Čavoglave
Az új római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Ružić
Jogállás	falu
Irányítószám	22322
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	147 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	429 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 47′ 01″, k. h. 16° 20′ 14″43.783611111111, 16.33722222222243.783611°N 16.337222°EKoordináták: é. sz. 43° 47′ 01″, k. h. 16° 20′ 14″43.783611111111, 16.33722222222243.783611°N 16.337222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Čavoglave témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Čavoglave falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik.

Knintől légvonalban 30, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre Dalmácia középső részén, a Svilaje és Moseć-hegységek között, a Čikola forrásától délre fekszik. A településtől délnyugatra halad át az 56-os számú főút.

Területe már a római korban is lakott volt. Tőle északra, a mai Umljanović határában található Balina glavicán állt a Magnum nevű római város, melynek territóriumához a mai Čavoglave területe is hozzá tartozott. Itt haladt át az Aquileiát Dyrrachiummal összekötő fontos ókori kereskedelmi út. A horvátok a 7. században települtek le ezen a vidéken. Területét környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 468, 1910-ben 507 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején lakossága hősies kitartásának köszönhetően mindvégig horvát kézen maradt. A falu szülötte Marko Perković Thompson a háború idején írta "Bojna Čavoglave" című hazafias dalát, mely a települést országszerte híressé tette. A harcok 1995. augusztus 5-én értek véget, amikor a horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében a környező településeket is felszabadította. Ennek emlékére minden év augusztus 5-én nagy népünnepélyt tartanak itt a győzelem és a haza hálájának tiszteletére.^[2] 2011-ben 168 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

2014. szeptember 20-án Ante Ivas šibeniki püspök szentelte fel a Horvát mártírok tiszteletére szentelt új római katolikus templomát.

• Ružić község hivatalos oldala (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• A kljaci plébánia honlapja (horvátul)
• Képes beszámoló a templom felszenteléséről (horvátul)