PROFILPELAJAR.COM

	Žitnić
	Žitnić vasútállomása
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Drniš
Jogállás	falu
Irányítószám	22320
Körzethívószám	(+385) 022
	Népesség
Teljes népesség	114 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	291 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 49′ 60″, k. h. 16° 08′ 53″43.833232°N 16.147990°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 60″, k. h. 16° 08′ 53″43.833232°N 16.147990°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Žitnić témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Žitnić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése

Šibeniktől légvonalban 23, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délre, Dalmácia közepén, a Šibeniket Kninnel összekötő 33-as számú főút mentén fekszik. Rajta halad át a Šibenik – Split vasútvonal, melynek itt vasútállomása van. A település két részből, Donji- és Gornji Žitnićből áll.

Története

A települést 1298-ban említik először, amikor már önálló plébánia székhelye volt. A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 521, 1910-ben 857 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 50 százaléka szerb, 47 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során még ez évben megszállták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek ez lett a legdélibb települése. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalták vissza a horvát erők. 2001-ben már csak öt szerb élt a faluban. A településnek 2011-ben 150 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
521	649	645	680	809	857	680	951	915	949	869	807	665	510	195	150

Nevezetességei

A település déli részén Gornji Žitnićen áll Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Egyhajós épület négyszögletes apszissal, csúcsíves boltozattal. Az apszisban található a falazott oltár. Homlokzatán a kapu felett kereszt alakú rózsaablak, feljebb az oromzaton betonból öntött nyitott harangtorony található benne egy haranggal. Az épület középkori eredetű, 1298-ban már említik. 1986-ban egy földrengésben megrongálódott. Az oltárkép Vjekoslav Andrić alkotása a délszláv háború során eltűnt, maga az épület is súlyos károkat szenvedett, de később helyreállították. A templom körül található a falu katolikus temetője, melyet kőkerítés határol.^[4]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1982-ben épült. A templom Donji Žitnićen, a régi pravoszláv temető Gornji Žitnićen található.
Védett műemlék a Migalov most, Čikola-folyón átívelő háromnyílású kőhíd.^[5] A tört kövekből épített híd mára nagyon rossz állapotba került, egyik íve leszakadt. Csupán a hídpillér háromszög alakú hullámtörője látható. A falu másik védett kőhídja ugyancsak a Čikolán a Mrđen-malomnál található.^[6] A híd négy félköríves nyílással és három pillérrel rendelkezik. Különböző méretű és formájú, durván megmunkált zúzott kőből építették, míg a háromszög alakú pillérek és a hullámtörők rétegezett kőből épültek.