Hasonló cikkcímek és megnevezések: Poljane (egyértelműsítő lap).

Poljane
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Dragalić
Jogállás	falu
Irányítószám	35429
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	65 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 17° 18′ 29″45.239, 17.30845.239000°N 17.308000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 20″, k. h. 17° 18′ 29″45.239, 17.30845.239000°N 17.308000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Poljane témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Poljane falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Dragalićhoz tartozik.

Bródtól légvonalban 55, közúton 63 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re délkeletre Nyugat-Szlavóniában, a Szávamente termékeny síkságán, a Trnava és a Veprliak-patak összefolyásánál fekszik.

A település a török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett. 1734-ben 12 ház állt a faluban, mind pravoszláv vallású lakosé volt. Egy 1746-os feljegyzés már 12 katolikus házat is említ itt 14 családdal és 74 katolikus lakossal. 1758-ban említik először Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt fakápolnáját. 1760-ban Poljanén 19 pravoszláv és 12 katolikus ház állt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Poliane” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Polyane” néven szerepel. ^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Polyane” néven 161 házzal, 89 katolikus és 726 ortodox vallású lakossal találjuk. ^[3]

1857-ben 236, 1910-ben 416 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a szerb, 26%-a horvát, 3%-a szlovák, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 5%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 100 lakosa volt.

• Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája 1922-ben épült. A délszláv háborúban a falut megszálló szerb erők súlyosan megrongálták. A 3 méter hosszú és 3 méter széles épületet a háború után teljesen megújították.

• Szent István vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a 20. század elején épült. A délszláv háború idején a kápolna a frontvonalba került és gránáttalálat érte. Ma is elhagyatva, romosan, tető nélkül áll.

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
• A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)