Az Európai Unió nem egy állam, így állampolgárai, illetve fővárosa sem lehet. Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben alakult Európai Szén- és Acélközösség intézményeinek az alapító 6 ország (Benelux államok, Franciaország, NSZK, Olaszország) megegyezése szerint és egymás között kialkudott kompromisszum eredményeként lett Brüsszel az Európai Unió intézményeinek székhelye. Az Európai Parlament elődjének tekinthető. A közgyűlés székhelye Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. Ezen kívül számos uniós ügynökség székhelye található más uniós tagállamban.[10][nincs a forrásban]
Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását.[11][12] Közös politikát folytat a kereskedelem,[13]mezőgazdaság, halászat,[14] valamint a regionális fejlesztés[15] területén. 20 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.[16]
Az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek.[17][18] A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank és az Európai Számvevőszék. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.
A második világháborút követően az európai egység gondolata nagyon népszerű volt. Nyugat-Európában a közvélemény és a politikusok nagy része ebben látta egy következő világégés megakadályozásának lehetőségét, leginkább az elmúlt századokban periodikusan ismétlődő német–francia összecsapások lehetőségének kiküszöbölését. Az európai népek egyesítésében annak eszközét is látták, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió növekvő befolyásával szemben Európa visszanyerheti nemzetközi szerepét.[20] Ebbe az irányba az egyik konkrét lépés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt, amelyre visszafogott céljai (tagállamai addig állami irányítású szén- és acéliparának közös irányítás alá rendelése) mellett Európa egyesítésének első lépéseként tekintettek.[21] A Közösség kezdeményezői és támogatói között volt Jean Monnet, Konrad Adenauer, Robert Schuman, Paul Henri Spaak és Alcide de Gasperi. Az 1951. április 18-ipárizsi szerződést aláíró alapító tagjai Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország.[22]
1957-ben ez a hat ország aláírta a római szerződést, amely kibővítette az Európai Szén- és Acélközösség keretében zajló együttműködést, és megalapította az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), valamint az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) az atomenergia fejlesztésében való együttműködésre.[22]1965-ben elfogadták az egyesülési szerződést, amely 1967 júliusában összevonta az ESZAK, az EGK és az Euratom addig párhuzamosan működő intézményeit, amelyeket együtt az Európai Közösségek névvel illettek, viszont a szerződéssel csak az intézményeket vonták össze, önálló jogalanyiságukat a szervezetek megőrizték.[23]
2004. május 1-jén került sor az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésére, amikor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépett az unióba, amelynek így 25 tagállama lett.[30]2007. január 1-jén Románia és Bulgária lettek az unió tagjai, Szlovénia pedig bevezette az eurót.[30] Ugyanazon év decemberében az európai vezetők aláírták a lisszaboni szerződést, amely a francia és holland választók szavazatain elbukott Európai Alkotmányt volt hivatott felváltani. A szerződés sorsa is bizonytalanná vált a 2008. júniusi ír népszavazási kudarc után, de a 2009. október 2-i megismételt szavazáson a választók kétharmada támogatta a szerződést, és miután utolsóként Csehország is ratifikálta a szerződést, elhárultak az akadályok az életbe lépése elől. 2009. július 23-ánIzland benyújtotta hivatalos tagfelvételi kérelmét,[31] de 2015 márciusában visszavonta.[32][33]2013. július 1-jénHorvátország is csatlakozott az Unióhoz.
2017. május 17-én az Európai Unió parlamentje az uniós alapszerződés addig soha nem alkalmazott 7. cikkelye alapján Magyarország szankcionálására fogadott el határozattervet és megkezdte az eljárás előkészítését.[34] A határozati javaslatot az EP minden frakciója, köztük a Fidesz pártcsoportja, az Európai Néppárt is elfogadta.[35]
A tagállamok egyes területei nem képezik az unió részét annak ellenére, hogy földrajzilag Európában találhatók, ilyen például a Dániához tartozó Feröer. Az EU-tag Ciprus közelebb esik Törökországhoz, mint az európai kontinenshez, és földrajzilag Ázsia részének tekintik.[36][37]
Néhány uniós tagállamhoz tartozó, de Európán kívüli terület szintén nem része az EU-nak, mint Grönland, Aruba, az egykori Holland Antillák ma már különálló részei.
Egyes tengerentúli területek tagjai az uniónak annak ellenére, hogy nem Európában találhatóak, ilyenek:
Ezenkívül – jóllehet jogilag az EU része – az uniós jog fel van függesztve Észak-Cipruson, amely gyakorlatilag a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság ellenőrzése alatt áll.[38]
Az EU területe 4 233 262 km², amelyet mindössze hat ország területe múl felül. Legmagasabb pontja a 4807 m magas Mont Blanc az Alpokban. Az unió tájképét, éghajlatát és gazdaságát erősen meghatározza 53 564 km hosszú partvonala, amelyet hosszúságában csak Kanadáé halad meg. A tagállamoknak összesen 22 nem tagállammal van szárazföldi határa, összesen 13 271 km hosszúságban (csak európai adat), ami az ötödik leghosszabbnak számít a világon.[18] A Francia Nemzeti Földrajzi Intézet (IGN) szerint az EU földrajzi középpontja Németországban, a Bajorországban fekvő Würzburg járásGadheim nevű településén van. Az Európai Unió legészakibb pontja a finnországi Nuorgam község, a legdélibb pontja Punta de Tarifa Spanyolországban, a legnyugatibb pontja a portugáliaiCabo da Roca, valamint a legkeletibb pontja a ciprusi Rizukarpasonál található.
Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 1999 óta, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban jelentős ellenállás van tagságával szemben. (Lásd még: Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz)
Észak-Macedónia2005. december 17. óta az EU hivatalos tagjelöltje, azonban a csatlakozási tárgyalásokat nem indították meg, mivel az ország még nem tudta teljesíteni a koppenhágai kritériumokat, valamint Bulgária is ellenezte ezt nemzetiségi kérdések miatt. 2022 nyarán Bulgária visszavonta vétóját, és a tárgyalásokat az EU hamarosan megindítja (a tárgyalások előkészítése folyamatban van).[40][41][42]
Szerbia 2009. december 19-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét és 2012. március 1-én vált tagjelöltté. A tárgyalások 2014 januárjában megkezdődtek.[45][46]
Albánia 2009. április 24-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét és 2014 júniusától vált tagjelöltté. A csatlakozási tárgyalásokat 2022 júliusában kezdték meg.[42][47]
Moldova 2022 márciusában kérte felvételét és 2022. június 23-án, Ukrajnával együtt vált tagjelöltté.[48] A tárgyalások 2023 decemberében kezdődtek.[49]
Bosznia-Hercegovina 2016 februárjában adta be a csatlakozási kérelmét és 2022. december 15-én vált tagjelöltté.[50]
Grúzia 2022. március 3-án uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be és 2023. december 14-én vált tagjelöltté.[49][51]
Potenciális tagjelöltek
Koszovó 2022 decemberében nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét.[52]
Kilépett:
Az Egyesült Királyság 1973. január 1-jén csatlakozott az Unió elődjének számító Európai Gazdasági Közösségbe, majd 2020. január 31-én kilépett. (Lásd még: Brexit)
Az Unió elsődleges joganyagát az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (együttesen: az alapító szerződések) képezi.[57] A lisszaboni szerződés elfogadását követően az Európai Unió Alapjogi Chartája az alapító szerződésekkel azonos jogi kötőerővel bír.[58]
Az Unió másodlagos joganyagát az intézmények által elfogadott rendeletek, irányelvek és határozatok képezik. A rendeletek általános hatályúak és közvetlenül alkalmazandóak. Az irányelvek minden címzett tagállam számára kötelező erejűek. A határozatok minden címzett számára kötelező erejűek (ha nem jelöli meg a címzettjeit, akkor mindenki számára kötelező).[59]
Az Unió szervezete és jogállása
Az Európai Unió tevékenységeit számos intézmény és szervezet szabályozza, amelyek a Szerződésekben lefektetett feladatokat és politikát végzik. Ezek az eljárások mind a szubszidiaritás elvét követik, mely szerint csak azon célok elérése érdekében kerül sor uniós szintű lépésekre, amelyek tagállami szinten nem szolgálhatók kellőképpen.
Az EU fő politikai irányító szerve az Európai Tanács, amely általában évente négyszer ülésezik. Tagjai a tagállamok egy-egy képviselője (az állam- vagy a kormányfő), a tanács elnöke, valamint az Európai Bizottság elnöke. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A tagállamok képviselőit külügyminisztereik segítik. A tanács politikai erejét a tagállamok és az intézmények közötti viták megoldására, valamint a vitatott témák és politikák által keltett politikai ellentétek elsimítására használja. (Az Európai Tanács nem tévesztendő össze az Európa Tanáccsal, amely az EU-tól független nemzetközi szervezet.)
2009-ig a tagállamok egy rotációs rendszerű elnökséget működtettek, amelyben féléves váltásban más-más tagállam képviselői vezették az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsa üléseit. A Lisszaboni szerződés 2009. decemberi hatályba lépése óta az Európai Tanács üléseit egy állandó elnök vezeti. Hasonlóképpen a Külügyi Tanács (a külügyminiszterekből álló Miniszterek Tanácsa) ülésein a külügyi főképviselő elnököl. A Miniszterek Tanácsa többi felállására vonatkozóan megmaradt a soros elnökség rendszere.
A Tanács (balra) és a Bizottság főépületei Brüsszelben (2005)
Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve, amely a jogalkotás kezdeményezéséért és az unió napi működtetéséért felelős. Tevékenysége során kizárólag az egységes Európai Unió képviseletében jár el, szemben az Európai Tanáccsal, amely a tagállamok nemzeti érdekeket képviselő vezetőiből áll. A Bizottságot az európai integráció motorjának is tekintik. Jelenleg 27 (minden tagállamból egy) biztosból és az elnökből áll. A biztosok különböző szakterületeket felügyelnek, amelyet az elnök határoz meg és jelöli ki hozzá a biztosokat a tagállamok indítványai alapján. Az alelnök- és biztosjelöltek listáját jóvá kell hagyniuk az Európai Tanács tagjainak, azaz a tagállamok vezetőinek. A bizottság elnökét és az összes többi biztost az Európai Tanács nevezi ki. Az elnök, illetve a Bizottság egészének kinevezését a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.[61]
Az Európai Parlament a törvényhozó hatalom egyik fele. 705 képviselőjét közvetlenül választják ötéves időtartamra. Jóllehet országonként választják őket, a Parlamentben nemzetközi képviselőcsoportokban foglalnak helyet. Az egyes tagállamok meghatározott számú mandátummal rendelkeznek. Egyes szakterületeken a Parlament és a Miniszterek Tanácsa közösen, együttdöntési eljárással alkot jogszabályokat. Ezt az eljárást a Lisszaboni szerződés számos újabb területre kiterjesztette, ezzel erősítve a Parlament szerepét a döntéshozatalban. A Parlament ezen kívül elutasíthatja a Bizottság névsorát és az unió költségvetését. Az Európai Parlament elnöke vezeti a Parlament üléseit, és képviseli kifelé az intézményt. Az elnököt és az alelnökeit két és fél évre választják a képviselők.[62]
Az Európai Unió Tanácsa (vagy Miniszterek Tanácsa) a törvényhozás másik felét jelenti. Minden tagállamból egy miniszter a tagja, de az aktuális szakterülettől függően ez különböző összetételt jelent. Ennek ellenére egyetlen testületnek számít.[63] Jogalkotási feladatai mellett végrehajtó szerepet is ellát a közös kül- és biztonságpolitika vonatkozásában.
