Ždrapanj

Ždrapanj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségSkradin
Jogállásfalu
Irányítószám22222
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség21 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 53′ 24″, k. h. 15° 51′ 01″43.889946°N 15.850143°EKoordináták: é. sz. 43° 53′ 24″, k. h. 15° 51′ 01″43.889946°N 15.850143°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ždrapanj falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.

Fekvése

Šibenik központjától légvonalban 17, közúton 27 km-re északra, községközpontjától 11 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az 56-os számú főúttól nyugatra fekszik.

Története

Területén már a kora középkorban szláv település állt. Lujo Marun 1891 és 1909 között több alkalommal is visszatérve végzett régészeti feltárásokat a Szent Bertalan templom melletti területen. Ennek során egy korai román stílusban épített ószláv templom alapfalai kerültek elő. Megtalálta a pluteum, az arhitráv és az oltár előépítmény töredékeit. Az arhitrávon feliratot talált, mely szerint a templomot Pristina bribiri zsupán és felesége építtette Branimir fejedelem idejében. A fejedelem neve itt „(BR)ANIMERO DUCE(M) CLAVITNORU(M)” alakban szerepel.[2] A török 1522-ben foglalta el a környék várait, ezt követően főként Hercegovinából pravoszláv vallású lakosság telepedett itt meg. A török uralom a 17. század végén ért véget, mely után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 46, 1910-ben 72 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91 százaléka szerb, 9 százaléka horvát volt. Szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. Római katolikus templomát a szerbek földig rombolták. 1995 augusztusában a horvát hadsereg foglalta vissza a települést. A szerb lakosság elmenekült. A településnek 2011-ben mindössze 15 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
46 0 60 60 65 72 140 121 129 155 162 148 145 134 8 15

Nevezetességei

Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma[5] egy magaslaton áll a régi skradini út mellett, a településtől északnyugatra a mező szélén. Közelében találhatók az egykori, Branimír fejedelem korában épített óhorvát templom maradványai és a soha ki nem száradó csodatevő forrás. A templomot története során többször is lerombolták, majd újjáépítették. Régiségét kelet-nyugati tájolása is mutatja. A főbejárat és a harangtorony a nyugati oldalon található, míg keleten van az apszis és az oltár. A templom körüli temetőben a szomszédos Piramatovac keleti részének néhány katolikus családja és a római katolikus Bubić család tagjai temetkeztek. A templomot a délszláv háború idején a szerb felkelők lerombolták. A háború után újjáépítették, de csak évente néhányszor tartanak benne szentmisét, különösen Szent Bertalannak a plébánia védőszentjének ünnepén.[2][6]

Jegyzetek

További információk