PROFILPELAJAR.COM

	Radučić
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Ervenik
Jogállás	falu
Irányítószám	22304
Körzethívószám	(+385) 022
	Népesség
Teljes népesség	196 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	297 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 02′ 18″, k. h. 16° 04′ 22″44.038300°N 16.072800°EKoordináták: é. sz. 44° 02′ 18″, k. h. 16° 04′ 22″44.038300°N 16.072800°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Radučić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ervenikhez tartozik.

Fekvése

Knintől légvonalban 10, közúton 15 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 25 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, Bukovica területén, a Zrmanja és a Krka felső folyása között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt tanúsítják a Krka szurdokában található várhelyek és a liburnoknak tulajdonítható számos lelet. Az 1. században a rómaiak a Krka szurdokvölgyében építették fel első táborukat, majd az 1. és 2. században a stratégiai fontosságú Burnum városát, melyből mára két, kőből épített boltív látható az Ivoševcire menő út mellett. A falu területén ma is láthatók a Burnumba vezető római út és a vízvezeték maradványai és nem kizárható, hogy római épületek romjai találhatók a föld alatt a Radučićhoz tartozó Burze és Donji Radići területén is. Radučić első írásos említése a spalatói káptalan levéltárában őrzött egyik oklevelében 1368-ban történt, amely azokról a károkról szól, melyet Lackovics Imre dalmát bán a nini püspökségnek okozott.^[2] A hagyomány szerint Radučić a területén található három ősi kút egyikéről (a másik kettő Žabnovac és Bubin) kapta a nevét, melyből a hagyomány szerint a török elleni harcok két legendás hőse Stojan Janković és Ilija Smiljanić is ivott. Azt pedig az egyik ősi nemzetségről (Raduči) nevezték el, amely még a 16. századi török hódítás előtt élt itt. A török hódítás idején ez a vidék Észak-Dalmáciával együtt majdnem teljesen kiürült, helyet adva a Boszniából, Hercegovinából és Montenegróból betelepülő, többségben pravoszláv vallású népességnek. A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékén már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt.^[3] Az első házak a Mokro Poljéra vezető út mentén és a Knin – Zára út, valamint a Krka közötti részen épültek fel. A településnek 1857-ben 494, 1910-ben 796 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben már csaknem teljes lakossága (több mint 98 százalék) szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 252 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
494	558	540	662	753	796	753	905	891	887	762	659	520	482	222	252

Nevezetességei

Szent György vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma^[6] a legáltalánosabban elfogadott nézetek szerint 1524 és 1537 között, tehát a török uralom idején épült. A templom kőből épített egyhajós épület, négyszögletes apszissal, homlokzata felett kétnyílású, pengefalú harangtoronnyal, benne két haranggal. A szentély északkeleti irányba néz. A hajó csúcsíves, az apszis félköríves boltozatú. A főhomlokzaton levő téglalap alakú ajtó egyszerű, kőkeretes, profilozott kő áthidalóval rendelkezik. Az ajtó fölött kő rozetta, a homlokzat oromzatában pedig egy nagy falazott harangdúc áll. Az északnyugati és délkeleti homlokzaton egy-egy téglalap alakú ablak, az apszis hátsó falán pedig egy kis téglalap alakú ablak található. A templom padlózata szabályos kőlapokból készült. A bejárati ajtó fölött, a templom belsejében egy fából épített kórus található. A templom a 20. század elejéről származó berendezéssel rendelkezik. Stílusjegyeit és építészeti felfogását tekintve eredetileg középkori épület, újabb, valószínűleg késő barokk kereszthajóval. A templom északnyugati homlokzatán lévő nagy függőleges repedések is azt mutatják, hogy a templom falai valószínűleg egy régebbi épületen nyugszanak. A templom körül temető található, amely a temető kerítésfalába épített középkori jellegű sírkövek alapján régészeti lelőhely.
Burnum római város, római út és vízvezeték maradványai.
Ókori eredetű várromok és várhelyek a település határában emelkedő több magaslaton. (Radučka glavica, Carigrad, Čeline, Nad Gredom stb.)

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Raducic.com:Povijest Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben(szerbül)
↑ Mokropolje.com:Povijest Archiválva 2015. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben(szerbül)
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6039.

Források

Radučić weboldala (horvátul)
Ervenik község hivatalos oldala (horvátul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Radučić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.