Az Európai Unió bírói ágát az Európai Közösségek Bírósága és a Törvényszék alkotja. Ezek együtt értelmezik és alkalmazzák a szerződéseket és az uniós joganyagokat.[64] A Törvényszék elsősorban a magán- és jogi személyek (nem privilegizált felperesek) által indított peres ügyekkel foglalkozik, míg a Bíróság elsősorban a tagállamok és az intézmények (privilegizált felperesek) közötti jogi vitákkal, illetve a Törvényszék által elé utalt ügyekkel foglalkozik.[65][66][67] A Törvényszék döntéseit meg lehet fellebbezni és jogorvoslatért a Bírósághoz lehet fordulni[68]
Az Európai Számvevőszék az egyik legkisebb és legújabb intézmény, csak 1977-ben kezdte meg működését. A Számvevőszék az EU „külső auditora”, feladata az EU-s pénzek felhasználásának ellenőrzése. Fontos szerepet játszik az EU költségvetési folyamatában: jelentése alapján dönt a Parlament és a Tanács a Bizottság és más intézmények költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról és az új költségvetés jóváhagyásáról. A Számvevőszék Luxemburgban található.
Jelleg
Az Európai Unió tagállamai szuverenitásuk nagyobb részét ruházták erre a regionális szervezetre, mint más államok bármely más regionális szervezetre. Bizonyos területeken az átruházás mértéke miatt az inkább EU föderációra vagy konföderációra hasonlít. A szerződéseket azonban továbbra is a tagállamok határozzák meg, az Uniónak ezáltal nincs hatalma, hogy a tagállamoktól azok hozzájárulása nélkül további hatásköröket vonjon saját rendelkezése alá. Az egyes tagállamok ezenkívül megőrzik a nemzeti érdekek legfőbb területein a saját politikájukat, mint például a külpolitikát és a honvédelmet.
Különleges felépítése miatt az Európai Unió sui generis (minden mástól eltérő jellegű) entitásnak is tekinthető.
Az Európai Unió aktuális és későbbi jellege jelentős politikai viták tárgya egyes tagállamaiban.
Némiképp bonyolítja az Európai Unió jellegét, hogy tagállamainak legtöbb állampolgára automatikusan uniós polgár is. Ez azt jelenti, hogy a francia, holland és dán (a feröeriek kivételével) állampolgárok egyaránt uniós polgárok, még ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül esnek az Európai Unió különféle szerződésekben megállapított határain.
Kormányköziség és nemzetekfelettiség
Létezik egyfajta alapvető feszültség az Európai Unióban a kormányköziség és a nemzetekfelettiség kérdése között. A kormányköziség a nemzetközi szervezetek olyan döntéshozási módszere, ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és a döntéseket egyhangúlag hozzák. A kormányok által kijelölt független személyeknek, ill. a választott képviselőknek pusztán tanácsadó vagy végrehajtó szerepe van. Jelenleg a legtöbb nemzetközi szervezet a kormányköziség alapján működik.
A nemzetközi szervezetek egy másikfajta döntéshozási módszerét nemzetekfelettiségnek nevezik. A nemzetekfelettiség esetén a hatalmat független kijelölt hivatalnokok, a törvényhozó testület által megválasztott képviselők vagy a tagállamok népessége gyakorolja. A tagállamok kormányainak is van hatalma, de ezt más szereplőkkel kell megosztaniuk. A döntéseket ezenkívül többségi szavazással hozzák, ennélfogva előfordulhat, hogy egy tagállamot akarata ellenére kényszerít a többi tagállam egy döntés megvalósítására.
Az Európai Unió egyes politikai erői a kormányköziséget részesítik előnyben, míg mások a nemzetekfelettiséget. A nemzetekfelettiség támogatói arra hivatkoznak, hogy ez gyorsabb ütemű integrációt tesz lehetővé, mint máskülönben lehetséges volna. Ahol a döntéseket egyhangúságra törekvő kormányok hozzák, évekbe telhet, míg megszületik egy döntés, ha egyáltalán megszületik. A kormányköziség szószólói másfelől azzal érvelnek, hogy a nemzetekfelettiség fenyegetést jelent a nemzeti szuverenitásra és a demokráciára, arra hivatkozva, hogy csak a nemzeti kormányoknak lehet meg a szükséges demokratikus legitimitásuk. A kormányköziséget az euroszkeptikusabb államok kedvelik, mint például Dánia és Svédország; míg az integráció hívei, például a Benelux országok, Franciaország, Németország és Olaszország többnyire a nemzetekfölöttiség felé hajlik.
Az Európai Unió megpróbál a két megközelítés között valamilyen egyensúlyra törekedni. Ez az egyensúly azonban összetett, s ebből ered döntéshozó eljárásának gyakran labirintusszerű bonyolultsága.
A 2002 márciusában kezdődött Konvent Európa Jövőjéről újból megvizsgálta többek közt ezt az egyensúlyt, és változtatásokat javasolt. Ezeket a változtatásokat egy kormányközi konferencián vitatták meg 2004 májusában, és az alkotmányszerződésben jutottak megegyezésre, ami mindegyik tagállam részéről ratifikálást igényel.
A nemzetekfelettiség szorosan kapcsolódik a kormányköziség vs. neofunkcionalizmus vitához. Ez a vita azzal foglalkozik, miért került sor egyáltalán az integráció folyamatára. A kormányköziség hívei azzal érvelnek, hogy az EU-integráció folyamata az államok közötti kemény alkudozás eredménye. A neofunkcionalizmus másfelől úgy vélekedik, hogy maguk a nemzetekfeletti intézmények indították be az integrációt.
