzárhang (hamza) jelének az ún. „széke”.

Az arab ábécé története

Az első és második században kerültek kapcsolatba az arámi kultúrával az arábiai nomád törzsek. Ekkoriban vették át írásukat is kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel.

Az első ténylegesen is önálló arab ábécé a 7. századi kúfi volt (Kúfa városáról, ahol a Korán ipari mennyiségű gyártásakor alakult ki), ennek azonban megvolt az a hátránya, hogy nehezen lehetett olvasni, mivel nagyon díszes volt (a 20. századig használatos örököse a maghrebi írás, mely Tunéziában, Algériában és Marokkóban volt használatos). A mai napig az írást díszítésként is használják, ennek oka az iszlámban keresendő: mivel bizonyos irányzatai tiltják az emberábrázolásokat, a szépített írással pótolják.

Egy másik fejlődési ág a neszhi volt, melynek kerekded betűi máig hatással vannak az arab írásra. Nyomtatásban még ma is ez használatos, kézírásban azonban ennek egy egyszerűsített, gyorsabban leírható, kevésbé dekoratív formáját, a rukaa-t alkalmazzák.

Az iszlám vallás terjedésével az arab nyelvű Korán messzire vitte az írást, amely regionális sajátosságokat kezdett felvenni a más nyelveket beszélő területeken az ottaniak hangjaihoz igazodva (perzsa, pastu/afgán, urdu, oszmán-török).

Európa írása a számjegyeit köszönheti az araboknak, mivel ők közvetítették – sok más találmánnyal együtt – Ázsiából a hindu számjegyeket, melyeket az arabban is – eltérően a betűírástól – balról jobbra írnak.

Az arab ábécé betűi

ا ب ت ث ج ح خ د ذ ر ز س ش ص ض ط ظ ع غ ف ق ك ل م ن ه و ى

Az európai írásiránytól eltérően jobbról balra írjuk az arab nyelvű szöveget, de ugyanúgy fentről lefelé haladva. Az arab ábécé gyakorlatilag nagybetűk nélküli kurzív írás, azonban a legtöbb betűnek négy alakja van, attól függően, hogy a szó elején, közepén, végén vagy önállóan áll, illetve hogy köthető-e balra (jobbról, az írás kezdőpontja felől minden betű köthető). Az arabban 28 mássalhangzó létezik, melyek között több ún. emfatikus is van (ق ص ض ط ظ betűk), melyek kiejtése – régiótól függő mértékben – hasonló nem emfatikus párjukéhoz.

A kiejtés nagymértékben függ attól, hogy melyik területen járunk (például جدي – kisgida – kiejtése: Arab-félsziget: dzsadí, Északnyugat-Afrika: zsedi, Egyiptom: gedi); a különböző területeken ugyanannak a fogalomnak a kifejezésére gyakran előnyben részesítenek más szinonimákat a szokások szerint.

