A szigetet a portugálDiogo Dias, Bartolomeu Dias testvére fedezte fel 1507. február 9-én. 1638 óta a franciák birtoka. 1640-ben a sziget neve Bourbon-sziget lett. 1642-ben francia telepesek népesítették be. 1793-ban kapta az "Île de la Réunion", azaz "Újraegyesítés szigete" nevet a Marseille-i forradalmárok és a párizsi Nemzeti Gárda 1792-es egyesülésének emlékére. 1801-ben a sziget új nevet kapott: "Île Bonaparte"; 1810-ben a brit haditengerészet visszanevezte Bourbon-szigetre, majd az 1848-as francia forradalom óta ismét a Réunion nevet viseli.
1946-ban Franciaország tengerentúli tartományává nyilvánították, majd 1974-ben tengerentúli megye lett. Réunion 1973 óta a francia fegyveres erők legfontosabb indiai-óceáni támaszpontja, a szigeten mintegy 4000 katona állomásozik. Kezdetben fegyencgyarmatként használták, majd kávét, később cukornádat termesztettek itt.
Népesség, nyelv, vallás
A független Réunion lobogója, ahogy az elszakadáspártiak képzelik. A zászló a pánafrikai színeket viseli.
A legújabb adatok alapján afrikaiak adják a lakosság 64%-át. Legalább 30% ázsiai bevándorló. Ebből 28% indiai és pakisztáni, 1% kínai. Ezenkívül 1% malgas, ők indonéz eredetű, feketékkel kevert népcsoport. Csupán 1% francia származású fehér (európai), 3% egyéb[forrás?].
A szigeten franciául és réunioni kreol nyelven beszélnek.
A termőterület kétharmadát a cukornád foglalja el. Cukor-, rum- és vaníliaexportja jelentős. A cukor exportálása adja a bevétel mintegy 85%-át. A viszonylagos gazdasági jólét Franciaország támogatásán alapszik.
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