Módszerek
E cél eléréséhez az Európai Unió államhatárokon átívelő infrastruktúrát kíván létrehozni. Az összehangolt szabványok nagyobb és hatékonyabb piacot tesznek lehetővé, mivel a tagállamok egységes vámuniót alkothatnak egészségügyi vagy biztonsági aggályok nélkül. Így például azok az államok, melynek lakói sosem fogyasztanák ugyanazt az ételt, mégis megegyezhetnének a címkézési és tisztasági előírásokban.
Az Európai Unió hatása jóval meghaladja a határait, mivel ahhoz, hogy a területén eladjanak valamit, érdemes megfelelni a szabványainak. Mihelyt egy nem-tagállam ország gyárai, termelői és kereskedői megfelelnek az EU-szabványoknak, az uniós csatlakozás költségeinek legnagyobb része semmivé foszlik. A teljes taggá váláshoz szükséges jogharmonizáció pedig növeli a jólétet (a vám költségeinek kiküszöbölésével), és mindössze a törvények tényleges megváltoztatásához szükséges apró beruházás van hátra.
Ami a gazdaságon túli kérdéseket illeti, az Európai Unió támogatói arra hivatkoznak, hogy az EU kihatással lehet a békére és a demokráciára. A Nyugat-Európa történetére jellemző visszatérő háborúknak vége szakadt az EGK (ahogy akkoriban nevezték) megalakulásakor. Az 1970-es évek elején Görögország, Portugália és Spanyolország egyaránt diktatúrák voltak, de e három ország üzleti vezetői be akartak kerülni az EU-ba, s ez erős lökést adott a demokráciák létrejöttéhez. Mások úgy vélekednek, hogy a második világháború óta létező európai béke nagyobb részben a Szovjetunió fenyegetésének köszönhető, és a diktatúrák amúgy is véget értek volna.
Az EU jelenleg kelet felé terjeszti befolyását. Számos olyan ország lett tagja (köztük Magyarország), amelyek korábban a vasfüggöny mögött voltak, és középtávon számos további országot tervez felvenni soraiba. Azt remélik, hogy Spanyolország, Portugália és Görögország belépéséhez hasonlóan ezeknek az államoknak a felvétele is segíteni fog megszilárdítani a gazdasági és politikai stabilitást.
A további keleti bővítésnek is lennének hosszú távú gazdasági előnyei, de a többi európai országokat jelenlegi állapotukban nem tekintik alkalmasnak a belépésre, különösen a keletebbre eső országok gazdasági problémái miatt. Ha végül felvesznek olyan országokat, amelyek politikailag jelenleg instabilak, az remélhetőleg segít majd megbirkózni a jugoszláv háborúk és más problémák megmaradt következményeivel, és a jövőben elkerülhetik a ciprusi konfliktushoz hasonló helyzeteket.
A tagjelöltek körül újabb vitákat kavart Törökország kérdése. Franciaország, Németország, Hollandia és az EU más régi tagjai aggodalommal tekintenek Törökország belépésére. Törökország miniszterelnöke, Recep Tayyip Erdoğan számos törvénymódosítást léptetett életbe, hogy megfeleljenek az EU belépési követelményeinek. Törökország csatlakozása de facto megoldást adna a ciprusi területi konfliktusra.
Főbb irányelvek
Amint az Európai Unió nevének változása is jelzi (Európai Gazdasági Közösségről Európai Közösségre, majd Európai Unióra), ez az idők folyamán alakult egy elsősorban gazdasági unióból egy egyre inkább politikai szervezetté. Ezt a tendenciát hangsúlyozza azon irányelvek egyre bővülő köre is, amelyek az EU hatáskörébe tartoznak: a politikai súly egyre inkább áttolódott a tagállamokról az Európai Unióra.
A növekvő centralizáció képét két terület ellensúlyozza.
Egyrészt, egyes tagállamok belpolitikájában mindig is erős helyi kormányzat érvényesült. Ennek révén a regionális politikára és az európai régiókra egyre nagyobb hangsúly került. A maastrichti szerződés részeként született meg a Régiók Európai Bizottsága.
Másrészt, az EU-politika területei közé az együttműködés számos különböző formája tartozik.
Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között (ezt a célt az Európai Gazdasági Térség kiterjesztette a négy EFTA-állam közül háromra is)
Közös EU-versenytörvény, amely a cégek és a tagállamok versenyellenes tevékenységét szabályozza (előbbit a trösztellenes törvény és a vállalkozások összeolvadását szabályozó törvény révén, utóbbit az államoknak nyújtott segélyek rendszere révén)
A schengeni egyezmény lehetővé tette a tagállamai közötti belső határellenőrzések eltörlését és a külső határok ellenőrzésének összehangolását. Ez nem vonatkozik Írországra és nem vonatkozott az Egyesült Királyságra, viszont a nem EU-tagállam Izland és Norvégia szintén részt vesz az együttműködésben.
A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatják, hol éljenek és dolgozzanak az Európai Unión belül, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról (ezt szintén kiterjesztették a többi EEA-tagállamra).
A tőke szabad áramlása a tagállamok (és a többi EEA-tagállam) között.
A kormányzati rendeletek, a vállalati jog és a védjegyek szabályozásának összehangolása.
Egységes pénznem, az euró (Dániát kivéve). Svédország, bár nincs saját kimaradási klauzulája, nem csatlakozott a II-es árfolyamrendszerhez (ERM II), s ezzel önként kizárta magát a monetáris unióból.
A környezetvédelmi irányelvek nagyarányú egyeztetése az Unió országaiban.
A közvetett adózás, az áfa (hozzáadottérték-adó) egységes rendszere, valamint egységes vám különféle termékeken.
Elmaradott területek fejlesztésének támogatása (strukturális és kohéziós alapok).
