A Világbank(World Bank)Washingtonban székelő pénzügyi intézmény, amelyet 1945. december 27-én, a Bretton Woods-i egyezmények aláírása után alapítottak. A Világbank elnevezést a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) jelölésére használják.
A Világbank-csoport(World Bank Group) további három intézményt számlál: Nemzetközi Pénzügyi Társaságot (IFC), a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökséget (MIGA) és a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központját (ICSID). Fő céljai közt szerepel a szegénység mértékének csökkentése, illetve hitelek biztosítása a fejlődő országok számára.
1956-ban jött létre. Beruházási programokat készít elő, illetve pénzügyi tervének kidolgozásában vesz részt. Gyártási ismereteket ad át. Tanácsadói tevékenységet folytat. Támogatja a vegyesvállalatok létesítését. Csak jövedelmező vállalkozásokat finanszíroz.
1988-ban kezdte működését. Értékpapír jellegű kölcsönökre, közvetlen beruházásokra is kiterjednek. Új beruházások mellett a meglévőek bővítésére is nyújt biztosítást.
A „Világbank” megjelölésre az IBRD-re és az IDA-ra együttesen utal.
Ezen szervezetek közös egymással összefüggő célkitűzése, hogy hitelezési, konzultációs, valamint tőkeáramlást elősegítő tevékenységén keresztül elősegítsék a kevésbé fejlett gazdasági országokban a növekedést.
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
1991: A Világbank nem támogatta a mexikói San Juan Tetelcingo-gát megépítését, mivel a nemzeti kormány a lakossági tiltakozások nyomására visszavonta a projektet. Az építkezés 28.000 bennszülött áttelepítésével és egy jelentős, Kr. e. 1400-ból származó régészeti lelőhely elárasztásával járt volna.
1991: A Világbank – a nyilvános tiltakozások ellenére – megkezdi a hitelfolyósítást Thaiföldnek a Pak Mun-gáthoz, amely gyengíti a Mekong folyó ökológiai rendszerét. Az ellenállás a mai napig is tart; a helybéli érintettek kártérítést és a károk helyreállítását követelik a Világbanktól.
1993: A Világbank Belső Értékelése a projektek 37%-át saját pénzügyi követelményszintjéhez mérten elégtelennek ítéli. Más belső jelentések bevallják, hogy több, mint 2 millió embert kellett erőszakkal áttelepíteni, csak hogy a Világbank finanszírozta projekteket végre tudják hajtani.
1993: Kína 3,17 milliárd dollárnyi kölcsönnel egy év alatt a Világbank egyik legnagyobb hitelfelvevőjévé válik, míg továbbra is sárba tiporják az emberi jogokat.
1994: A Világbank jóváhagy egy 44 millió dolláros kölcsönt Fehéroroszországnak a faexport támogatására, bár a kormány környezetvédelmi stratégiájának megalkotása 1997-ig nem várható. A fehérorosz erdők kb. 20%-a a csernobili robbanás után kiterjedt atomfelhő által szennyezett területen található, így a radioaktívfűrészpor veszélyeztetheti a munkások egészségét.
A Világbank alapszabálya IV. cikkelyének 10. §.-a kimondja: „A Világbank és tisztviselői nem avatkoznak bele egyetlen tagország politikai ügyeibe sem; döntéseikben nem befolyásolja őket a tag vagy tagok politikai természete. Döntéseiket kizárólag gazdasági szempontok alapján hozzák meg, és e megfontolásokat részrehajlás nélkül mérlegelni fogják annak érdekében, hogy az I. cikkelyben megfogalmazott (a bank által kidolgozott) célokat elérjék.”
A Világbank nem volt hajlandó kölcsönt nyújtani a II. világháború után Franciaországnak mindaddig, amíg a kormánynak kommunista tagjai is voltak. Egy nappal azután viszont, hogy a kommunista miniszterek 1947 májusában kiléptek a kormányból, Franciaország megkapta a kölcsönt, melyet addig hiába kért.
AZ UNDP által közzétett Jelentés az emberiség fejlődéséről a világban (World Report on Human Development, 1994-es kiadás) szerzője szerint: "De a retorikához képest a valóság egészen más arcát mutatja, amint azt a demokratikus és az autoriter rezsimeknek nyújtott egy főre jutó támogatás összege igazolja. Tény, hogy az 1980-as években az Egyesült Államok perverz viszonyba állította az egyes államoknak adott segélyt és az emberi jogok helyzetét. Szemmel láthatólag a többi adományozót sem zavarták etikai megfontolások. Észrevehető, hogy előnyben részesítik a hadi törvényeket alkalmazó rezsimeket, s ezzel csöndben elismerik, hogy szerintük az ilyen rendszerek biztosítják a politikai stabilitást, és javítják a gazdasági irányítást. Miután Banglades és a Fülöp-szigetek visszatért a polgári törvénykezéshez, a Világbank által nyújtott segélyekből kisebb arányban részesültek."