PROFILPELAJAR.COM

Sárgarépa
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Zellerfélék (Apiaceae);
Alcsalád:	Zellerformák (Apioideae);
Nemzetség-; csoport:	Scandiceae;
Alnemzetség-; csoport:	Daucinae;
Nemzetség:	Murok (Daucus);
Faj:	D. carota subsp. sativus;
Tudományos név
	Daucus carota subsp. sativus; (Hoffm.) Arcang.
Szinonimák
	Carota sativa (Hoffm.) Rupr.; Daucus carota var. sativus Hoffm.; Daucus sativus (Hoffm.) Röhl. ex Pass.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sárgarépa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgarépa témájú kategóriát.

Ez a szócikk a murok termesztett alfajáról szól. Hasonló címmel lásd még: Murok (egyértelműsítő lap).

A „karotta” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Bazsó Gábor.

Sárgarépa, nyers
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 41 kcal 173 kJ
Szénhidrátok	9.6 g
- Cukrok 4.7 g
- Étkezési rostok 2.8 g
Zsír	0.24 g
Fehérje	0.93 g
A-vitamin ekviv. 835 μg	104%
β-karotin 8285 μg	77%
Tiamin (B1-vitamin) 0.066 mg	6%
Riboflavin (B2-vitamin) 0.058 mg	5%
Niacin (B3-vitamin) 0.983 mg	7%
Pantoténsav (B5-vitamin) 0.273 mg	5%
B6-vitamin 0.138 mg	11%
Folsav (B9-vitamin) 19 μg	5%
C-vitamin 5.9 mg	7%
E-vitamin 0.66 mg	4%
Kalcium 33 mg	3%
Vas 0.3 mg	2%
Magnézium 12 mg	3%
Mangán 0.143 mg	7%
Foszfor 35 mg	5%
Kálium 320 mg	7%
Nátrium 69 mg	5%
Cink 0.24 mg	3%
Közvetlen hivatkozás az adatbázisra A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük.

A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.

Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni.

Magyar elnevezése a narancssárga színnel azonosítja, bár lila, piros, fehér, sárga színű változatai is elterjedtek, főként Ázsiában. Narancssárga nemesített fajtája a 17. században holland kertészek nyomán terjedt el.

Erdély egyes vidékein murok a neve.

Leírása

Kétéves növény, az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő virágzatot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. Termése ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat.^[1]

Története

Származási helye (géncentruma^[2]) Nyugat-Ázsia (a mai Afganisztán és Irán területe).^[3] Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása.

Első „klasszikus” utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók (Dioszkoridész: De materia medica). Európába a 8. században mórok közvetítésével jutott el az Ibériai-félszigetre, innen terjedt el Észak-Európa felé.^[4] A 12. századi andalúziai arab tudós földműves, Ibn al-'Awwam átfogó művében, a Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha) említ piros és sárga színű répatesteket. A jelenlegi narancssárga színűre holland kertészek nemesítették a 17. században.^[5]

Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépáról Lippay Jánostól (1606–1666).

Tápanyagok

A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A rost főleg cellulóz, kisebb részben hemicellulóz és lignin. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz keményítőt.^[6] A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Más savakat nyomokban tartalmaz, ilyenek a borostyánkősav, α-ketoglutársav, tejsav és glikolsav (gyümölcssav); a fő fenolos sav a kávésav.^[7]

Narancssárga színének okozója a β-karotin, kisebb mennyiségben α- és γ-karotinok. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.^[8]^[9]

Átlagosan 6–54 mg közötti mennyiségben tartalmaz karotinokat 100 g sárgarépa. A baromfitartók emiatt sárgarépa kivonatokat adnak az állatoknak, hogy javítsák azok húsának és a tojásaik sárgájának színét.^[6] A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban. A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.^[10]

Az A vitamin hiány tünetei egyebek mellett a farkasvakság, hajhullás, bőrszárazság.^[11] Egy városi legenda szerint aki sok sárgarépát eszik, az éjjel is élesen lát. Ez a történet a második világháborúra nyúlik vissza, amikor a német csapatok a Brit szigetet támadták. A Királyi Légierő azt a pletykát terjesztette, hogy a pilóták a sok sárgarépa fogyasztásától látnak jól az éjszakai támadások alkalmával, hogy ezzel megpróbálja elkendőzni a kifejlesztett és alkalmazott új radartechnológiákat, valamint a piros jelzőfény használatát a repülőgépek műszerfalán, ami nem károsítja annyira az éjszakai látást.^[12]^[13]

Felhasználása, elkészítési módok

Nyersen fogyasztva főként gyerekeknek értékes és tápláló kiegészítő étel. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejű fajták vermelve, homokba rakva jól tárolhatók. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.

