Dragovci

Dragovci
Utcakép.
Utcakép.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségÚjkapela
Jogállásfalu
Irányítószám35410
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség264 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 13′, k. h. 17° 42′45.216667°N 17.700000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′, k. h. 17° 42′45.216667°N 17.700000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragovci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dragovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 25, közúton 36 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 12, közúton 24 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Batrináról Pleternicára vezető út mentén fekszik.

Története

Már a középkori forrásokban is említenek egy „Dragouch” nevű birtokot ,[2] melyet már Joseph Heller is Pleternica közelébe helyez.[3] Az 1698-as kamarai összeírásban „Dragocz” néven, Batrinával szomszédos településként találjuk.[4] Az 1730-as vizitációban a szomszédos Ratkovicával együtt 40 háza volt. A falutól fél óra járásra egy dombtetőn állt Szent Mihály temploma. A templom 16 méter hosszú és 7 méter széles volt. Kórusa és tornya sem volt, de volt a védőszentjét ábrázoló oltárképe. Körülötte temető volt. Dragovac, Ókapela, Ratovica és Komornica hívei látogatták. A faluban egy magaslaton állt még egy Szent Antal kápolna, a szőlőhegyen pedig egy Szent Vince kápolna. Mindkettő fából épült. 1760-ban a faluban 33 ház állt, bennük 47 család élt összesen 239 fővel. .[5]

Az első katonai felmérés térképén „Dragovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dragovcze” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dragovcze” néven 47 házzal, 248 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 439 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 362 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
280 280 277 336 400 439 496 543 609 613 624 619 609 604 495 362

Nevezetességei

Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1883-ban épült. A kápolnát 1921-ben Josip Piccolli festőművész festette ki.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Codex Diplomaticus Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae VI. 222-223.
  3. ↑ J. Heller: Comitatus Poseganensis, 58.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 219. oldal.
  5. ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
  6. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 152. o.
  7. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
  8. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk