Nos Kalik

Nos Kalik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállásfalu
Irányítószám22324
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség2 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 15° 59′ 35″43.817107°N 15.993108°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 02″, k. h. 15° 59′ 35″43.817107°N 15.993108°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Nos Kalik falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése

Knintől légvonalban 29, közúton 42 km-re délnyugatra, községközpontjától 18 km-re nyugatra, Dalmácia közepén, a Krka és a Čikola összefolyásánál, a Nos-hegyen fekszik.

Története

A Nos-hegy amelyen a település fekszik a környék többi falvától eltérően a középkorban nem tartozott a knini püspökségnek alárendelt miljevci plébánia területéhez. Területe a kandiai háború során 1648-ban szabadult fel a török uralom alól. Nos településen a velencei kataszter szerint 1709-ben öt család, a Kalik, a Bogonović, a Zelković, a Ninković és a Paladin családok (összesen 44 lakos) laktak.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott A falunak 1857-ben 161, 1910-ben 189 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1992 júniusában a Miljevci-plató településeivel együtt visszafoglalták a horvát erők. Ezzel meggátolták, hogy a szerbek innen ellenséges támadást indítsanak különös tekintettek arra, hogy ebben az időben a közeli Jaruga-víztározóból biztosították Šibenik és teljes környékének vízellátását. A faluból ugyanis állandóan szerb orvlövészek zavarták a víztározó dolgozóinak munkáját.[3] Az akció során csaknem az egész települést lerombolták. Ezután mint vitatott terület a Miljevci-fennsíkkal együtt ténylegesen az UNPROFOR nemzetközi erőinek ellenőrzése alatt állt.[4] A településnek 2011-ben mindössze 1 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
161 0 175 144 174 189 0 173 250 255 220 191 104 51 5 1

Nevezetességei

Jegyzetek

További információk