Pakovo Selo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
Šibeniktől légvonalban 18, közúton 23 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délnyugatra, Dalmácia közepén, a Čikola szurdoka felett, a Šibeniket Kninnel összekötő 33-as számú főút mentén fekszik.
Története
Területe ősidők óta lakott, határában újkőkori kőbaltát találtak. A Čikola szurdoka felett találhatók Osoje történelem előtti várának maradványai. A templom melletti egyik ősi sírból késő ókori korsó került elő.[2] A török 1522-ben foglalta el területét és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei hadak. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 361, 1910-ben 620 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben majdnem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 236 lakosa volt.
Lakosság
Nevezetességei
Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt temploma nagyon régi. Története során több alkalommal is megújították és 1889-ben újraszentelték. Homlokzatának közepén kis kerek ablak látható. A templom boltozott. Kőből és fából épített oltárán Szent Ferenc szobra áll. A tetőt 1975-ben felújították. 1980-ig kápolnaként működött, ekkor templommá bővítették oly módon, hogy a korábbi kápolna a templom szentélyét képezi. 1999-ben meghosszabbították és kórust építettek hozzá. A templom mellé 15 méter magas harangtornyot építettek.[5] A templom körül kőkerítéssel övezett temető fekszik.
Jegyzetek
Šibenik-Knin megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
