Crni Potok (Podcrkavlje)

Crni Potok
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállásfalu
Irányítószám35201
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 46″, k. h. 18° 04′ 12″45.246000°N 18.070000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 46″, k. h. 18° 04′ 12″45.246000°N 18.070000°E
SablonWikidataSegítség

Crni Potok (1910 és 1971 között Crni Potok Brodski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 11, közúton 14 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység Čardak nevű csúcsa alatt, a Modronja és Veliki zdenac-patakok völgye közötti dombháton fekszik.

Története

A település a török uralom idején keletkezett, amikor pravoszláv vlachok az itteni erdős dombháton a fák kiirtása után felépítették házaikat. A török kiűzése során ők eltávoztak, helyükre pedig a 17. század végén és a 18. század elején Boszniából katolikus horvátok települtek. [3] A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. Az 1698-as kamarai összeírásban „Czernipotok” néven hajdútelepülésként találjuk.[4]

Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban 9 ház volt a településen, ahol egy szerény fakápolna állt. Később mind a házak, mind a lakosság száma növekedett. 1760-ban az egyházi vizitáció 12 házzal, 17 családdal és 96 katolikus lakossal említi. [3] Az 1780-as katonai leírás szerint fakápolnája a falu kívül állt.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Czerni Potok” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernipotok” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czernipotok” néven 22 házzal, 117 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 103 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
101 113 88 96 97 103 115 117 110 114 95 23 11 5 0 0

Nevezetességei

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Jegyzetek

Források

További információk