Az ábécé betűinek alakja, latinra írása és klasszikus kiejtése

Magában Szókezdő Közbenső Szó végi Név Átírás Hangérték
ء أ ؤ إ ئ , stb. hamza (torokzárhang) ' / 2 [ʔ] szünet
ا – ـا 'alif ā [aː]
ب بـ ـبـ ـب bā' b [b]
ت تـ ـتـ ـت tā' t [t]
ث ثـ ـثـ ـث ṯā' ṯ / th [θ]
ج جـ ـجـ ـج ǧīm ǧ / j / dj [d͡ʒ]
ح حـ ـحـ ـح ḥā' ḥ / 7 [ħ]
خ خـ ـخـ ـخ ḫā' ḫ / ẖ / kh / 5 [x]
د – ـد dāl d [d]
ذ – ـذ ḏāl ḏ / dh [ð]
ر – ـر rā' r [r]
ز – ـز zāy z [z]
س سـ ـسـ ـس sīn s [s]
ش شـ ـشـ ـش šīn š / sh [ʃ]
ص صـ ـصـ ـص ṣād ṣ / 9 [sˁ]
ض ضـ ـضـ ـض ḍād ḍ [dˁ]
ط طـ ـطـ ـط ṭā' ṭ / 6 [tˁ]
ظ ظـ ـظـ ـظ zā' ẓ [ðˁ]
ع عـ ـعـ ـع ʿayn ʿ / ‘ / 3 [ʕ]
غ غـ ـغـ ـغ ġayn ġ / gh [ɣ]
ف فـ ـفـ ـف fā' f [f]
ق قـ ـقـ ـق qāf q / ḳ / 8 [q]
ك كـ ـكـ ـك kāf k [k]
ل لـ ـلـ ـل lām l [l]
م مـ ـمـ ـم mīm m [m]
ن نـ ـنـ ـن nūn n [n]
ه هـ ـهـ ـه hā' h [h]
و – ـو wāw w vagy ū [w]/[uː]
ي يـ ـيـ ـي yā' y vagy ī [j]/[iː]

A magánhangzókat szinte sohasem jelölik. A 8. századtól kezdődően a hosszú magánhangzókra bizonyos jelölési forma mégis elterjedt (ى → í; و → ú; ا → á), de a kiejtéshez így is komoly nyelvismeretre van szükség.

A mellékjelek

Fontos megemlíteni a mellékjeleket is. Ezeket a jeleket az írás tanulói használják, hogy a kiejtést könnyebben fel tudják idézni, illetve a szótárakban és főként a Koránban találkozhatunk velük, hogy a félreértéseket elkerüljék.

A klasszikus, iskolában, vallási és hivatalos életben használt arab nyelvben a magánhangzók kiejtése az alábbi:

  • بَ – ba
  • بً – ban
  • بُ – bu
  • بٌ – bun
  • بِ – bi
  • بٍ – bin
  • بْ – b, utána nincs magánhangzó
  • بّ – duplázott b

A nyelvjárások kezdettől fogva eltérő hangzókészlettel rendelkeznek, amelyek az arab hódítások révén megnövekedett területen belül még markánsabban elkülönültek a valószínűleg sosem létezett sztenderdtől. Nyelvjárásokban gyakori például az e, é, o, ó hangzó.

Függelék

Az ábécé betűinek különböző átírásai

Nemzetközi átírási rendszerek

Betű ISO[1] DIN[2] UN[3] ALA-LC[4] EI[5] Qalam[6] Buckwalter[7] SATTS[8] Chat[9]
ﺀ ' / ˌ[10] ʾ – / ’[11] ʾ ' E 2, '
ا ’ ā - aa A a, aa
ب b B b
ت t T t
ث ṯ th th th v C s, t, th
ج ǧ j dj j J g, j, y
ح ḥ ẖ ḥ H 7
خ ẖ ḫ kh kh kh x O kh, 5, 7'
د d D d
ذ ḏ dh dh dh * Z d, z, dh
ر r R r
ز z ; z
س s S s
ش š sh $ : sh, ch
ص ṣ s ṣ S X s, 9
ض ḍ ḏ ḍ D V d
ط ṭ ṯ ṭ T U t, 6
ظ ẓ dh ẓ Z Y z, 6'
ع ʿ ʻ ʿ ` E ` 3
غ ġ gh gh gh g G gh, 3'
ف f F f
ق q ḳ q Q 2, 8, ', q, k, j
ك k K k
ل l L l
م m M m
ن n N n
ه h ~ h, -a(h), -e(h), -o, -u
و w W w, o, u, ou, oo
ي y vagy ī y I y, i, ee, e, ei, ay, ai
ة ẗ t / h[12] h / t[13] t / h[12] at / a[14] t / h[12] p @ -at, -et, -a(h), -e(h)

Megjegyzés
A határozott névelő átírásánál az l a következő betűk (ún. „napbetűk”) előtt hasonul (ISO-szerint): t, ṯ, d, ḏ, r, z, s, š, ṣ, ḍ, ṭ, ẓ, l, n.

