Donje Utore falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.
Fekvése
Šibeniktől légvonalban 27, közúton 35 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre Dalmácia középső részén a Zagorán fekszik.
Története
A feltételezések alapján Utore azok közé a települések közé tartozik, melyek még a horvát nemzeti királyok idejében keletkeztek és ahol a horvátok ősei még együtt éltek a keleti gótokkal.[2] Ezt az ősi lakosságot az 1242-es tatárjárás pusztította ki. Ezt követően több hullámban főként Bosznia és Hercegovina területéről vlach lakosság települt be.[2] 1522-ben a török a környező falvakkal együtt elfoglalta és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. A település Zagora területével együtt 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. 1730-ban az akkor alapított črvljevoi plébánia része lett. 1757-ben már a nevesti plébánia részeként említik és ma is oda tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 133, 1910-ben 170 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 16 lakosa volt, akik főként földműveléssel foglalkoztak.
Lakosság
Jegyzetek
Šibenik-Knin megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