Kutatások támogatása.
Egységes külső vámtarifa, egységes álláspont a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon.
A tagjelölt országok és más kelet-európai országok programjainak támogatása, segély számos fejlődő országnak.
Együttműködés és harmonizáció
Lehetőség arra, hogy az EU polgárai az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon bármely tagállamban szavazhassanak.
Együttműködés bűnügyi téren, ideértve a hírszerzésben való együttműködést (az EUROPOL és a Schengeni Információs Rendszer révén), megegyezés a bűncselekmények és a gyorsított kiadatási eljárások egységes megállapításáról.
Az egységes kül- és biztonságpolitika mint távlati cél, bár ez még messze van a tényleges megvalósítástól. A 2003-as iraki inváziót illető ellentétek a tagállamok között (a nyolcak levele szerint) és az akkor még tagjelölt államok között (a vilniusi levél szerint) mutatják, milyen messze van még az EU attól, hogy ez a cél valóra válhasson.
Az egységes biztonságpolitika mint cél, ideértve a 60 000 tagból álló, békefenntartó célú Gyorsreagálású Hadtestet, az EU-katonaságot és az EU-műholdközpontot (SatCen, hírszerzési célból).
Egységes menekültügyi és bevándorlási politika kialakítása.
A kutatás és a technikai fejlesztés közös támogatása a négyéves kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramok révén. A hetedik keretprogram 2007-től 2013-ig működik.
Az Európai Unió gazdasága az Unió tagállamainak közös gazdasága. Az Egyesült Államok és Kína után nominálisan a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és Kína és az Egyesült Államok után a harmadik a vásárlóerő-paritás (PPP) szempontjából. 2020-ban az Európai Unió GDP-je a világgazdaság körülbelül 1/6-át teszi ki.[69]
2006-ban az EU-é volt a Föld legnagyobb gazdasága: GDP-je 13,3 billió USA-dollár volt – az Amerikai Egyesült Államoké 13. Az Európai Unió továbbra is jelentős kereskedelmi többlettel bír. Az Európai Unióra azonban 2004 folyamán többnyire stagnáló gazdasági növekedés és alacsony foglalkoztatottság nyomta rá a bélyegét (az Unió átlagát tekintve), és az nem sikerült a 2001–2010. közötti gazdasági stratégiát sem végrehajtani.
Az EU gazdasága előreláthatólag tovább fog növekedni a következő évtizedben, amint több ország csatlakozik az Unióhoz – különösen, mivel az új tagállamok rendszerint szegényebbek az EU-átlagnál, s így a várt gyors GDP-növekedés segíthet elérni az egyesült Európa dinamikáját. A teljes Unió egy főre eső GDP-je azonban rövidtávon esni fog. Hosszú távon az EU gazdaságát jelentős demográfiai problémák fenyegetik, mivel a születési ráta alacsonyabb, mint ami a lélekszám fenntartásához szükséges.
Az Európai Unió közös gazdasági stratégiája 2010–2020 között az Európa 2020 stratégia, ami a 2001–2010 közötti Lisszaboni Stratégiát váltotta fel. Az EU hivatalos stratégiai célja a következő tíz évben kizárólag a gazdasági növekedés helyreállítása és megalapozása az öregedő társadalom és az élesedő nemzetközi verseny ellenére.[70]
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Az európai régiók gazdasági osztályozása az EU átlagában (2014)
2012 és 2019 között az EU-tagállamok egy főre eső GDP-je (nominális) euróban, továbbá Szerbiában és Montenegróban [72]: kék szín: Magyarország; zöld szín: a legmagasabb GDP (rendezhető táblázat)
Az egyes EU-országok szabadság indexe nemzetközi szervezetek alapján. A táblázatban a következők:
Az első oszlopban az általános szabadság (Freedom in the World) az amerikai székhelyű Freedom House civil szervezet éves felmérésén és jelentésén alapul, amely minden egyes országban, valamint a kapcsolódó és vitatott területeken méri a polgári és a politikai jogok mértékét. A 2021-es országjelentés alapján az EU-s országok közül egyedül csak Magyarországot sorolta a részlegesen szabad országok közé, a többi a szabad kategóriába került. (→ Szabadság a világban)
A sajtószabadság index egy olyan rangsor, amelyet a párizsi székhelyű Reporters Without Borders(wd) állít össze és tesz közzé 2002 óta, az országok sajtószabadságának állapotáról. A lista tükrözi az újságírók, a hírszervezetek (média) és az internetes felhasználók szabadságának mértékét az egyes országokban, valamint a hatóságok e szabadság tiszteletben tartására tett erőfeszítéseit.
A demokrácia index a brit Economist Group kutatási részlege, az Economist Intelligence Unit (EIU) által összeállított index, amely megjelenteti a The Economist hetilapot is. Az index a demokrácia állapotát méri fel és 60 mutatón alapul, mérve a pluralizmust, az állampolgári szabadságjogokat és a politikai kultúrát. A pontszám és rangsorolás mellett az index az egyes országokat a négy típus egyikébe sorolja: teljes demokráciák, hiányos demokráciák, hibrid rendszerek és autoriter rendszerek.
Az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakossága 447 206 000 fő volt a 2020. február 1-i adatok alapján (az Egyesült Királyság kilépése után). Ha egységes államnak vennénk, akkor ezzel a számmal a harmadik legnépesebb országnak számítana. Az Unió lakossága annak ellenére, hogy a Föld szárazföldi területeinek mindössze három százalékát teszi ki, addig a világnépesség 7,3%-ának ad otthont, ezzel pedig az egyik legsűrűbben lakott régió a Földön.