A sárgarépát a legkülönfélébb módokon elkészítve lehet fogyasztani. A nyers sárgarépából a β-karotin tartalomnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az elkészítéssel, pépesítéssel, főzéssel, étkezési olaj hozzáadásával 39%-ra is feljavítható.^[14]

Felhasználható apró darabokra vágva sütni, párolni, főzni, levesekbe és szószokba, bébiételekbe és állateledelbe.

A sárgarépa zöldje is ehető, bár emberi fogyasztása nem túl gyakori. Erre a célra a sűrű vetések egyelésénél kihúzgált (még vastag gyökeret nem fejlesztett) növények alkalmasak. Általában sültek mellé, salátába teszik.

Az 1980-as évek óta lehet kapni bébirépákat (amelyek meg vannak hámozva és egyforma méretű hengerekre vágva) és nyugatabbra népszerű rögtön fogyasztható gyorsételek.^[15]

Pépesítve bébiételek készülnek belőle; víztelenítve chips, pehely, por; vékonyan szeletelve olajban ki lehet sütni, mint a burgonyát.^[6]

A sárgarépa édes íze lehetővé teszi, hogy édességek is készüljenek belőle, mint sütemény, puding, gyümölcslekvár része. A sárgarépalé széles körben forgalmazott egészségvédő italként önmagában vagy mással keverve^[16] (pl. céklalével, narancslével).

Napi 15 gramm sárgarépa fogyasztása fedezi a napi szükségletet, ezért figyeljünk oda a túladagolásra, mert inkább gyerekeknél ellenreakciót válthat ki. Magas bétakarotin tartalma miatt a cigarettázók nem tolerálják, ugyanis nikotin jelenlétében a karotin fölösleg nehezen ürül ki a vérből.^[forrás?]

A sárgarépában fel tud dúsulni a nitráttartalom, mely ásott, nitráttal szennyezett talajvízkutakból öntözött, illetve erősen trágyázott földön nevelt növényben figyelhető meg. A magas nitrát tartalmú répából készült bébiétel a csecsemők és kisgyermekek számára halálos kimenetelű mérgezést okozhat. A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők szervezetében nem alakul ki a nitrát lebontó enzim, mely csak a gyermek három éves korára fejlődik ki teljesen. A nitrát a vérben a hemoglobinhoz kötődik, így az képtelenné válik az oxigénszállításra, ezáltal oxigénhiány lép fel a szervezetben, melynek hatására a kisbaba szája és bőre kékeslila színűvé válhat. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni!^[17]

A nyulak és lovak egyik kedvenc eledele.

Termesztése

Napos-félárnyékos helyen érzi jól magát. Februártól vethető a magja, öntözött területen júniusig a rövid tenyészidejű fajták. Homokos-vályogos talaj az ideális, köves talajban nem lesz egyenes a gyökér. Elterjedt termesztési mód az emelt ágyásos termesztés.

A piacra termelés gondos fajtaválasztást igényel, a különböző célokra különböző fajták alkalmasak. Friss piaci eladásra gyorsan növő, korán betakarítható fajtákat célszerű választani (ezek tenyészideje kb. 2-3 hónap); a feldolgozóipar számára a nagy szárazanyagtartalom értékes, ezek késő őszi betakarítást jelentenek.^[18]

Betegségek, kártevők

Néhány gombák által okozott betegsége a levélen: lisztharmat (Erysiphe heraclei), alternáriás levélfoltosság (Alternaria porri f. sp. solani); a gyökéren szklerotíniás rothadás (Sclerotinia sclerotiorum).

Kártevői a sárgarépalégy (Chamaepsila rosae),^[19] gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne hapla), cserebogarak pajorjai, (Melolonthidae sp.), mocskospajorok (a vetési bagolylepke, Scotia segetum lárvája), lótücskök (Gryllotalpa gryllotalpa), drótférgek (a pattanóbogarak lárvái (Agriotes sp.)).^[20]^[21]

Fajták

A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába. A közelmúltban számos újdonság jelent meg, amelyeket sajátos jellemzőik miatt termesztenek.

A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér. A lila színért az antociánok felelősek.^[22]

A nyugati fajtát a 17. században Hollandiában nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák. Akkoriban ennek a színnek politikai jelentősége volt a hollandok számára: a németalföldi szabadságharcok vezetőjének, Orániai Vilmos tiszteletére. (Willem van Oranje nevében az oranje hollandul narancssárgát jelent, és az első holland zászlón is ezt a színt használták 1575-ben.)

