A nyulak ivartalanítása 6-12 hónapos koruk közt ajánlott,de fontos, hogy több mint egy kilók legyenek.
Előfordulásuk
A nyúlfélék az egész Földön őshonosak, kivéve az Antarktiszt és Ausztráliát és Óceániát, ahová az ember telepítette be őket. A betelepített helyeken kártevő állatoknak számítanak, míg az eredeti élőhelyükön számos ragadozó állatnak fő táplálékforrásai. Egyes nyúlfajok végveszélyben vannak.
Megjelenésük
A nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak. Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj, míg a rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrös, hogy ne csússzanak el futás közben. Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy szemük segítségével a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor, illetve hajnalkor tevékeny.[1]
Az állatok mérete igen változatos. Az apró észak-amerikai törpenyúltól(Brachylagus idahoensis), amely 25-29 centiméter hosszú és 300 gramm testtömegű, a mezei nyúlig(Lepus europaeus) terjed, amely 50-70 centiméter hosszú és 2500-6500 gramm tömegű is lehet.
A nyúlfélék tápanyagszegény élelmen is egészen jól megélnek: a rendkívül hosszú vakbélben a nyúllal szimbiózisban élő baktériumok ugyanis képesek a cellulóz és egyéb, a nyúl saját emésztőnedveinek ellenálló rostok bontására, és azokat értékes fehérjéik felépítése során hasznosítják. A mezei és az üregi nyúl táplálékszükséglete nagy részét ebből fedezi. Világra jöttükkor még nem rendelkeznek ezzel a fontos adottsággal, így a tápanyagok egy részéhez anyjuk ürülékéből jutnak hozzá. A nyúlfiókák különleges, úgynevezett lágy ürüléket fogyasztanak, amely anyjuk vakbelében képződik, de kifejlett korban már maguk is termelik, és ezzel jelentősen javítják emésztésük hatásfokát. A normális ürülék ezzel szemben egészen más, az ismerős bogyó formában ürül, nincsenek különleges tulajdonságai, legfeljebb csak a territórium megjelölésére szolgál. Az e családba tartozó állatokat zápfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk. De éppen a fogazatban rejlik a különbség, amelyet a rokonsági kapcsolatok vizsgálata során nagyon is fontosnak ítélnek meg: a nyúlfélék felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található, a fogzománc ezeket is teljesen körülöleli. A valódi rágcsálóknál csak egy pár metszőfog nő ki, amelyek az alsó állkapocs megfelelő fogaihoz illeszkednek. A külső formát a funkció határozza meg, és nem jelent szorosabb rokonságot, mint ahogy azt a nyúlfélék kövületi maradványai is bizonyítják. A nyúlféléket és rágcsálókat tehát egymással párhuzamosan futó fejlődési ágnak kell tekintenünk (konvergens evolúció). A nyúlfélék fogképlete a következő:
Életmódjuk
Az állatok sokféle élőhelyhez alkalmazkodtak, köztük a sivataghoz, tundrához, erdőhőz, hegyekhez és mocsarakhoz. A nyúlfélék egy része üregekbe húzódik vissza veszély esetén vagy pihenéskor, ilyen az üregi nyúl, míg a másik része e családnak a futást választja menekülésül, és egész életében a felszínen tartózkodik, ilyen a mezei nyúl.[1]
Szaporodásuk
A vemhesség fajtól függően 28-50 napig tart. A felszínen lakó nyulak kölykei fejlettebben születnek, mint az üreg lakóké, emiatt a vemhesség tovább tart nekik. A „felszíni” kölykök születésükkor szőrzettel rendelkeznek és nyitott a szemük, míg az „üregi” kölykök csupaszok és vakok.[1] Ha bőséges a táplálékkínálat az élőhelyükön, a nyulak évente többször is ellenek, emiatt számuk az adott helyen drámaian megnő.
Evolúciójuk
A legidősebb nyúlkövület a késő eocén korszakból származik. Ekkortájt az állatok már jelen voltak Ázsia és Észak-Amerika területén is. Az idő teltével a nyúlfélék egyre gyorsabb állatokká váltak, hátsó lábaik kezdtek meghosszabbodni. Az oligocénben az észak-amerikai Palaeolagus rövid hátsó lábakkal rendelkezett, ami arra hagy következtetni, hogy inkább szaladt és nem ugrott; egyébként nyúlszerű lény volt.[2] Két, még le nem írt és nevezett fosszilis nyúlféle, (egyik Kína területéről, mindegy 48 millió évvel ezelőttről; a másik India területéről, mindegy 53 millió évvel ezelőttről), bokája, olyan ősi vonásokat mutat, hogy egyes tudós szerint a nyúlfélék és a pocoknyúlfélék családjainak különválását korábbra kéne tenni.[3]
Rendszerezés
A családba többek között az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:
Ez a szócikk részben vagy egészben a Leporidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