Lakosainak 80%-a városban él a 2003-as adatok szerint. Összesen tizenhat városának népessége haladja meg az egymillió főt, területén pedig a világ bármely más régiójánál több világváros található.[79] A nagyvárosok mellett az Unió területén számos sűrűn lakott régió található, amelyeknek nincsen egyetlen központi városa, hanem több város összekapcsolódásával alakultak ki, és ma összefüggő városi térségeket alkotnak. A legnagyobbak a Rajna-Ruhr városrégió (Köln, Dortmund, Düsseldorf stb.) mintegy 11,5 millió lakossal, a Randstad (Amszterdam, Rotterdam, Hága, Utrecht stb.) mintegy 7 millió lakossal, a Rajna-Majna-vidék (Frankfurt, Wiesbaden stb.) mintegy 5,8 millió lakossal, a Flamand rombusz (Antwerpen, Brüsszel, Leuven és Gent) mintegy 5,5 millió lakossal, a Felső-sziléziai iparvidék (Katowice, Sosnowiec stb.) mintegy 3,5 millió lakossal, valamint az Øresund régió (Koppenhága, Malmö) mintegy 2,5 millió lakossal.
Az unióban használt számos nyelv és nyelvjárás közül 24 hivatalos és munkanyelv, ezek a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén.[80] Ezeken kívül 5 nyelv rendelkezik félhivatalos státusszal: baszk, galiciai, katalán, skót gael. A legfontosabb dokumentumokat, például a jogszabályokat mind a 24 hivatalos nyelvre lefordítják. Az Európai Parlament dokumentumait és plenáris üléseit is lefordítják ezekre a nyelvekre. A félhivatalos státusszal rendelkező nyelvekre csak a nemzetközi egyezményeket fordítják le, továbbá az EU állampolgárok ezen nyelveken is fordulhatnak az EU intézményekhez. Ezzel szemben a legtöbb EU intézmény belső munkanyelvként csak néhány nyelvet használ, melyek legtöbbször az angol, német és francia.[81] A nyelvpolitika a tagállamok hatásköre, de az uniós intézmények támogatják más nyelvek megtanulását.
Legfőbb nyelvek
A népesség hány százaléka beszéli az angolt valamilyen szinten az EU-ban
Az EU főbb beszélt nyelvei 2020-as adatok alapján[82] az Unió lakosságának százalékában
Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.
A sport kérdései az Európai Unión belül alapvetően megmaradtak a tagállamok saját hatáskörében, de az Unió kiemelten fontosnak tartja a sportot és annak támogatását. 2007-ben fogadta el az Unió a sportról szóló „fehér könyvet”, ami azon a testmozgással és a sporttal kapcsolatos stratégián alapul, ami ugyanebben az évben a táplálkozás és a túlsúly kapcsán kiadott másik fehér könyvben szerepelt.[83][84]
Böröcz József, Mahua Sarkar: "Mi az Európai Unió?"Archiválva2006. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Politikatudományi Szemle, 2005,3:151-77. Megjegyzés: Mahua Sarkar a Toronto University (Scarborough) Szociológia-tanszékének professzora.
Forgács András, Loboda Zoltán: Az Európai Unió és az oktatás (Változó Világ 55., Budapest, 2005)
Hetényi Géza, Hünlich Csilla, Mocsáry Péter: Az Európai Unió pénzügyi rendszere (Változó Világ 35., Budapest, 2003)
Hetényi Géza, Stelbaczky Tibor, Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája (Változó Világ 42., Budapest, 2003)
Hernádi Eleonóra: Az Európai Unió intézményei (Változó Világ 51., Budapest, 2004)
Kelemen László: Az Európai Unió forgalmiadó-rendszere (Változó Világ 62., Budapest, 2006)
↑Matthew J. Gabel: European Union (EU) (angol nyelven). Encyclopædia Britannica, 2009. (Hozzáférés: 2009. november 12.)
↑ abEuropean Union (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2009. október 28. [2020. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 5.)
↑ ab[1]Archiválva 2020. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben., Freedom House, March 2021. Retrieved 20 April 2021.
↑ abHeritage Foundation. „Country Rankings”, 2021 Index of Economic Freedom, 2021. január 4.. [2017. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)
Jean-Marc Ferry–Paul Thibaud: Vita Európáról; ford. Balázs Péter; L'Harmattan–Zsigmond Király Főiskola, Budapest, 2006 (Varietas Europaea)
Botos Katalin–Kőrösi István: Az Európai Unió a XXI. század elején; Szt. István Társulat, Bp., 2007 (Közgazdaságtan joghallgatók számára), ISBN 978-963-361-946-9
Szénási Éva: Az egységes Európa. Az európai integráció története; L'Harmattan–SZEK JGYF, Bp.–Szeged, 2011 (Varietas Europaea)
Soós Edit: A mélyülő európai integráció; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2013 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára)
Mérföldkövek az európai integráció történetében; szerk. Nagy Zoltán, Győrffy Ildikó, Sebestyénné Szép Tekl; Miskolci Egyetem, Miskolc, 2014
Kertészné Váradi Szilvia: Az Európai Unió bővítésének jogi aspektusai; Complex, Bp., 2014
Válságban az Európai Unió; szerk. Láncos Petra Lea; Pázmány Press–PPKE JÁK, Bp., 2014 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
Greksza Veronika–Mohay Ágoston: Bevezetés az Európai Unió jogába; PTE ÁJK Európa Központ–Publikon, Pécs, 2014 (Studia Europaea)
Kengyel Ákos: Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban; Akadémiai, Bp., 2015 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)
Csűrös Gabriella: Uniós pénzügyek. Az európai integráció fejlődésének pénzügyi jogi vizsgálata; HVG-ORAC, Bp., 2015
