Završje (Szibin)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Završje (egyértelműsítő lap).
Završje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségSzibin
Jogállásfalu
Irányítószám35252
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség271 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 11′ 38″, k. h. 17° 55′ 30″45.194000°N 17.925000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 38″, k. h. 17° 55′ 30″45.194000°N 17.925000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Završje témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Završje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Szibinhez tartozik.

Fekvése

Bródtól 7 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 24, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli nyúlványai és a Szávamenti-síkság találkozásánál, a Bródról Újgradiskára menő úttól északra, a Završki-patak partján fekszik.

Története

A település felett a római korban őrtorony állt, ahonnan az itt haladó kereskedelmi utat tartották ellenőrzés alatt. A középkorban területe a templomosok borostyáni uradalmához tartozott, melynek birtokközpontja Borostyán (Briščana na Petnji) erődített kolostora volt, melyet történészek a mai Szibin község területére, Završje fölé tesznek. Első írásos említése 1280-ban történt. A vár elnyújtott alaprajzú volt, mely a 13. és 14. századi várakra jellemző és hármas sáncgyűrű vette körül. A település felett van is egy „Gradina” nevű középkori régészeti lelőhely, mely vár maradványait rejti és amely azonos lehet a középkori Borostyánnal. Završje első írásos említése a török uralom idején 1545-ben történt. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel és a továbbiakban is Szibin részét képezte. Lakosságát csak a 19. század végétől számlálták meg önállóan.

A településnek 1890-ben 199, 1921-ben 195 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 3-3%-a szerb és jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 362 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 199 216 0 195 0 322 310 324 336 345 348 379 362

(1857 és 1880, valamint 1910 és 1931 között lakosságát Szibinhez számították.)

Nevezetességei

„Gradina” középkori régészeti lelőhely vár maradványaival. Dénes József a lelőhelyet Petnye várával azonosítja. A várat 1282-től említik, amikor a Rátót nembeli Loránd nádor fiai eladják a Zsadány nembeli Ivánka fia Benedeknek. Azóta utódai a Velikeiek birtokolták.[4]

Jegyzetek

Források

További információk