Nemzeti átírási rendszerek

I.G.N. és RJGC

I.G.N. (Présentation de la variante B du système de translittération de l'arabe "Beyrouth amendé", 1994) rendszert a Közel-Kelet, valamint Északnyugat-Afrika országaiban használják, de ezen alapul néhány más ország átírási rendszere.

A rendszer sajátossága, hogy az UNGEGN átíráson alapszik (lásd az UN oszlopot a táblázatban), de formailag nagy francia hatás érte, számos betűkapcsolatot tradicionális francia alakkal vagy helyesírás szerint ír, ezért nem visszakódolható.

Némi módosítással ugyanezt az átírást használja az RJGC (Royal Jordanian Geographic Centre, 1996.) rendszer is.

A fontosabb különbségek az UN rendszerhez képest:

UN alak I.G.N. alak RJGC alak
' - -
j j / dj (helyi kiejtéstől függően) j / dj (helyi kiejtéstől függően)
ẖ ḥ ẖ
s ss (magánhangzók között) / s (máskor) ss (magánhangzók között) / s (máskor)
sh ch ch
s ṣ (nevekben ç is előfordul) s
ḏ ḍ ḏ
ṯ ṭ ṯ
dh ẓ ḏh
ʻ ' '
q q / g / gu (helyi kiejtéstől függően gu csak e, i előtt) q / g / gu (helyi kiejtéstől függően gu csak e, i előtt)
n n / ne (ne szó végén magánhangzók után) n / ne (ne szó végén magánhangzók után)
w ou ou
y y (szó elején vagy mássalhangzók között) / ï (diftongusok második elemeként) / i (máskor) y (szó elején vagy mássalhangzók között) / ï (diftongusok második elemeként) / i (máskor)

SES

A SES (Survey of Egypt System, 1972.) rendszer is az UN rendszerén alapszik, de ebben a rendszerben – érthető történelmi okokból – nem érezhető a francia hatás.

A fontosabb különbségek az UN rendszerhez képest:

UN alak SES alak SES variáns
' -  
th th t
j g j
ẖ ḥ  
dh dh z
s s c
s ṣ  
ḏ ḍ  
ṯ ṭ  
dh ẓ d
ʻ '  
q q k
határozott névelő
al- el-  

A variánsok általában nyelvjárásoktól és a tradícióktól függenek.

Megjegyzések

Arab billentyűkiosztás
  • Egy példa a kiejtésre:

1801.gif Mondd ki!


Kapcsolódó szócikkek

Források

Irodalom

  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 380-384.

Jegyzetek

  1. ↑ International Organisation for Standardisation (www.iso.ch) ISO 233:1984
  2. ↑ Deutsches Institut für Normung, 31635: Umschrift des arabischen Alphabets (Institut für Informatik, Universität Stuttgart Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben), 1999.
  3. ↑ United Nations Group of Experts on Geographical Names (UNGEGN – www.eki.ee/wgrs), 2002.
  4. ↑ American Library Association/Library of Congress, 1997.
  5. ↑ The Encyclopedia of Islam, 1960.
  6. ↑ A Convention for Morphological Arabic-Latin-Arabic Transliteration – eserver.org/langs/qalam.txt Archiválva 2009. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1985.
  7. ↑ Buckwalter Transliteration, Xerox Arabic Morphogical Analysis and Generation – Buckwalter Arabic Transliteration, Qamus.org, 199x
  8. ↑ Standard Arabic Technical Transliteration System – www.languages-of-the-world.us/YourNameIn/SATTS.html Archiválva 2013. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, 197x
  9. ↑ online kommunikációban használt átírás, lásd: en:Arabic Chat Alphabet
  10. ↑ ' – más betűn; ˌ – önállóan
  11. ↑ szó elején nem írja át; ’ máskor
  12. ↑ a b c szóösszetételekben t; máskor h
  13. ↑ hímnemű szónál h; nőnemű szónál t
  14. ↑ szóösszetételekben at; máskor a