Az európai kohéziós politika gazdaságtana; szerk. Fábián Attila, Pogátsa Zoltán; Akadémiai, Bp., 2016 (Modern regionális tudomány szakkönyvtár)
Szuverenitás és államiság az Európai Unióban. Kortárs kérdések és kihívások; szerk. Chronowski Nóra; ELTE Eötvös, Bp., 2017
David Engels: A birodalommá válás útján. Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása; ford. Horváth Márta, Csősz Róbert; L'Harmattan, Bp., 2017 (Varietas Europaea)
Az Európai Unió kohéziós politikája; szerk. Tomáš Malatinec, Michaela Furdová, Julianna Orbán Máté; Via Carpatia, Kassa, 2019
Halmai Péter: Európai gazdasági integráció; Dialóg Campus, Bp., 2020 (Scientia rerum politicarum)
Murádin János Kristóf: Az európai integráció története és elméletei; Scientia, Kolozsvár, 2020
Berend T. Iván: Az Európai Unió története. Integráció, populizmus, nacionalizmus; ford. Felcsuti Péter; Kossuth, Bp., 2021
Tomka Béla: Mítoszok és válaszok. Európai integráció és globalizáció a közbeszédben és a tudományban; Kronosz, Pécs, 2023 (Jelenkortörténeti tanulmányok)
Ian Kershaw: Európa globális története, 1950-2017; ford. Kőrös László; Kossuth, Budapest, 2022
Az uniós polgárság elmélete és gyakorlata; szerk. Ganczer Mónika, Knapp László; Gondolat, Budapest, 2022
Kamalinee MukherjeeLahir4 Maret 1984 (umur 40)Kolkata, Bengal Barat, IndiaPekerjaanAktris filmTahun aktif2004–sekarangTinggi5'5 Kamalinee Mukherjee (kelahiran 4 Maret 1984) adalah seorang aktris India. Ia umumnya muncul dalam film-film Telugu serta beberapa film berbahasa Tamil, Malayalam, Hindi, Bengali dan Kannada. Setelah lulus dengan mendapatkan gelar dalam bidang sastra Inggris, ia menyelesaikan workshop pada teater di Mumbai karena latar belakangnya yang kuat. Ia membuat de...
The Pebble and the PenguinFamily Fun Edition DVD coverSutradaraDon BluthGary GoldmanProduserRussell BolandJames Butterworth[1] Don BluthGary GoldmanDitulis olehRachel KoretskySteven Whitestone[1]SkenarioRachel KoretskySteven WhitestonePemeranMartin Short James Belushi Tim Curry Annie GoldenNaratorShani WallisPenata musikBarry Manilow Bruce Sussman (Lagu) Mark Watters (Score)PenyuntingThomas Moss Fiona TraylerPerusahaanproduksiDon Bluth EntertainmentDistributorMetro-Goldw...
Hugh DancyHugh Dancy, 2011LahirHugh DancyPekerjaanaktorTahun aktif2000-sekarangSuami/istriClaire Danes Hugh Dancy (lahir 19 Juni 1975) adalah aktor asal Inggris. Ia berperan sebagai Luke Brandon dalam film Confessions of a Shopaholic yang dirilis tahun 2009. Filmografi Tahun Judul Peran Catatan 2001 Black Hawk Down Sfc. Kurt Schmid Young Blades D'Artagnan 2003 Tempo Jack The Sleeping Dictionary John Truscott 2004 King Arthur Galahad Ella Enchanted Prince Charmont 2005 Shooting Dogs Joe ...
Republik Timur JauhДальневосточная РеспубликаDalnevostochnaya Respublika1920–1922 Bendera Lambang Republik Timur Jauh:– Wilayah paling luas pada 1920 (Warna hijau dan hijau gelap)– Luas wilayah dari 1920 sampai 1922 (Warna hijau)StatusNegara boneka/Negara penyangga dari RSFSRIbu kotaVerkhneudinsk (sampai Oktober 1920)ChitaBahasa yang umum digunakanRusiaPemerintahanRepublik SosialisPresiden • 1920 – 1921 Alexander Krasnoshchyokov• 1921 �...
Maripanus Klasifikasi ilmiah Kerajaan: Animalia Filum: Arthropoda Kelas: Insecta Ordo: Coleoptera Famili: Cerambycidae Genus: Maripanus Maripanus adalah genus kumbang tanduk panjang yang tergolong famili Cerambycidae. Genus ini juga merupakan bagian dari ordo Coleoptera, kelas Insecta, filum Arthropoda, dan kingdom Animalia. Larva kumbang dalam genus ini biasanya mengebor ke dalam kayu dan dapat menyebabkan kerusakan pada batang kayu hidup atau kayu yang telah ditebang. Referensi TITAN: Cera...
Armée de l'air du Mali Création 1961 Pays Mali Allégeance République du Mali Type Force aérienne Effectif ~ 1 000[réf. nécessaire] Fait partie de Forces armées maliennes Couleurs Équipement Super Tucano, Mi-24, CASA C295, L-39 Albatros, Su-25, Mil 171SH modifier L'Armée de l'air du Mali est la composante aérienne des forces armées maliennes. Historique L'Armée de l'air du Mali a été fondée en 1961 avec l'aide militaire française. Cela comprenait deux monop...
Constituency of the National Assembly of Pakistan NA-198 Ghotki-IConstituencyfor the National Assembly of PakistanRegionUbauro and Daharki Tehsils and Mirpur Mathelo Tehsil (partly) including Mirpur Mathelo city of Ghotki DistrictElectorate455,286 [1]Current constituencyMember(s)VacantCreated fromNA-200 Ghotki-I NA-198 Ghotki-I (این اے-198، گھوٹکی-1) is a constituency for the National Assembly of Pakistan.[2] Election 2002 Further information: Pakistani general ele...
Pour les articles homonymes, voir A Matter of Time. Cet article est une ébauche concernant une chanson, le Concours Eurovision de la chanson et la Belgique. Vous pouvez partager vos connaissances en l’améliorant (comment ?) selon les recommandations des projets correspondants. A Matter of Time Sennek interprétant A Matter of Time lors d'une répétition avant la 1re demi-finale de l'Eurovision 2018 à Lisbonne. Chanson de Sennek au Concours Eurovision de la chanson 2018 Sortie...
