Orlić

Orlić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségBiskupija
Jogállásfalu
Irányítószám22312
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség187 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság301 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 58′ 28″, k. h. 16° 14′ 10″43.974544°N 16.236061°EKoordináták: é. sz. 43° 58′ 28″, k. h. 16° 14′ 10″43.974544°N 16.236061°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Orlić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Biskupijához tartozik.

Fekvése

Knintől légvonalban 8, közúton 11 km-re délkeletre községközpontjától 4 km-re délre, Dalmácia északi-középső részén, az 1-es és a 33-as számú főutak között fekszik. Nyugati határszélén halad át a Zágrábról Splitre menő vasútvonal is.

Története

Orlić területe már az ókorban lakott volt, ezt bizonyítja az 1982 és 1985 között a falu közelében feltárt 2. – 4. századi gazdag, melegvízfűtéses, mozaikpadlós római villa maradványa.[2][3] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet. A szerbek bevándorlása már a 15. században megkezdődött, de a legnagyobb méreteket 1521 és 1527 között öltötte. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 651, 1910-ben 645 lakosa volt. Fejlődésén sokat lendített a spliti vasútvonal 1890-es megépítése. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 302 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
651 589 471 572 598 645 598 887 878 988 1.001 928 842 848 341 302

Nevezetességei

Gojci nevű településrészén feltárt 2. – 4. századi római villa maradványai. A központi apszisos terem körül egy sor szoba található, amelyek némelyikének mozaik padlója volt. Az egyik mozaikpadlós helyiségben felirat van beépítve a mozaik peremcsíkjába, amely szövegében keresztény jellegű. Tűzhely, fűtési rendszer és fürdőszoba maradványait fedezték fel. A szakemberek megállapításai alapján az épület használata a 2. századtól a 4. század végéig terjed. A falakat és mozaikokat mára benőtte a növényzet.[6]

Jegyzetek

További információk