További információk

Read other articles:

Menara TV Saint Petersburg

Menara TV Saint Petersburg Menara TV Saint Petersburg merupakan nama menara yang terletak di St. Petersburg, Rusia. Menara ini merupakan menara khusus televisi pertama yang dibangun di Uni Soviet, dan digunakan untuk menyiarkan gelombang FM / siaran televisi ke seluruh kota di negara Rusia.[1][2][3] Menara ini memiliki panjang 310 m. Letak menara ini di 3 Ulitsa Akademika Pavlova. Sejarah Pembangunan Menara TV Saint Petersburg ini dimulai pada tahun 1962. Saat selesai ...

 

 

ديمقراطية مسيحية

ديمقراطية مسيحيةمعلومات عامةصنف فرعي من المسيحية والسياسةpro-democracy (en) تعديل - تعديل مصدري - تعديل ويكي بيانات الديمقراطية المسيحية هي إيديولوجية سياسية تسعى لتطبيق المبادئ المسيحية في السياسة العامة. ظهرت في أوروبا في القرن التاسع عشر تحت تأثير المحافظين والتعاليم الاجتما...

 

 

كريستيانستاد

هذه المقالة تحتاج للمزيد من الوصلات للمقالات الأخرى للمساعدة في ترابط مقالات الموسوعة. فضلًا ساعد في تحسين هذه المقالة بإضافة وصلات إلى المقالات المتعلقة بها الموجودة في النص الحالي. (أكتوبر 2020) كريستيانستاد   الاسم الرسمي (بالسويدية: Kristianstad)‏[1]  الإحداثيات 56°01′1...

1952 Puerto Rican constitutional referendum

Referendum that passed a new Puerto Rico constitution 1952 Puerto Rican constitutional referendum 3 March 1952 Results Choice Votes % Yes 420,036 87.78% No 58,484 12.22% Valid votes 478,520 100.00% Invalid or blank votes 0 0.00% Total votes 478,520 100.00% Registered voters/turnout 883,219 54.18% Politics of Puerto Rico Constitution and law United States Constitution Puerto Rico Constitution Puerto Rico law Executive Governor Cabinet Chief of Staff Executive departments Fiscal agent and fina...

 

 

Valeria Sorokina

Valeria SorokinaInformasi pribadiNama lahirВалерия Михайловна СорокинаValeria Mihailovna SorokinaKebangsaanRusiaLahir29 Maret 1984 (umur 40)Reshetikha, Nizhny Novgorod, USSRTinggi172 m (564 ft 4 in)Ganda putri dan campuranPeringkat tertinggi4 (WD) 6 Januari 201111 (XD) 29 Maret 2012 Rekam medali Putri bulu tangkis Mewakili  Rusia Olympic Games 2012 London Women's doubles European Championships 2010 Manchester Women's doubles 2008 Herning Women...

 

 

Wessex

Anglo-Saxon kingdom in the south of Great Britain West Saxons redirects here. For other meanings of Wessex or West Saxons, see Wessex (disambiguation). Kingdom of the West SaxonsOld English: Ƿestseaxna rīċeLatin: Regnum Occidentalium Saxonumc. 519–927Southern Britain in the ninth centuryStatusIndependent kingdom (c. 519 – c. 645; 648–927)Client state of Mercia (645–648)Official languagesOld EnglishReligion Paganism (before 7th century)Christianity (after...

Erasmus Reinhold

German astronomer and mathematician (1511–1553) Erasmus ReinholdBorn22 October 1511Saalfeld, Electorate of SaxonyDied19 February 1553(1553-02-19) (aged 41)Saalfeld, Electorate of SaxonyNationalityGermanAlma materUniversity of WittenbergScientific careerFieldsAstronomer and mathematicianInstitutionsUniversity of WittenbergAcademic advisorsJacob MilichNotable studentsJohannes HommelValentine NaibodCaspar Peucer[1] Erasmus Reinhold (22 October 1511 – 19 February 1553) w...

 

 

Lancia Trikappa

Lancia TrikappaLa Lancia Trikappa carrozzata torpedoDescrizione generaleCostruttore Lancia Tipo principaleAutotelaio Produzionedal 1922 al 1925 Sostituisce laLancia Dikappa Sostituita daLancia Dilambda Esemplari prodotti847[senza fonte] Altre caratteristicheDimensioni e massaLunghezza4970 mm Larghezza1620 mm Passo3384 mm Massa1360 kg AltroStessa famigliaLancia Kappa NoteDati tecnici del telaio: a longheroni e traverse La Lancia Trikappa è un'automob...

 

 

大字 (数字)

この項目には、一部のコンピュータや閲覧ソフトで表示できない文字が含まれています（詳細）。 数字の大字（だいじ）は、漢数字の一種。通常用いる単純な字形の漢数字（小字）の代わりに同じ音の別の漢字を用いるものである。 概要 壱万円日本銀行券（「壱」が大字） 弐千円日本銀行券（「弐」が大字） 漢数字には「一」「二」「三」と続く小字と、「壱」「...

Iltizam

Taxation in the Ottoman Empire Taxes Adet-i Ağnam Adet-i deştbani Ashar Avarız Bac-i pazar Bedl-i askeri Cizye Cürm-ü cinayet Damga resmi Gümrük resmi Haraç Ihtisab Ispendje Istira Maktu Mururiye resmi Muskirat resmi Nüzül Otlak resmi Rav akçesi Resm-i arusane Resm-i bennâk Resm-i bostan Resm-i çift Resm-i dönüm Resm-i filori Resm-i ganem Resm-i hınzır Resm-i mücerred Resm-i sicill Rusum-e-eflak Selamet isni Tapu resmi Tekalif-i orfiye Temettu Tuz resmi Zakat Implementation ...

 

 

Wilbur J. Cohen

American social scientist Wilbur Cohen redirects here. For the tennis player, see Wilbur Coen. Wilbur Cohen7th United States Secretary of Health, Education, and WelfareIn officeMay 16, 1968 – January 20, 1969PresidentLyndon B. JohnsonPreceded byJohn W. GardnerSucceeded byRobert FinchUnited States Under Secretary of Health, Education, and WelfareIn officeJune 1965 – May 1968PresidentLyndon B. JohnsonPreceded byIvan A. NestingenSucceeded byJames H. McCrocklin Personal deta...

 

 

Femminilità

Associando l'immagine della donna e la sua bellezza ad altre idee attraverso allegorie: qui il Giorno, di Bouguereau (1881). Allontanandosi dal soggetto per considerazioni estetiche, l'associazione della maternità con l'idea della Madre-Patria si sostituisce alla rappresentazione dell'essere femminile La femminilità (o il genere femminile) è un insieme di attributi, comportamenti e ruoli generalmente associati a donne e ragazze. La femminilità è costruita socialmente e culturalmente,[...

Sidni Hoxha

Sidni HoxhaSidni Hoxha pada Kejuaraan CAAInformasi pribadiNama lengkapSidni HoxhaJulukanSid the Kid The Albanian SensationKewarganegaraanAlbaniaLahir6 Januari 1992 (umur 32)Shkoder, AlbaniaTinggi194 cm (6 ft 4 in)Berat130 kg (287 pon) OlahragaOlahragaRenangStrokGaya bebas, gaya kupu - kupuKlubTirana Delfina Sport, Illyrian Swimming AssociationTim koleseUniversitas Old Dominion Sidni Hoxha (lahir 6 Januari 1992, di Shkoder) adalah perenang Albania yang pertam...

