Bicko Selo falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.
Fekvése
Bród központjától légvonalban 14, közúton 18 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkságon, a Biđ-patak mentén fekszik. A falun halad át a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a legősibb idők óta lakott volt. Bicko Selo közelében, a Biđ-patak mentén egy 200-szor 500 méteres, 2 méter magas tell található, ahol több kultúra (Starčevo, Lasinja, Retz-Gajary, urnamezős és La Téne) települése is állt egykor az újkőkorszaktól a vaskorig bezárólag.[2] Bicko Selotól másfél km-re nyugatra egy északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló lelőhelyen történelem előtti és középkori kerámiatöredékek kerültek elő.[3]
A falu nevét a Biđ-patakról kapta, amely mellett fekszik. A középkori források nem említik, a török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be.
[4]
1698-ban „Bicska” néven 8 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[5] Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban 15 katolikus háza és egy Szent Tamás kápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 22 házában 123 katolikus lakos élt. Az 1758-as feljegyzés említi, hogy a kápolna a Čakmozović család birtokán áll. A hívek a Klokočevik melletti Szent Péter templom köré temetkeznek. 1760-ban 26 katolikus házában, 37 családban, 210 lakosa volt.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Biczko Szello” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Biczkoszello” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Biczkoszello” néven 68 házzal, 317 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német és ruszin családok települtek ide. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok települtek be.
A településnek 1857-ben 289, 1910-ben 540 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a horvát, 2-2%-a német, ruszin és szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 517 lakosa volt.
Lakossága
Nevezetességei
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1863-ban épült. Mai formáját 1967-ben a megújítás során nyerte el.
Kultúra
A KUD Bicko Selo kulturális és művészeti egyesület régóta fellép szerte az országban kulturális eseményeken. Mellette „Biđani” névvel férfi énekkar is működik a településen.
Oktatás
A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
- Az NK Mladost Bicko Selo labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
- A Šaran sporthorgász egyesületet 1958-ban Garcsinban alapították, ma Bicko Selo központtal is működik. 2002-ben a horvát 2. sporthorgász liga tagjai lettek.
Jegyzetek
Források
Bród-Szávamente megye közigazgatása |
---|
Községek | |
---|
Községközpontok és falvak | |
---|