Carlos Alberto Valderrama Palacio (Santa Marta, 1961. szeptember 2. –) kolumbiai labdarúgó, edző. Kreatív, technikás megoldásairól ismert középpályás volt, akit az évszázad játékosának választottak Kolumbiában.[1] Ő az egyetlen kolumbiai labdarúgó, aki szerepel a Pelé által összeállított FIFA 100-as listán, melyben minden idők legnagyobb élő labdarúgói szerepelnek. Könnyen felismerhető volt a pályán, a hatalmas aranysárgára festett hajfürtjeiről.[2][3]
1996-ban az MLS legértékesebb játékosa volt, majd 2005-ben bekerült az MLS minden idők legjobb focistáinak All Star csapatába. 2004 februárjában Barranquillában Valderrama befejezte pályafutását, egy a számára rendezett tisztelet mérkőzéssel, melyen olyan neves dél-amerikai játékosok vettek részt, mint az argentin Diego Maradona, az uruguayi Enzo Francescoli és a paraguayi José Luis Chilavert.
A válogatottban
1985 és 1998 között 111 alkalommal szerepelt a kolumbiai válogatottban és 12 gólt szerzett. Három világbajnokságon (1990, 1994, 1998) és öt Copa Américan (1987, 1989, 1991, 1993, 1995) vett részt. Mindhárom világbajnokságon csapatkapitányként képviselte a nemzeti csapatot.
Az 1990-es vb-n az Egyesült Arab Emírségek ellen ő szerezte csapata második gólját. Emlékezetes még az NSZK elleni gólpassza, amit Freddy Rincónnak adott, amivel döntetlenre mentették a találkozót a 93. percben és ennek köszönhetően továbbjutottak a csoportból.
1993. szeptember 5-én a Buenos Aires-i Monumentalban tevékenyen kivette a részét Argentína legendás 5–0-s legyőzéséből és ezzel kijutottak az 1994-es vb-re.
Az 1998-as vb után 37 évesen vonult vissza a válogatottól. Ő az egyetlen kolumbiai labdarúgó, aki szerepel a Pelé által összeállított FIFA 100-as listán, melyben minden idők legnagyobb élő labdarúgói szerepelnek.
Magánélete
Házas és 3 gyermek édesapja.
Santa Martaban az Eduardo Santos Stadion mellett áll egy 7 méter magas Valderrama bronz szobor, amit egy kolumbiai szobrászművész Amilkar Ariza készített.