Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kupina (egyértelműsítő lap).

Kupina
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Nagykopanica
Jogállás	falu
Irányítószám	35216
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	206 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	83 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 08′ 13″, k. h. 18° 20′ 17″45.137, 18.33845.137000°N 18.338000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 13″, k. h. 18° 20′ 17″45.137, 18.33845.137000°N 18.338000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kupina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kupina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Nagykopanicához tartozik.

Bród központjától légvonalban 25, közúton 31 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as autópályától délre, az A5-ös autópályától keletre, a Donji Andrijevcit Prnjavorral összekötő út mentén fekszik

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Kupinától körülbelül 500 méterre északkeletre 1991-ben a Zágráb – Lipovac autópálya építése során annak déli nyomvonala mentén egy mintegy 600 m hosszú és 100–200 m széles hosszúkás dombháton a vaskori La Tène-kultúrához tartozó település^[2] maradványait tárták fel. A vaskori település maradványait részben a mezőgazdasági művelés, részben a későbbi a római építkezés pusztította el. Csupán hulladékgödrök, vas és bronztárgyak kerámia töredékek maradtak belőle. Romjai fölé a rómaiak villagazdaságot építettek.

A mai település nevét az egykor itt bőven termő földiszederről (kupina) kapta. A falu a török uralom idején a sikirevci plébániához tartozott, melyet akkor még Rastićnak neveztek. A híveket a modriči ferences kolostor szerzetesei szolgálták. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában nem említik, de valószínűsíthető, hogy Prnjavor részeként kezelték. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 15 ház és egy Szent Simon fakápolna állt a településen. 1746-ban 29 házában 181 katolikus lakos élt. A korábbi kápolna mellett egy Szent Bertalan kápolna is épült. Az 1760-as jelentés szerint 25 ház volt, ahol 44 család és 233 katolikus lakos élt. 1765-ben a Szent Bertalan kápolnát egy árvíz úgy megrongálta, hogy az egyházi vizitátor egy másik helyen történő felépítését javasolta.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Kupina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kupina” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kupina” néven 44 házzal, 229 katolikus vallású lakossal találjuk.^[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 200, 1910-ben 351 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 8%-a magyar, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 269 lakosa volt.

Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

KUD Kupina kulturális és művészeti egyesület. Az egyesület minden évben megrendezi a Bertalan napi „Kolo na Bartolovo” folklórszemlét.

A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

NK Posavac Kupina labdarúgóklub.

• A község honlapja (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• A község kulturális emlékei (horvátul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)