Zečevo Rogozničko falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Rogoznicához tartozik.
Fekvése
Šibeniktől légvonalban 20, közúton 34 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az azonos nevű félszigeten, fenyő- és tölgyerdők között fekszik.
Története
Zečevo határában a Peleš-öbölben már az ókorban emberi település állt, ezt igazolják az itteni régészeti lelőhely leletei. Mai nevét nyulakban gazdag területéről kapta, mely évszázadokig velencei uralom alatt állt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 117, 1910-ben 195 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 195 fő volt, akik a turizmusból és a mezőgazdaságból (szőlő, olivaolaj, füge) éltek.
Lakosság
(1948-ig Zečevo néven, 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Rogoznicához számították.)
Nevezetességei
A település bejáratánál áll Szent József tiszteletére szentelt kápolnája. Alapkövét 1998-ban áldotta meg II. János Pál pápa spliti látogatása során. Évente csak egyszer, május 1-jén tartanak benne istentiszteletet.
Források
Šibenik-Knin megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