A nyugati fajták a gyökér alakja szerint csoportosíthatók:

Chantenay fajták rövidebbek, de nagyobb kerületűek (akár 8 cm), válluk széles, hegyük lekerekített, feldolgozásra, tárolásra alkalmasak.
Danvers fajták kúp alakúak, válluk széles, végük hegyes. Jobban tűrik a kötöttebb talajt. Gyakran pépesítik, bébiétel készül belőlük. 1871-ben nemesítették Danvers-ben.^[23]
A kisebb, gömbölyű fajtákat karottának is nevezik^[24]

Magyarországon és világszerte számos más fajtát is termesztenek.^[25]

Élettani hatása

A sárgarépa egy rendkívül tápláló és egészséges zöldség, amely számos pozitív hatással van a szervezetre. Gazdag béta-karotinban, amely a szervezetben A-vitaminná alakul, és hozzájárul a látás javításához és a szem egészségének megőrzéséhez. Emellett magas antioxidáns tartalma segít a sejtek védelmében és az immunrendszer erősítésében.

A sárgarépa rostban is gazdag, amely támogatja az emésztést és segíthet a székrekedés megelőzésében. Rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a bőr egészségének fenntartásához és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. Az alacsony kalóriatartalmának köszönhetően pedig kiváló választás lehet a diétázók számára is.

Jegyzetek

↑ Sargarepa.hu. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 19.)
↑ A géncentrum Nyikolaj Ivanovics Vavilov (1887-1943) által létrehozott fogalom; az a terület, ahol természetes körülmények között a növény a legnagyobb változatosságban fordul elő
↑ dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve
↑ Krech, Shepard; McNeill, J.R.; Merchant, Carolyn (2004). Encyclopedia of World Environmental History: O-Z, Index. Routledge. p. 1071. ISBN 978-0-415-93735-1.
↑ Dalby, Andrew (2003). Food in the Ancient World from A to Z. Psychology Press. p. 75. ISBN 9780415862790.
↑ ^a ^b ^c Rubatsky et al. (1999), p. 254.
↑ Sharma et al. (2012), pp. 22–23.
↑ Strube, Michael; OveDragsted, Lars (1999). Naturally Occurring Antitumourigens. IV. Carotenoids Except β-Carotene. Copenhagen: Nordic Council of Ministers. p. 48. ISBN 978-92-893-0342-2.
↑ Novotny, Janet A.; Dueker, S.R.; Zech, L.A.; Clifford, A.J. (1995). "Compartmental analysis of the dynamics of β-carotene metabolism in an adult volunteer". Journal of Lipid Research 36 (8): 1825–1838. PMID 7595103.)
↑ Ross (2005), pp. 199–200.
↑ Egészségkalauz - A vitamin hiány
↑ Zöldségfarm. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
↑ Kruszelnicki, Karl (2010). Dis Information And Other Wikkid Myths: More Great Myths In Science. HarperCollins Australia. pp. 71–73. ISBN 978-0-7304-4528-9.
↑ Hedrén, E.; Diaz, V.; Svanburg, U. (2002). "Estimation of carotenoid accessibility from carrots determined by an in vitro digestion method". European Journal of Clinical Nutrition 56 (5): 425–430. doi:10.1038/sj/ejcn/1601329. PMID 12001013.
↑ Bidlack, Wayne R.; Rodriguez, Raymond L. (2011). Nutritional Genomics: The Impact of Dietary Regulation of Gene Function on Human Disease. CRC Press. p. 321. ISBN 978-1-4398-4452-6.
↑ Carr, Anna (1998). Rodale's Illustrated Encyclopedia of Herbs. Rodale. p. 112. ISBN 978-0-87596-964-0.
↑ Magas nitrát tartalmú zöldségek fogyasztásának kockázata csecsemőknél| https://portal.nebih.gov.hu/-/magas-nitrat-tartalmu-zoldsegek-fogyasztasanak-kockazata-csecsemoknel
↑ Sárgarépa termesztése emelt ágyáson Hozzáférés: 2013-04-20. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
↑ Sárgarépalégy. [2013. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
↑ Kórokozók, kártevők képekkel. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)
↑ Bálint gazda honlapja. [2009. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 27.)
↑ Tiwari, B.K.; Brunton, Nigel P.; Brennan, Charles (2012). Handbook of Plant Food Phytochemicals: Sources, Stability and Extraction. John Wiley & Sons. p. 405. ISBN 978-1-118-46467-0.
↑ "Carrots History" Hozzáférés ideje: 2009-02-26
↑ Sárgarépa és karotta (Daucus carota ssp. sativus) (Édenkert.hu, 2019. február 8.)
↑ Változatok sárgarépára (2011)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carrot című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Nézd meg a sárgarépa címszót a Wikiszótárban!