 

 

Kaliwungu, Semarang

Untuk tempat lain yang bernama sama, lihat Kaliwungu. KaliwunguKecamatanPeta lokasi Kecamatan KaliwunguNegara IndonesiaProvinsiJawa TengahKabupatenSemarangPopulasi • Total- jiwaKode Kemendagri33.22.17 Kode BPS3322031 Luas29,95 km²Desa/kelurahan11 Kaliwungu (bahasa Jawa: ꦏꦭꦶꦮꦸꦔꦸ, translit. Kaliwungu) adalah sebuah kecamatan di Kabupaten Semarang, Jawa Tengah, Indonesia. Kecamatan ini berjarak sekitar 49 kilometer dari ibukota kabupaten Semarang ke arah ...

 

 

South Saskatchewan River

River in Western Canada South Saskatchewan RiverThe University Bridge over the South Saskatchewan River at SaskatoonThe South Saskatchewan River drainage basinThe mouth in SaskatchewanShow map of SaskatchewanSouth Saskatchewan River (Canada)Show map of CanadaLocationCountryCanadaProvincesAlbertaSaskatchewanPhysical characteristicsSource confluenceOldman and Bow Rivers • locationMunicipal District of Taber, Alberta • coordinates49°56′00″N 111°41′30...

Christianity in Nepal

The neutrality of this article is disputed. Relevant discussion may be found on Talk:Christianity in Nepal. Please do not remove this message until conditions to do so are met. (April 2022) (Learn how and when to remove this message) A Nepali church. Christianity is, according to the 2011 census, the fifth most practiced religion in Nepal, with 375,699 adherents, or 1.4% of the population.[1] Many[2] informed observers have estimated that there are at least 1 million Nepali C...

 

 

Carl Davidson

American philosopher This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article may be unbalanced toward certain viewpoints. Please improve the article by adding information on neglected viewpoints, or discuss the issue on the talk page. (June 2009) This article includes a list of references, related reading, or external links, but its sources remain unclear because it lacks inline cita...

 

 

Terruggia

Panorama Terruggia. Terruggia komune di Italia Tempat Negara berdaulatItaliaDaerah di ItaliaPiemonteProvinsi di ItaliaProvinsi Alessandria NegaraItalia Ibu kotaTerruggia PendudukTotal894  (2023 )GeografiLuas wilayah7,27 km² [convert: unit tak dikenal]Ketinggian199 m Berbatasan denganCasale Monferrato Rosignano Monferrato SejarahHari liburpatronal festival (en) Santo pelindungMartinus dari Tours Informasi tambahanKode pos15030 Zona waktuUTC+1 UTC+2 Kode telepon0142 ID ISTAT006171 Ko...

Maria, Ratu Hungaria

MariaMaria seperti yang digambarkan di dalam Chronica HungarorumRatu Hungaria dan KroasiaBerkuasa1382–1385Penobatan17 September 1382PendahuluLajos IPenerusCarlo IIWaliElizabeta dari Bosnia Ratu Hungaria dan Kroasia bersama dgn Sigismund Berkuasa1386–1395PendahuluCarlo IIPenerusSigismundInformasi pribadiKelahiran1371Kematian17 May 1395 (umur 23–24)BudaPemakamanVárad (sekarang Oradea)WangsaWangsa Kapetia AnjouAyahLajos IIbuErzsébet dari BosniaPasanganSigismund Maria, (1371 ...

 

 

1995 CFL season

Sports season1995 CFL seasonDurationJune 28 – October 29, 1995North championsCalgary StampedersSouth championsBaltimore Stallions83rd Grey CupDateNovember 19, 1995VenueTaylor Field, ReginaChampionsBaltimore Stallions CFL seasons← 19941996 → 1000km620miles Mad Dogs Barracudas Texans Stallions Pirates Rough Riders Argonauts Tiger-Cats Blue Bombers Roughriders Eskimos Stampeders Lions  Canadian Football League team locations: North, South The 1995 CFL season was the 38th...