Bartolovci

Bartolovci
A falu bejárata.
A falu bejárata.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségSzibin
Jogállásfalu
Irányítószám35252
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség637 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 11′, k. h. 17° 56′45.183333°N 17.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 11′, k. h. 17° 56′45.183333°N 17.933333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartolovci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bartolovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Szibinhez tartozik.

Fekvése

Bródtól 6 km-re nyugatra, községközpontjától 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli nyúlványai és a Szávamenti-síkság találkozásánál, a Bródról Újgradiskára menő út és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal mentén fekszik.

Története

A település arról a Szent Bertalan kápolnáról kapta a nevét, mely a Szibin felé eső végén fekvő temetőben áll. A kápolna már a 18. század első felében létezett. 1737-ben a bródi ferences kolostor szertartáskönyvében említik, hogy a Szibin melletti, Slobodnicához tartozó Szent Bertalan kápolnában a szent ünnepén misét mondanak.[2] Az 1758-as egyházi vizitáció jelentésében is említik a kápolnát, mely a főút mellett állt és deszkából épült. Méretei szerint 6 méter hosszú és 3 méter széles volt. A miséhez szükséges felszerelést Slobodnicáról hozták át ide, ahonnan a miséző pap is járt. A kápolna körül temető volt. A ma is álló kápolnát 1892-ben építették.[2]

A település a régiek elmondása szerint 1875-ben létesült, amikor az első család ide települt. Első lakói a Balen család tagjai voltak, akik Likából, a Lovinachoz tartozó Sveti Rok településről érkeztek ide. Utánuk rövidesen újabb telepesek érkeztek, többek között a Rosandić, Pavelić, Banić, Vuković és a Naglić családok. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében Galíciából görögkatolikus ruszinok települtek ide. A falu 1948 előtt Slobodnicához tartozott. A kápolna ma is a slobodnicai Szent Márk plébánia filiája.

A településnek 1900-ban 105, 1910-ben 104 lakosa volt. 1910-ben lakosságának 56%-a horvát, 16%-a ruszin, 9%-a magyar, 6%-a szlovák, 5%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 737 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 105 104 118 254 341 383 522 586 680 765 874 737

Gazdaság

A lakosság többsége a közeli Bród, illetve a távolabbi Pozsega városába jár dolgozni, szabadidejükben pedig hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.

Nevezetességei

Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1737-ben említik először. Körülötte temető fekszik, melyet valószínűleg a kápolna építésével egy időben létesítettek. Az épületet története során többször megújították. Mai formáját 1892-ben Dragutin Šlivarić slobodnicai plébános idejében nyerte el. Utolsó megújítása 1971-ben történt.

Jegyzetek

Források

További információk