Election in Connecticut Main article: 1884 United States presidential election 1884 United States presidential election in Connecticut ← 1880 November 4, 1884 1888 → Nominee Grover Cleveland James G. Blaine Party Democratic Republican Home state New York Maine Running mate Thomas A. Hendricks John A. Logan Electoral vote 6 0 Popular vote 67,182 65,898 Percentage 48.95% 48.01% County Results Cleveland 40-50% 50-60% Blaine...
This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: List of metaphor-based metaheuristics – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (April 2021) (Learn ho...
Football stadium in Venezuela For other uses of Estadio Monumental, see Estadio Monumental (disambiguation). This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Estadio Monumental de Maturín – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (June 2016) (Learn how and when to remove this message) Estadio Monumental ...
Botanical garden and zoo in Riverside County, California Not to be confused with Living Desert Zoo and Gardens State Park, Carlsbad, New Mexico. Living Desert Zoo and GardensThe gardens33°41′45″N 116°22′13″W / 33.69583°N 116.37028°W / 33.69583; -116.37028Date openedMarch 9, 1970[1]LocationPalm Desert, California, United StatesLand area1,800 acres (730 ha)(1,720 acres (700 ha) left in natural state)[1]No. of animals500No. of species...
Happy Days Serie de televisión Títulos en español Días felices (Latinoamérica) Viviendo a tope (España)Género SitcomCreado por Garry MarshallProtagonistas Ron HowardHenry WinklerMarion RossTom BosleyAnson WilliamsDonny MostErin MoranPat MoritaAl MolinaroScott BaioTemas principales Rock Around the Clock (Temp.1-2)(interpretado por Bill Haley & His Comets (Temp.1-2))Happy Days (Temp.3-11)(interpretado por The Ron Hicklin Singers (Temp.3-10))Compositor(es) John BealPaís de origen ...
2022–23 NCAA Division I men's ice hockey seasonAmalie Arena in Tampa, Florida hosted the 2023 Frozen FourDurationOctober 1, 2022–April 8, 2023NCAA tournament2023National championshipAmalie ArenaTampa, FloridaNCAA championQuinnipiacHobey Baker AwardAdam Fantilli(Michigan) List of NCAA Division I men's ice hockey seasons ← 2021–22 2023–24 → The 2022–23 NCAA Division I men's ice hockey season began on October 1, 2022, and concluded with the NCAA champion...
Map showing the location of the ports listed on this page The following is a list of the ports in Spain declared to be of general interest and thus, under the exclusive competence of the General Administration of the State.[1] They are operated by 28 different port authorities, which are coordinated in turn by Puertos del Estado, a State-owned company. Port Port Authority Region Cargo tonnage in 2019(MTn) Ref. Bay of Algeciras Bay of Algeciras Andalusia 109.4 [2] Tarifa Bay o...
1947 plan to divide British Palestine Partition of Palestine redirects here. For the partition of Palestine into Israel, the Gaza Strip, and the West Bank, see 1949 Armistice Agreements. United Nations resolution adopted in 1947 UN General AssemblyResolution 181 (II)UNSCOP (3 September 1947; see green line) and UN Ad Hoc Committee (25 November 1947) partition plans. The UN Ad Hoc Committee proposal was voted on in the resolution.Date29 November 1947Meeting no.128CodeA/RES/181(II) (Docume...
حلبة المصارعة هي المكان الذي يتم فيه التنافس في رياضة المصارعة.[1][2] البناء و الترتيب بناء و ترتيب حلبة المصارعة -التقليدية- يشبه إلى حد كبير حلبة الملاكمة، إلا أن في المصارعة تكون الحلبة محاطة بثلاث حبال بدل الأربع، كما أن الحبال في المصارعة غير مربوطين معًا. حلبة ا�...
41st episode of the 4th season of Phineas and Ferb Phineas and Ferb: Star WarsPhineas and Ferb episodeThe logo used for the specialEpisode no.Season 4Episode 41Directed by Robert F. Hughes Sue Perrotto Story by Dani Vetere Jim Bernstein Martin Olson Scott Peterson Teleplay by Teleplay and storyboards: Kyle Menke John Mathot Mike Bell Michael Diederich Michael B. Singleton Edward Rivera Patrick O'Connor J.G. Orrantia Eddie Pittman Featured music Tatooine In the Empire I'm Feelin' So Low ...
Masjid Khamza BeyΧαμζά Μπέι ΤζαμίAgamaAfiliasiIslam – SunniProvinsiMakedonia TengahLokasiLokasiThessalonikiNegara YunaniArsitekturArsitekKhamza BeyTipeMasjidGaya arsitekturTurkiDidirikan1460SpesifikasiKubah1Menara1 Masjid Khamza Bey (bahasa Yunani: Χαμζά Μπέι Τζαμί) (bahasa Turki: Hamza Bey Camii) atau yang lebih dikenal dengan Masjid Alkazar Thessaloniki (bahasa Yunani: Αλκαζάρ Θεσσαλονίκης Τζαμί) adalah sebuah masjid bersejarah peni...
Town in Colorado, United States Statutory Town in Colorado, United StatesCheyenne Wells, ColoradoStatutory Town[1]Cheyenne Wells (2011)Location within Cheyenne County and ColoradoCoordinates: 38°49′09″N 102°21′07″W / 38.819202°N 102.352030°W / 38.819202; -102.352030[2]CountryUnited StatesStateColoradoCountyCheyenneFounded1870sIncorporatedMay 14, 1890[3]Area[4] • Total1.070 sq mi (2.770 km2) •...
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg)
.jpg)
.svg)