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Sargarepa.hu. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 19.)

[2] A géncentrum Nyikolaj Ivanovics Vavilov (1887-1943) által létrehozott fogalom; az a terület, ahol természetes körülmények között a növény a legnagyobb változatosságban fordul elő

[3] r. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve

[4] Krech, Shepard; McNeill, J.R.; Merchant, Carolyn (2004). Encyclopedia of World Environmental History: O-Z, Index. Routledge. p. 1071. ISBN 978-0-415-93735-1.

[5] Dalby, Andrew (2003). Food in the Ancient World from A to Z. Psychology Press. p. 75. ISBN 9780415862790.

[Rubatsky_et_al._1999,_p._254-6] Rubatsky et al. (1999), p. 254.

[7] Sharma et al. (2012), pp. 22–23.

[8] Strube, Michael; OveDragsted, Lars (1999). Naturally Occurring Antitumourigens. IV. Carotenoids Except β-Carotene. Copenhagen: Nordic Council of Ministers. p. 48. ISBN 978-92-893-0342-2.

[9] Novotny, Janet A.; Dueker, S.R.; Zech, L.A.; Clifford, A.J. (1995). "Compartmental analysis of the dynamics of β-carotene metabolism in an adult volunteer". Journal of Lipid Research 36 (8): 1825–1838. PMID 7595103.)

[10] Ross (2005), pp. 199–200.

[11] Egészségkalauz - A vitamin hiány

[12] Zöldségfarm. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)

[13] Kruszelnicki, Karl (2010). Dis Information And Other Wikkid Myths: More Great Myths In Science. HarperCollins Australia. pp. 71–73. ISBN 978-0-7304-4528-9.

[14] Hedrén, E.; Diaz, V.; Svanburg, U. (2002). "Estimation of carotenoid accessibility from carrots determined by an in vitro digestion method". European Journal of Clinical Nutrition 56 (5): 425–430. doi:10.1038/sj/ejcn/1601329. PMID 12001013.

[15] Bidlack, Wayne R.; Rodriguez, Raymond L. (2011). Nutritional Genomics: The Impact of Dietary Regulation of Gene Function on Human Disease. CRC Press. p. 321. ISBN 978-1-4398-4452-6.

[16] Carr, Anna (1998). Rodale's Illustrated Encyclopedia of Herbs. Rodale. p. 112. ISBN 978-0-87596-964-0.

[17] Magas nitrát tartalmú zöldségek fogyasztásának kockázata csecsemőknél| https://portal.nebih.gov.hu/-/magas-nitrat-tartalmu-zoldsegek-fogyasztasanak-kockazata-csecsemoknel

[18] Sárgarépa termesztése emelt ágyáson Hozzáférés: 2013-04-20. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)

[19] Sárgarépalégy. [2013. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)

[20] Kórokozók, kártevők képekkel. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 20.)

[21] Bálint gazda honlapja. [2009. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 27.)

[22] Tiwari, B.K.; Brunton, Nigel P.; Brennan, Charles (2012). Handbook of Plant Food Phytochemicals: Sources, Stability and Extraction. John Wiley & Sons. p. 405. ISBN 978-1-118-46467-0.

[23] "Carrots History" Hozzáférés ideje: 2009-02-26

[24] Sárgarépa és karotta (Daucus carota ssp. sativus) (Édenkert.hu, 2019. február 8.)

[25] Változatok sárgarépára (2011)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

PROFILPELAJAR.COM

Sárgarépa

Leírása

Története

Tápanyagok

Felhasználása, elkészítési módok

Termesztése

Betegségek, kártevők

Fajták

Élettani hatása

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Read other articles:

Akuarium New England

Klub Sepak Bola Jiangsu

جائزة أوروبا الكبرى 1983

ABC President Indonesia

العلاقات الألمانية المنغولية

Shital Pati

Independence Park (Jamaika)

Tusuk ranting

コルク

Simferopol International Airport

Jung Gun-joo

Law enforcement in Mexico

Alfred Müller-Armack

Wirokerten, Banguntapan, Bantul

Alessandro Magnasco

أمين العرم

Mang Lon

Elliott Cresson Medal

The Big Shakedown

Front Timur (Perang Dunia I)